Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-07-05 / 13. szám
1911. Julius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 — ELSŐ PILSENI RÉSZVÉNYSÖRFŐZŐDE, PILSEN. Magyarországi |Xj I AHnlf* űC T6r*CO BUDAPEST, VIII., " Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt vezérképviselete L.UWy “Uül I tJö 9 dl Od. Szentkirályi-u. 14. ä első pilseni részvénysört világhírű gyártmányt. ■ s Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakatod és képviseletet létesit. gyár Vendéglősök Országos Szövetségének ez évi nagygyűlése ellen ismételten megújulhat. Azért figyelmeztetjük az ország minden tisztes szállodását, vendéglősét és korcs- márosát, hogy ennek az esetleges megtévesztési manővernek nehogy újból fel üljön. Szövetségünk ez évi nagygyűlése is a magyar szállodások, vendéglősök és korcsmárosok összejövetele lesz, mely hazafias megbotránkozásával elfogja ítélni azt a merényletet, melyet éppen békénk megrontói, a vendéglős összetartás vakondok támadói egy német nyelvű „organ“ fentartásával is megcselekedtek. Szövetségünk nagygyűlése ez évben is az igaz vendéglős érdekek küzdelmében emeli fel tiszta zászlóját és becsületes magyar szavát, azért reméljük hogy tömeges, impozáns megjelenésével vesz azon részt ennek az országnak tisztes, érdemes szállodás, vendéglős és korcsmáros iparossága! A földmivelésügyi minisztérium borértéke- sitö szövetkezetei. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter, a képviselőházban, tárczája költségvetése alkalmából mondott hosszabb beszéde keretében hivatalosan is bejelentette, hogy a minisztériuma köz- gazdasági alapjából akar alapítani tiz, úgynevezett m. kir. borközraktárt 10—15000 hektoliter borbefogadási képességgel, melyekbe a termelők beraktározhatják boraikat. A borraktározásért az illető csak annyit fog fizetni, amennyibe az az államnak kerül. A közraktárakban a bort rendesen fogják kezelni. A termelőknek itt elhelyezett boraira esetleg előleget fognak szerezni s amikor a bor megérik, kezelése megtörténik, nagy czementtartályokban egalizálni, egyenlő izü, erejű és minőségűvé alakítják át azt. Amint látjuk a m. kir. borközraktáraknak az lesz a czél- juk, hogy egyrészről a szőlőbirtokos bortermelőnek a borértésitést megkönnyítsék, másrészről — a fölösleges közvetítés, a borágensek és vigéczek kiküszöbölésével — a bort a fogyasztó közönségnek s igy - elsősorban a vendéglősöknek, korcsmá- rosoknak lehető olcsó áron megszerez- hetővé tegyék, felelősséget vállalván természetesen az állami borközraktárakból kikerült borok tisztaságáért. Nem kell különösen bizonyítgatnunk ezeknek a létesítendő m. kir. borközraktáraknak nagy jelentőségét, melyeknek központja itt j Budapesten lesz, hogy itteni vendéglőseink, ! korcsmárosaink innét szereztessék be bor- j szükségletüket. A m. kir. borraklárak í tisztességes borkereskedelmünknek nem csinálnak konkurrencziát, azoknak feladata maradván a jövendőre is kiválóbb magyar boraink exportálása. A boritaladó leszállítása érdekében. A költségvetés tárgyalása alkalmával Bernáth Béla képviselőn kívül Magyar Károly és Reőck Iván képviselők követelték a kormánytól közegészségügyi és nemzetgazdasági szempontból a boritaladó eltörlését, vagy legalább nagyoab mérvű csökkentését, ami nemcsak a bortermelőknek, hanem a vendéglősöknek és korcsmáro- soknak is elsőrendű érdeke. Igen sok kép- i viselő — aki pedig azirányban, jelöltsége idejében Ígéretet tett választóinak — mélységesen hallgatott e kérdésről. De hallgatott a pénzügyminiszter is, akinek egyáltalán nincs szándékában a boritaladó leszállítása, vagy pláne eltörlése, — annak daczára, hogy ennek szükségességét Európa több kulturállamában már belátták i és keresztül vitték — hiszen a folyó évi költségvetésben is a bevételek között nem kevesebb, mint húsz millió korona többletet irányzott