Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-05-05 / 9. szám
XXVII-ik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1911. május 5. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre..................6 kor. Háromnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Szerkesztőség és kiadóhivatal : IHÁSZ GYÖRGY. VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. A bortörvény revíziója. Mióta megalkották az uj magyar bortörvényt — aminek csak néhány esztendeje — azóta kivált borkereskedelmi, pezsgőgyárosi, de még a termelői körök egy tekintélyes részében is követelik annak revízióját oly módon, hogy e törvénynek a borjavitási eljárásra vonatkozó szigora enyhittessék. Ez a kérdés merült fel a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara április havi teljes ülésén is, amelyen S z e n t e Imre kamarai tag, a Törley József és Tsa pezsgőgyár igazgatója, indítványt terjesztett be arra nézve, hogy a kamara foglaljon álláspontot és indítson mozgalmat a magyar bortörvény revíziója tárgyában. Szente Imre igen szerencsésen csoportosította érveit bortörvényünk ujjáalkotásának szükségességét illetőleg. Utalt arra, hog*y az Ausztriával való vám- és kereskr elmi szerződés megújítása alkalmából a kormány 1907-ben kötelezettséget vállalt aziránt, hogy legalább is oly szigorú bortörvényt fog alkotni, mint az osztrák bortörvény. És a magyar kormány az osztrákokénál még szigorúbb bortörvényt szavaztatott meg a magyar parlamenttel, anélkül, hogy e törvényben a különleges magyar érdekek kellő gondozásban részesülnének. Utal azokra a korlátozó rendelkezésekre, melyeket a magyar bortörvény az okszerű borkezelés, szeszelés és csemegeborok tekintetében tartalmaz. Hosszasabban bizonyítja, hogy a bornyilvántartás kötelezettsége termelőre, kereskedőre, vendéglősre célszerűtlen és dehonesztáló. Behatóan ismerteti a pezsgő és habzó bor közti külömb- ség elmosódását Ausztriában és arra az eredményre jut, hogy a magyar kormány hasson oda, miszerint az osztrák bortörvény egészittessék ki a pezsgő és habzó bor fogalmának szabatos megkülöm- böztetésével és azzal a kényszerintézkedéssel, hogy úgy a pezsgő, valamint a habzó borokat a palaézkokon ilyenek gyanánt jelöljék és hogy a czim kéken, valamint a dugókon a gyáros n|ve és lakhelye is föl legyen tüntetve. Szente Imre indítványa — melyet alább szószerint közlünk — élénk és hosszabb vitát idézett elő a kamara teljes ülésén. A vitában többen vettek részt. Lánczy Leó elnök felszólalása után kimondotta a kamara, hogy a bortörvény revíziójának kérdését egy külön szakértekez1e t e n kívánja bővebben megvitatni. Az érdekes, a bortermelőket, vendéglősöket, pezsgőgyárosokat és borkereskedőket egyaránt érdeklő indítvány a következő: Indítvány a bor hamisításról szóló 1908 évi XLVII. t. -ez. revíziójának kieszközlése iránt. Beterjeszti: Szente Imre kamarai tag, a Törley Józs. és Tsa-pezsgő-gyár igazgatója. Tudvalevő, hogy az Ausztriával 1907-ben kötött és az 1908. évi XII. t.-czikkbe foglalt vám- és kereskedelmi szerződés XXI. czikkében a magyar kormány kötelezettséget vállalt aziránt, hogy uj bortörvényt alkot, amely legalább is oly szigorú rendelkezéseket tartalmazzon, mint az 1907. évi megfelelő osztrák bortörvény. Ennek a kötelezettségnek a magyar törvényhozás az 1908. évi XLVII. t.-cz. megalkotásával eleget is tett. Csakhogy az osztrák és a magyar bortörvény egybevetéséből megállapítható, hogy a magyar bortörvény szigor dolgában nemcsak eléri, hanem fölösleges és túlságos módon túl is szárnyalja az osztrák bortörvény szigorának a mértékét, anélkül azonban, hogy a különleges magyar érdekek kellő gondozásban részesülnének. Ezek a körülmények, amelyeket az alábbiak folyamán pontról-pontra be fogok igazolni, arra az indítványra késztetnek, hogy indítson a budapesti kereskedelmi és iparkamara az összes kamarák és borkereskedelmi érdekképviseletek! bevonásával országos mozgalmat az osztrák és magyar bortörvény / rendelkezéseinek egyenlősítése, illetve a két törvény szigorának egyforma mértékre való leszállítása érdekében. Az eltérések a két állam bortörvényei között szigor dolgában a következőkből tűnnek ki: I. Okszerű borkezelés. Az osztrák bortörvény megengedi beteg vagy hibás bor és must feljavítását borkő- savvval, nátriumbisulfáttal s más, egészségre ártalmatlan kismennyiségü anyagokkal. Azonkívül felhatalmazza az osztrák bortörvény az osztrák kormányt, hogy szaktestületek meghallgatásával rendeletileg megengedhesse a törvényben fel nem sorolt borkezelési és javítási eljárásokat és keveréseket. A magyar törvény e tekintetben sokkal merevebb, amennyiben ily felhatalmazást nem ad a földmivelésügyi miniszternek. Pedig a magyar szőlősgazdák országos egyesületének 19Ö6. évi julius hó 15-én kelt emlékirata is javaslatba hozott ilyen felhatalmazást és igy bortermelő, kifejezett agrárius részről is felismertetett ilyen felhatalmazásnak a szüksége. De ha már a törvény megalkotásánál ez nem történt meg, nem volna szabad a bortörvény revíziójánál az elől elzárkózni,. A. borkezelési technika tudománya ugyanis nem stagnál, hanem ujabbnál- ujabb találmányokat vet felszínre a bor célszerű eltartása, szállításra való alkalmasabbá tétele, romlásnak induló borok orvoslása, stb. czéljából. Ha egy uj Pasteur jönne valamely korszakalkotó, nagy horderejű borászati találmánynyal, a magyar kormány tétlenségre kárhoztatva volna kénytelen nézni azt, hogy a világ összes bortermelői az uj találmányt használhatják, csupán a magyar termelők lennének annak alkalmazásától eltiltva. A borkősav tilalma dolgában is túltett a magyar bortörvény az osztrák törvény szigorán. Pedig éppen a magyar boroknál igen gyakori a nyulósodás, aminek okszerű ellensúlyozására a borkősav a lehető legalkalmasabb szer. Érthetetlen tehát, hogy épp ez a szer is a tilos anyagok közé soroztatott. Oda kellene tehát hatni, hogy amikor az osztrák és magyar bortörvény között oly szükséges konformitás céljából a magyar bortörvény revízió alá vétetik, a borkősav tilalma törvényünkből kiküszöböltessék. II. A bor szeszezése. Mig az osztrák bortörvény 3-ik paragrafusa a bornak és mustnak l°/o-os szeszeALAPITTAT0TT 1820. A legmagasabb udvar és József főherceg udvari száilitója. FflNbfl ÁGOSTON és ZI/AttER PÉTER (JTÓbFI ZIHHER FERENCZ halnagykereskedő cs. és kir. udvari szállító. A Balaton Halászati R.-T. kizárólagos képvisel Telefon 61-24. BUDAPEST, Központi vásárcsarnok Telefon 61-24 Mindennemű tengeri és édesvizihalak. Egyedüli halszállitó cég, mely az előkelő házak és éttermekben szükségelt összes halfajokat friss állapotban állandóan raktáron tartja. Sürgönyök: Zimmer halászmester. Budapest.
