Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-01-01 / 1. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA ISII. január 1. a saját javukra a zavarosban halászni igyekeznek mit törődve azzal, hogy közös érdekeinknek hosszú évtizedes munkával megépített házafalát aknázzák alá, hogy megrontanak bennünket — s az általuk félrevezetetteket is — erkölcsi és anyagi előrehaladásukban, boldogulásunkban. Nem, ennek nem szabad igy folytatódnia. A szemekről kell, hogy leessék a hályog és újra lássanak. El kell jönni az időknek, mikor a magyar szállodások, vendéglősök és korcsmárosok kivétel nélkül egyesülve, szövetkezve küzdenek közös érdekeikért mindnyájan egyért, egy mindnyájáért, közös erkölcsi és anyagi boldogulásukért. És, hogy ez igy lesz, hogy ez a reményünk valóra válik már a reánk következő időknek szakában, ebben a gondolatban, hitben és meggyőződésben kívánunk kedves családtagjaikkal együtt boldog uj esztendőt olvasóinknak, Magyarország szállodás, vendéglős és korcsmáros iparosságának ! Élelmiszer festés és hamisítás. Bizonyára a nagy élelmiszer drágaság az oka annak, hogy soha annyi hamisított élelmiszer nem került különösen Budapesten a piaczra, mint ebben az esztendőben, amelynek még talán huszadrészét sem képes a hatóság elkobozni. A gomba módra felszaporodott kifőzésekben nem természetes zsírral, hanem festett margarinnal főznek, melynek csak a múlt héten esett áldozatul néhány emberélet. Az árpalisztből készült tojástartalom nélküli tarhonyát is, nemcsak vadsáfrány levével, hanem más mérges anyagokkal festik sárgára. Festik nálunk bor- kereskedők, sőt néha termelők is boraikat, még pedig tudva, vagy tudatlanul ártalmas szerekkel is. Ezzel a sokféle élelmiszer festéssel való visszaélés arra bírta a belügyminisztert, hogy az érdekeltek előtt megismételje az 1905-iki 32456. számú rendeletét, melynek főbb intézkedései a következők : „Eladásra szánt élelmi- és élvezeti szereket egészségre ártalmas festékkel festeni s ilyen állapotban árusítani vagy eladni tilos. Tilos az eladásra szánt élelmi- és élvezeti szereket még ártalmatlan festékkel is úgy festeni, hogy a festés a vevőt az élelmi vagy élvezeti szer minőségére nézve megtévessze s ezeknek romlottságát, vagy csekélyebb értékét leplezhesse. Az ezen tilalom ellenére megfestett élelmi vagy élvezeti czikket eladni, vagy forgalomba hozni tilos. Aki ez ellen vét kihágást követ el s kétszáz koronáig terjedhető birságra vagy tiz napi elzárásra büntethető. Farkas István javaslata*) a fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési iparokról, valamint a korcsmákról, sorházakról és pálinkamérésekről alkotott fővárosi szamályrendeletek revíziója tárgyában. Mióta ezen kormányhatóságilag jóváhagyott szabályrendeletek életbeléptek, nagyon gyakran fordultak elő esetek, melyekből kiderült, hogy a szabályrendeletek helytelen és kétértelmű szövegezése miatt számos uj vállalkozó szaktársunk nem nyerhet sem korlátlan, sem korlátolt kimérési engedélyt, sem iparjogositványt. Nem pedig azért, mert az ezen ügyek véleményezésére és elintézésére hivatott összes közigazgatási és pénzügyi hatóságok, a szabályrendeletek megállapító- I sait és rendelkezéseit mindmegannyian, fel egész a szakminisztériumokig félremagyarázzák, minek következtében számos már eddig is soha ki nem pótolható súlyos anyagi károsodást szenvedett. Ezen szerencsétlen és visszás állapotokról bőséges tudomást szerezvén, nehogy egyes jóhiszemű vállalkozók ezentúl is sok kellemetlen zaklatásoknak és károsodásnak legyenek kitéve, itt az ideje, hogy az ezen. ügyben érdekelt helybeli ipartársulatok ha ugyan helyeslik e javaslatot — egyesült erővel tegyék meg a célravezető szükséges lépéseket aziránt, hogy a mondott szabályrendeletek revízió alá vétessenek, s ismét egész újak alkottassanak és pedig oly egyszerű és világos szövegezéssel hogy azok sem az egyesek, sem a hatóságok által félre- magyarázhatók ne legyenek. Ugyanis: 1-ször. A fogadók, vendéglők, kávéház és kávé- mérésekről 802/907. és 1396/909. kgy. számok alatt alkotott fővárosi szabályrendelet 6-ik szakasza igy szól: »Vendéglő vagy kávéházi üzlet nyitása meg nem engedhető, ha az e célra kiszemelt üzlethelyiség templomtól, iskolától, vagy kórháztól legalább 50 méternyire nem fekszik. Ezen távolság az épülettől minden irányban számítandó. A jelen szabályrendelet életbeléptetése idejében már létezett üzletek mostani helyükön megmaradhatnak s reájuk az első pont rendelkezése e helyen nem vonatkozik.