elő a boritaladóból. És ennek az összegnek legnagyobb részét az ország vendéglőseinek és korcsmárosai- nak kell előteremteni. A végnélküli drágaság. Elmúlt a tél, el a tavasz, itt a nyár s vele együtt még mindig a nagy drágaság. Különösen az élelmiszer-drágaság nem hogy enyhülne, hanem még emelkedik országszerte is, de különösen Budapesten. Hallunk hangokat, melyek panaszként emlegetik, hogy a vendéglősök és korcsmárosok is fölemelték ételeik árát. Ugyan tehetnek-e másként, ha családjukkal együtt élni akarnak, mikor ma egyes élelmiczikkeket háromszoros, négyszeres áron lehet csak beszerezni, mint például 1897. év előtt lehetett. Mert a tulajdonképeni áremelkedés minden téren ezzel az esztendővel kezdődött. A szo- cziáldemokrata munkásszakszervezetek- hatalmas arányban fölemelték a munkabéreket, minek következtében erősen megdrágult az ipari szükségletek ára is. A termelő drágábban vásárolhatta be ruhaneműjét, gazdasági eszközeit s mit tehetett volna, ő is fölemelte élelmi terményeinek, hizlalt állatjainak, baromfiainak, borának, búzájának árát. Ehhez járult még az is, hogy egymásután több rossz termő esztendő is következett Magyarországon. Közbelépett a közvetítő kereskedelem is, mely horribilisán hozzájárult az élelmi árak fölhajtásához. Minket, budapestieket ezidőtájt még más »áldásával« is megörvendeztetett a jó Isten. 1873-ban nyílott meg nálunk a központival együtt az öt »székesfővárosi vásárcsarnok.« Minden fogyasztó, különösen a vendéglősök úgy üdvözölték ezt az intézményt, mint amely megment bennünket a drágaságtól való elpusztulástól. Keservesen csalódtunk ebben. A vásárcsarnoki intézmény magas helypénzeivel és egyéb költségeivel még inkább hozzájárult a közdrágaság fokozatos emelkedéséhez. A kritikus 1897. esztendő óta azután abba a helyzetbe jutottunk, hogy még foly- ton-íolyvást emelkedett nálunk a piaczi drágaság, mint azt az itt következő hivatalos statisztikai összehasonlítás is igazolja: Ár Ma drá1897-ik 1911-ik gább évben fillérrel Pecsenyének való marhahús.................... 162 200 38 Leveshus .... 142 192 50 Borjuczomb . . . 192 320 128 Borjulapoczka . . 130 240 110 Sertéskeraj . . . 164 260 96 Sertészsír .... 126 184 58 Háj ........................ 116 186 60 Olvasztani való szalonna 117 130 63 Füstölt szalonna . 126 192 66 Élő ponty . . . 146 240 94 „ harcsa . . . 171 400 229 „ csuka . . . 164 200 36 Teljes tej . . . . 21 32 11 Tejfel ................... 73 90 17 Tehéntúró.... 40 80 40 Főzővaj .... 84 320 136 Száraz főzelék : lencse .... 3í 64 33 borsó .... 28 64 36 bab.................... .. 32 64 32 köleskása . . . 28 36 8 árpakása . . . 42 56 14 Burgonya .... 6 14 8 Igaz, külföldön is általános lett az élelmiszer drágaság, de sehol sem olyan túlságos mértékben, mint Magyarországon, elsősorban itt Budapesten. És ebből a drágaságból mindenki kivette károsodó részét. A termelő gazda a rossz termés és az ipari czikkek drágasága miatt. A fogyasztó, vendéglős, korcsmáros. Csak éppen a közvetítő spekuláció, különösen a szatócs, a kofa használta fel a drágaságot ürügyül arra, hogy az élelmiszereken még mindinkább felhajtott árakon s nem tisztességes, de uzsora haszonnal üzérkedhessék. Ezek a »közvetítők«, a drágaság nyomorán hizodalmaskodó eme pióczák, meggazdagodtak a dolgozó emberiség kiszipolyozott vérén, verejték- cseppjein és nincs senki, aki üzelmeiknek véget vessen. Nem a termelők, nem is a rosszabb termő eredményű esztendők, nem is a vendéglősök; hanem ezek a legfőbb okai az immár szinte elviselhetetlen közdrágaságnak. MODERN és ízléses ÉTLAPOK, papírszalvéták, menükártyák, felirókönyvek, szelvénykönyvek, rendelhetők, illetve kaphatók: PAUKER MÓR és papiráruházaban Budapest, V., Váczi=körut 60. sz. Telefon 47 37 és 86-73.------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Telefon 47—37 és 86—73.
