Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-11-20 / 22. szám
1910. november 20. 3 VENDÉGLŐSÖK LAPJA fl korcsmái hitel alkonya. Vendéglősnek, korcsmárosnak nagy gondot okoz és okozott mindenkor a hitel kérdése. Nem az a mit csinál, a mit utóvégre is visszafizetni kötelessége, de az, a mit nála csinálnak sokszor olyan egyének, a kikről már előre tudja, hogy ezek tartozását majdan csak a debreczeni nagy harang kongása fizeti meg. Törvény, törvényhatósági szabályzatok igyekeznek gátat vetni a korcsmái hitelnek, vagy korlátozni azt, a ami polgári és kis korcsmák falaira öles betűkkel van kipingálva: „Hitel nincs !“ — mindennek daczára mégis van hitel. A vendéglős, korcsmáros úgy gondolkodik, kénytelen azt adni még pénze vesztesége árán is, mert máskülönben vendégei elmaradnak. És ugyanez okból hitelez a korcsmárosné, főpinczér, fizetőpinczér, sót még a csapos is egyaránt. Szóval a korcsmái hitel nálunk olyan polyp-fajta állat volt, melynek szorításától vendéglős, korcsmáros és pinczér nem voltak képesek megszabadulni. E tekintetben ugylátszik most alapos változást hoznak be az úgynevezett szövetkezeti korcsmák, melyek a mellett, hogy a községekben, faluhelyeken a korcsmái erkölcsök megjavítására vállalkoznak, a hitelt, mint a vendégközönségre és a korcsmárosra egyaránt káros szokást egyszerűen és mindenütt egyöntetűen kizárják üzemkörükből. És igazuk van. Mennyi kellemetlensége is van a korcsmárosnak az adott hitelből. Arra el kell készülnie, hogy adós vendége hosszú ideig, vagy egyáltalán nem fizet. De ez a vendége azután el is marad tőle, sőt kerüli messzire korcsmája tájékát. így van ez a legtöbb esetben s az már az utolsó dolog, hogy a korcsmáros a bíróságnál keresse adósán a pénzét. Ezeket a kellemetlenségeket akarják kikerülni a szövetkezeti korcsmák, kik e tekintetben most példaadással járnak elől. De még más tekintetben is igyekeznek — különösen falusi korcsmáinknak — példát nyújtani. Ahány szövetkezeti korcsma van ugyanis az országban, mostantól kezdve, mindegyik czimtermének oldalfalára a következő tartalmú tábla van kifüggesztve: Itt az igazság : Részeg embernek italt adni tiltja a törvény és a szövetkezeti becsület! Rendes ember szeszes italt hitelbe nem iszik ! Inkább bort, mint sört! Olyan három igazság ez, melyet tisztes városi és vidéki korcsmárosaink a múltban is követtek, de a melynek általános követése már a vendéglős és korcsmáros ipar erkölcsi színvonalának emelése szempontjából is szükséges. Mert igaz ugyan, hogy a korcsma mindig csak korcsma. Az is igaz, hogy a korcsmában rendesen isznak az emberek. Korcsma és korcsma között azonban mégis van különbség. Van tisztességes korcsma és van rossz korcsma. Ez utóbbihoz tartoznak azok a korcsmák, melyeknek keze- I lése kontár, lelkiismeretlen, még a visszaélések árán is vagyonosodni igyekvő, többnyire bevándorolt egyének kezében van. Ezekben a korcsmákban mérik a hamis bort, méregpálinkát, ezekben a korcsmákban nem a békés mulatozás, hanem a hangos dáridó járja. Ezekből a korcsmákból nemhogy tapintatosan eltávolítanák a pi- tyókos vendéget, hanem még odacsalják azt, ameddig van neki nvből korhelykednie. Ez a korcsma a rossz korcsma, melynek ellenkezője a tisztességes korcsma, hol tiszta, hamisítatlan bort mérnek, részeg embernek bort nem adnak, hitelnyújtással az iszákosságot nem segítik elő s a pálinkamérést a legszűkebb korlátok közé szorítják. Állami, közegészségi és közbiztonsági érdek is az, hogy minél inkább csökkenjen a rossz korcsmák száma s azok ellenében biztos talajra, exisztencziára jussanak á tisztességes magyar vendéglők es korcs mák. S ez úgy lesz, ha a szövetkezeteken kivü!i vidéki, falusi korcsmákban is ragaszkodnak a hármas szabályhoz : Részeg embernek csak vizet, de szeszes italt nem adunk! Hitelnyújtással az iszákosságot elő nem mozdítjuk ! Inkább bort, mint pálinkát. A bor mér- sékletesen az élet üdítője, a pálinka a test senyvesztő halála. —r. A korlátolt italmérök borkimérése. Mint felmerült esetben a közigazgatási hatóságok megállapították az italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. törvényesített 1. §-ának c) pontja határozottan kimondja, hogy korlátolt italmérési üzletekben csak egy decziliteres poharakban mérhető ki szeszital, de nagyobb, nyílt szájú üvegekben sem. Egyes korlátolt italmérési joggal biró szatócsüzletekben ennek daczára mégis egészen nyiltan folyik a vendéglők és korcsmák rovására a nyílt üvegekben való bor, sör kimérés, aminek megakadályozására csak ritkán van ideje a pénzügyőrségnek. 