« Épen így szól a korcsmákról és sorházakról 117/906. és 621/908. kgy. szám alatt alkotott szabályrendelet 2. §-a is. A szakaszok ezen nem világos szövegezését a szabályrendeletek 1909. julius hó 1-én történt életbeléptetését megelőzőleg a kerületi elöljárók, a főváros ezen magas állású főtisztviselői, egyik havi szokásos értekezletükön tárgyalás alá vevén, határozatiig abban állapodtak meg, hogy az ily üzleteket mindaddig, mig eddigi tulajdonosaik bírják, meghagyják, de ha eladják, az uj tulajdonosoktól az iparengedélyek kiadását megtagadják. Ezen, annak idején a napilapokban is közzétett megállapodás adott irányt valószínűleg arra, hogy a szabályrendeletek *) E nagyfontosságu czikkelyt ajánljuk az italméréssel foglalkozók s azok ipartársulatai becses figyelmébe. említett szakaszait a többi hatóságok is igy értelmezzék. Utána, járva a dolognak, kiderült, hogy midőn a szabályrendeletek tervezete 1901. március havában a törvényhatóság közgyűlése elé került, a közgyűlés a pontot kiadta a jogügyi bizottságnak, hogy a szerzett jogokra való tekintettel állapítsa ezt meg. A bizottság kimondotta, hogy »ezen rendelkezés a fennálló üzletekre nem vonatkozik, még az üzletek átruházása esetében sem.« Ez azonban az említett szakasz végéről tévedésből kimaradt s a félreértést ez okozza. Ily értelemben hagyták jóvá, a hozzájuk i felterjesztett összes tárgyalási iratok alapján a m. kir. kereskedelmi és belügyminisztériumok a szabályrendeleteket. Most, egy fölmerült eset alkalmából a Tanács, felebbezés folytán hozott véghatározatában ki is mondotta, hogy a szakasz a jogügyi bizottság megállapítása szerint értelmezendő, ez okból az illető kerületi elöljáróság elutasító határozatát feloldotta és az elöljáróságot, mint iparhatóságot odautasitotta, hogy felebbezőnek a vendéglői iparengedélyt adja ki. A tanács ezen elvi jelentőségű határozatát az illetékes közigazgatási és pénzügyi körökben felmutatva, mindenütt azt mondották, hogy ezen véghatározat respektálása csupán a kerületi elöljáróságokat, mint iparhatóságokat kötelezi, mert a szabályrendelet hivatkozott szakaszában a korlátlan és korlátolt italmérésröi egy árva szó sincs; ők tehát mindaddig, mig újabb szabályrendelet nem alkottatik, az eddigi gyakorlat szerint járnak el, vagyis templomok, iskolák és kórházakhoz 50 méteren belül fekvő üzletekre, ha azok gazdát cserélnek, a vevőknek sem korlátlan, sem korlátolt kimérésre engedélyt nem adnak. Elő fog állani tehát az az abszurd helyzet, hogy valaki megkapja ugyan a vendéglői vagy kávéházi iparengedélyt, de a kimérésit nem. Az elmondottakból beláthatja mindenki, hogy ily körülmények között uj szabályren- • deleire van szükség. Addig is azonban, mig ez megtörténhetnék, fel volna kérendő a t. tanács, hogy a kérdéses szakaszok helyes értelmezéséről, ügy a kerületi elöljáróságokat, valamint a kerületi kapitányságokkal való közlés végett a főkapitányságot, a kerületi pénzügyőri biztosságokkal való közlés végett pedig a székesfővárosi pénzügyi igazgatóságot hivatalból sürgősen értesíteni méltóz- tassék, és pedig az utóbbi két főhatóságot azon figyelmeztetéssel, hogy amennyiben el nem képzelhető Budapesten oly valódi vendéglő, kávéház és korcsma, melyben szeszes italok ki nem méretnének: vegyék tudomásul, hogy mivel a szabályrendeletek létrejö- vetele nem csupán az 1884. évi XVil-ik, vagyis ipartörvény 11. §-ának, hanem az állami italmérési jövedékről alkotott 1899. évi XXV-ik t.-cz. 4. §-ának világos rendelkezéséből történt, ez okból az azokban foglalt és kormányhatóságilag jóváhagyott összes rendelkezések respektálása nemcsak az iparhar Főpinczérek Ovadék-Szövetkezete Budapest, VI. kerület, Podmaniczky-utcza 19. szám. A magyar pinczérség első és egyetlen önálló pénzintézete. Óvadékot azonnal folyósít. Nincs heti üzletrész! Leszámolás azonnal. Beiratkozáshoz 30 korona szükséges. — Hivatalos órák délután 4 órától 7-ig. — Telefon-szám 24—94.
