Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-04-05 / 7. szám
1910. április 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 hogy a »Pinczéregylet« tagjai közül azt alkalmazzák, akit akarnak és amennyiben megfelelő pinczéregyleti tag kellő időben nem áll rendelkezésre, másokat is alkalmazhatnak. 2. Annak meghatározása, hogy valamely üzletben valamely munka végzésére hány pinczér vagy borfiu alkalmaztassák, kizárólag az illető munkaadó joga. 3. Természetes dolog, hogy bármely pin- czérnek alkalmazása vagy elbocsátása kizárólag a munkaadó szabad elhatározásától függ. Egyik pinczér sincsen jogosítva arra, hogy bármely, az illető üzletben alkalmazott más pinczért vagy borfiut zaklatással vagy fenyegetéssel a munkában akadályozza, vagy az üzlet elhagyására rábírni törekedjék. 4. Azért, mert valamely pinczér a »Budapesti Pinczéregyletnek« tagja: azt elbocsátani vagy eltávolítani nem lehet. Az alulirott Ipartársulat azon tagjai, akik a jelen megállapodáshoz hozzájárulnak, a Budapesti Pinczéregyletet a náluk alkalmazott pinczé- rek a hivatott érdekképviseletének elismerik és a pinczéreknek a Budapesti Pinczéregy- letbe való belépése elé semmi néven nevezendő akadályt nem fognak gördíteni, a szervezkedésnek szabad teret engednek, de természetes dolog, hogy a szervezkedés sem a vendégek előtt nem történhet, sem pedig az elvégzendő munka hátráltatásával nem járhat. 5. A főpinczér tekintetében a következők állapíttatnak meg: a) a fopinczérek a törékeny leltár alól felmentetnek, vagy a felelősségért a munkaadó és főpinczér közt megállapítandó, megfelelő százalékot kapnak; b) a fopinczérek óvadéka a legmagasabb napi bevétel kétszeresét meg nem haladhatja; c) hogy az üzletekben a felírás, a coupon- vagy tantus-rendízer alka’maztassék-e: a főpinczér és a munkaadó között szabad egyezkedés tárgyát képezi. 6. A munkaidő és munkabeosztás, valamint az étkezési és pihenési szünetek tekintetében eddig szokásban volt eljárás ezentúl is változatlanul fenmarad. A pin- czérek és tanonczok a munkaidőt és a házirendet pontosan betartani és mindazt a munkát elvégezni tartoznak (igy pl. az ét- lapirást is), amelyet eddig végeztek. Az alkalmazottak kötelesek a munkához tisztán és pontosan a házirend szerint megjelenni s tisztességesen viselkedni. Természetes dolog, hogy viszont az alkalmazottak is tisztességes bánásmódban részesitendők. 7. A munkaadók a városi üzletekben a főpinczéreknek, ételhordóknak, szobapinczé- reknek és borfiuknak a törvényekben részükre biztosított vasárnapi munkaszünet helyett egv egész hétköznapra eső teljes 24 órai szabadnapot kötelesek adni. (Ez a rendelkezés a saison-üzletekre nem terjed ki.) Hogy a szabadnap a hétnek melyik napjára essék, ezt a munkaadó az alkalmazáskor fogja megállapítani, még pedig akként, hogy a szabadnap által sem az üzlet érdeke ne veszélyeztessék, sem pedig elkerülhető helyettesítésre ne legyen szükség. A szabadnapot élvező munkás helyetteséről, ha azt szükségesnek tartja, a munkaadó gondoskodik, még pedig, ha ezt szűk- \ ségesnek tartja, a saját költségén. 8. A munkaadó köteles a tanonczoknak hetenként félnapi szabad időt adni, mely vagy a déli munka befejezésétől másnap reggelig, vagy az éjjeli üzlet befejezésétől esti 6 óráig tart. A szabad időt élvező tanoncz az ily napon is köteles 40 órakor otthon lenni, ha lakása a munkaadó házában van. 9. Alkalmazottak alkalmazása csak egy heti próbaidő eltelte után válik kötelező erejűvé, hacsak a munkaadó és a pinczér az alkalmazáskor meg nem állapodtak világosan abban, hogy az alkalmazás azonnal kötelező erejűvé válik, az egy heti próbaidőn belül a szolgálati viszony bármelyik fél részéről felmondási idő betartása nélkül bármikor felbontható. Az egy heti próbaidő elmúlta után a felmondási idő 3 napot tesz ki úgy a munkaadó, mint az alkalmazottak részéről. Felmondani mindkét részről csak mindennap déli 12 óráig lehet, de a felmondás végpontja vasárnapra nem eshetik. Ha a munkaadó él a felmondás jogával, az alkalmazottat azonnal eltávolíthatja, de ez esetben köteles neki kétszeresen megtéríteni a 10. pont szerinti heti munkabérnek 3 napra eső aránylagos részét; ha a munkaadó nem rögtön a felmondáskor, de mégis a felmondási idő letelte előtt kívánja az alkalmazottat eltávolítani, ez esetben a 3 napra eső kétszeres munkabérnek még hátralévő s le nem szolgált részét tartozik megfizetni. Természetes dolog, hogy az ipartörvény 94. és 95. §-a változatlanul hatályban marad. Az ételhordók és szobapinczérek munkabére akként állapittatik meg, hogy a nagyobb városi üzletekben a heti bér 12 kor., kisebb