5zakácsmüvészeti kiállítás. A magyar szakácsmüvészet, a mely csak néhány nappal ezelőtt Londonban nemzetközi szakácsmüvészeti kiállításon aratott diadalt, ahol egy Görög Rezső nevű magyar főszakács nyerte az első dijat, néhány hét múlva Budapesten is be fogja mutatni fejlődését. A Magyar Szakácsok Köre ugyanis december 28-án a Vigadó összes termeiben nagyszabású szakácsmüvészeti kiállítást rendez, a melyen részt vesznek a rokonszakmák is, tehát a vendéglősökön, czukrászokon, mészárosokon, henteseken és pékeken kívül a borkereskedők, ezüstmüvesek, porcellán- és fémárugyáro- sok, müasztalosok és kárpitosok is. A kiállítás védőjéül Auguszta királyi hercegnőt szándékoznak fölkérni. Elnöke Palkovics Ede, az Angol királynő-szálló tulajdonosa, a Magyar Szakácsok Köre diszelnöke. A kiállítás igazgatója Gelléri Mór. királyi tanácsos, az Országos Ipar- egyesület igazgatója. A szervező-bizottság tagjai a következők : Bauer Károly főszakács. Alelnök : Oláh Gyárfás Mihály és Vrabec Gusztáv főszakácsok. Titkár : Beer József. Rendes tag: Holocher Zsigmond, Prokl Gyula, Habel Albin, Patát Pál, Lő- rinczy Jenő, Márk Károly, Desten Gildon, Taraba Mihály és Schmiedhoffer Vilmos főszakácsok. A kiállításon részt vehet a finom polgári és beteg konyha minden készítménye. Különös figyelmet fordítanak oly ételekre, melyeket eddig elhanyagoltak, tehát a magyaros ételekre, továbbá olyanokra, melynek meghonosítása czél- szerü. A kiállítás gondoskodik arról, hogy tárgyai állandóan kifogástalan állapotban legyenek. A kiállítás ideje deczember 28- tól január 2-ig. A magyar szakácsmesterségnek több százados múltja van és munkájával most keresi az első nagyobb nyilvánosságot. A kiállítással a magyar szakácsok be akarják mutatni versenyképességüket a külföldiekkel szemben. A szervező-bizottság a vállalkozástól biztos sikert remél. Gundel János, mint elnök, a Szállodások és vendéglősök ipartársulata és a „Vendéglősök országos szövetsége“ a legmesszebbmenő támogatást ígérte a szakácsoknak. A szállósok és vendéglősök ipartársulata egy háromszáz, egy százötven és egy százkoronás dijat tűzött ki a kiállítók részére. Szüretelötti korcsmárosok és vendéglősök. Csak néhány évtizede van szokásben nálunk, hogy már hetekkel a szüret előtt borkereskedők ügynökei, de most korcsmárosok, vendéglősök is bejárják az ország özszes bortermő vidékéit s ott a tőkén veszik meg a szőllőt. Annyira növekedett már az előre való bortermés vásárlás, hogy az ország fele termését az idén már igy vásárolták össze. Most éppen a borkereskedők részéről kapunk figyelmeztetést, hogy ez az előre való borvásár úgy a termelőnek, mint a vevőnek csak kárára szolgál. A termelő sokszor nem tudja, hogy minő minőségű lesz a később bekövetkező termelés boreredménye s gyakran a legnagyobb minőségű borát olcsó áron vesztegeti el. Viszont a vevő, a korcsmáros, vendéglős nem tudhatja előre, hogy minő minőségű bort vásárol, s legtöbbször savanyu, rossz borért dobja ki drága pénzét, amint az különösen az idén nagymértékben megtörtént. Helyén való dolog arra a körülményre figyelmez- tetei vendéglőseinket, korcsmárosainkat, akikben minden esetben kellene annyi kollégiálitásnak lenni, hogy már a szüret előtt ne hezitálnák, vinnék föl egymásra a még ismeretlen uj boroknak árát. MODERN és ízléses ÉTLAPOK, papírszalvéták, menükártyák, felirókönyvek, szelvénykönyvek, rendelhetők, illetve kaphatók: PAUKER MÓR és papiráruházában Budapest, V., Váczi=körut 60. sz. Telefon 47-37 és 86—73. ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Telefon 47—37 és 86—73.