városi üzletekben a heti bér 10 korona; kisebb üzletnek az tekintendő, ahol nincs kettőnél több ételhordó alkalmazva. A saison- üzletekben a heti munkabér 2 koronával nagyobb, mint a városi üzletekben. A munkabérrel mindig élelmezés is jár, a szabadnapon azonban az alkalmazottakat nem illeti meg. Amely üzletben a heti bér az itt megállapított összeget meghaladja, ott a heti bér nem szállítható le. 10. Úgy a városi üzletekben, mint a sai- son-üzletekben is a kisegítők, amennyiben nem állandóan, hanem csak egy vagy több napra vannak alkalmazva, napi bért kapnak, melynek összege akként állapittatik meg, hogy a szabadnapos pinczér helyett alkalmazott kisegítő napi bére 3 korona, hétköznapon a rendes munkára alkalmazott kisegítő napi bére 3 korona, a vasárnapra vagy rendkívüli üzletre (pl. bankettre) alkalmazott kisegítő napi bére 4 korona, május 1-én és Sylvester-napján a napi bér 5 korona. Kisegítő csak arra a munkára használható, amelyre alkalmaztatott. Ha ezenfelül más munkára, pl. bankett-kiszolgálásra is alkalmaztatik, úgy, hegy éjjeli 12 órán túl a kivételes vendegeket is kiszolgálja, akkor az előző bekezdésben megállapított ki- segitő-dij újra fizetendő. 11. Ha a saison-üzletben a kisegítő rossz időjárás miatt délutáni 5 órán túl nem dolgozhat és délutáni 5 óra előtt elbocsátta- tik, akkor neki a 10. pontban megállapított napi bér helyett 2 korona kártérítés fizetendő. 12. A borfiu heti bére 4 korona. 13. A tanonczok munkabére a próbaidő kitöltése után az első évben heti 3 korona, a második és harmadik évben pedig heti 4 korona. 14. A munkaadó csak minden 4 asztal után alkalmazhat egy tanonezot. Ennél több tanonezot alkalmazni nem fog, de viszont tanonczok alkalmazására nem kötelezhető. A pinezérek az úgynevezett Gespann-rend- szer ellen ellenvetést nem tehetnek és azt megakadályozni nem fogják. 15. Olyan tanonczoknak, akiknek szülei, vagy hozzátartozói nem laknak Budapesten, egészséges lakásról a munkaadó köteles gondoskodni. 16. A munkabér minden alkalmazottnak minden hét szombatján fizetendő és abból csupán a kötelező betegpénztári vagy a törvény szerint kötelező balesetbiztosítási járulékot lehet levonni. 17. A pinczéregylet a tagjai nevében kijelenti, hogy a pinezérek a jelen szerződés tartama alatt a munkaadókkal szemben semmi néven nevezendő, a jelen szerződésben nem foglalt, akár anyagi, akár erkölcsi igénynyel vagy követeléssel fel nem lépnek, ezen szerződés módosítását, sem kiegészítését nem kívánják. Az ipartársulat kötelezettséget vállal az iránt, hogy azon tagjai, kik a szerződést aláírják, a szerződésben foglalt összes kötelezettségeket és feltételeket híven meg fogják tartani. Viszont a Budapesti Pinczéregylet szavatosságot vállal azért, hogy a tagjai közé tartozó munkások a jelen szerződésben foglalt összes Kötelezettségeket és feltételeket kötelezően meg fogjak tartani, munkájukat híven és pontosan fogják teljesíteni. 18. A Budapesti Pinczéregylet szavatosságot vállal az iránt, hogy tagjai a munkát semmiféle okból abban nem hagyják s az általános politikai sztrájk esetét kivéve, sem szimpatia-sztrájkba, sem egyéb sztrájkba nem lépnek, még akkor sem, ha bármely más budapesti szállodásnál, vendéglősnél, vagy korcsmárosnál bármi néven nevezendő okból sztrájk vagy munkáslkizárás következnék is be. Egyáltalában szavatosságot vállal azért, hogy a jelen szerződést aláíró munkaadók munkásai a munkát semmi néven nevezendő okból beszüntetni nem fogják s minden egyes panaszukat vagy kérelmüket — munkabeszüntetés mellőzésével — a munkaadónak és a pinczéregyletnek kötelesek bejelenteni, a vitás esetnek a jelen szerződésben meghatározott módon való elintézése czéljából. 19. A Budapesti Pinczéregylet kijelenti, hogy ha a pinezérek a jelen szerződésben megállapított kötelezettségeket és egyéb feltételeket meg nem tartanák, különösen ha sztrájkba lépnek, őket szerződésszegőknek fogja tekinteni, a szerződésszegőket sem erkölcsi, sem anyagi támogatásban nem fogja részesíteni és a munkaadókat semmiféle hányban nem fogja akadályozni abban, hogy a szerződésszegők helyett újabb munkásokat alkalmazzanak, sőt az esetleg felmerülő nehézségek elhárításánál segédkezni fog. 20. A munkaadó és pinczér közt felmerült fegyelmi és egyéb, az alkalmazási viszonyra vonatkozó vitás kérdés elbírálása a következő módon történik: Az ily ügyeket sem a munkaadó, sem a pinezérek, sem az egyesületek külön-külön el nem dönthetik. Az ily ügyeket elsősorban a két egyesület elnökei és titkárai intézték el és ha a béCOGNAC CZUBA-DUROZIEMt FRANCZIÁ COGNACGYÁR PR0M0NT0R. =—= áLíPITTATOTT 1884. =—
