Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1910-11-20 / 22. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1910. november 20. HUTTL TlVdD/?R cs. és kir. udvari szállító porczellángyáros BUDAPEST, DOROTTYA-UTCZA 14. Bel- és külföldi porczellán, üveg és angol fayence-ok. -------------- Legnagyobb vá laszték étkező, kávés, teás és mosdókészletekben. ---------- Teljes kelengyék. Dú s választék karácsonyi és újévi ajándékokban. Saját porczellángyár Budapesten. Legújabb árjegyzék ingyen és bérmentve ALAPIÍTATOTT 1854. TELEFON 31-53 Konyhaszemélyzet a vendéglőkben. Nálunk Magyarországon, különösen Buda­pesten csak a legnagyobb, legelőkelőbb szálloda-vendéglőkben alkalmaznak férfi­szakácsokat, na meg nyaranta néhány na­gyobb fürdő vendéglőjében. A vendéglők, korcsmák túlnyomó részében a konyhai szolgálatot szakácsnők, kézi lányok, moso­gatónők végzik el. A ki ismeri a mai élelmiszer drágaságot, az tudja, hogy a főzésen, étkezésen ma nagyon kevés haszna van a vendéglősnek, a korcsmárosnak s nem ritka az eset, hogy a mit a boron, sörön, szóval italkimérésen nyer, azt az ételkiszolgálásra ráfizeti. De hiába, a ven­dégek érdekében a konyhával felhagyni nem lehet, bár vendéglősnek, vendéglős- nének, korcsmárosnak, korcsárosnénak na­gyobb nehézsége alig van, mint megfelelő konyhai személyzet összeállítása és alkal­mas, a főzéshez értő szakácsnő szerzés?. És gyakorlati tény az is, hogy vendéglős­nek, korcsmárosnak és nejeiknek soha a férfi személyzettel annyi bajuk és kelle­metlenségük nincs, mint van a konyhai női személyzettel. Mikor arról volt sző egy alkalommal, hogy a pinczéri kiszolgá­lást általában női személyzettel végeztes­sék, ezt a tervet nem annyira a rendőrség hiúsította meg, mint megijedtek attól inkább komoly vendéglőseink és korcs- márosaink és méltán. Ha ugyanis akad egy a főzés mester­ségéhez jól értő szakácsnő, annak olyan igényei vannak, hogy azt alig lehet kielé- teni, bár ma már egy-egy jó szakácsnő fizetése a teljes és válogatása szerinti jó ellátáson kívül száz—százhatvan koronára is rámegy havonkint. Melyik polgári felső­kereskedelmi iskolát, vagy tanitónőképzőt végzett kisasszony és mennyi idő alatt juthat ilyen jövedelemhez ? És ennek da­czára a legtöbb szakácsnő olyan viseletét tanúsít a vendéglős és vendéglősné, tehát kereset és kenyéradói ellen, hogy az szinte tűrhetetlen. A konyhában mindegyik kizá­rólagos, parancsoló úrnő akar lenni, min­den esetre nagyobb úrnő, mint az asszonya, akinek intézkedéseit, ha teljesiti is, csak zúgolódva teljesiti. Ne adja a gondviselés, hogy valami hibájára figyelmeztessék, mert akkor azonnal készen van a felmondással. És a szakácsnő példája ragadós. Követik azt a kézi leányok és mosogató szolgálók is. Nem volna csoda, ha nálunk minden vendéglősné és korcsmárosné már fiatal korában megőrülne a konyhai kellemetlen­ségek miatt. És ha keressük ennek az okát, meg­találjuk abban, hogy nálunk nagyon kevés a képzett, gyakorlott, jól főző szakácsnő És ki hinné el, még ezek egy része is kivándorol Amerikába, a hová kicsalják őket. Newyorkban például nagyon sok a nagyon jól fizetett magyar szakácsnő, mert I immár a yankeek is erősen megkedvelték a magyar ételeket. Ott nemcsak egyes vendéglők, hanem úri házak is versenyez­nek egymással magyar szakácsnő tartá­sában A kivándorlók megfigyelő szige­tének New-Llandnak vendéglőjében is egy budapesti magyar szakácsnő van. Szóval ismételjük, nálunk minden vendéglős kony­hai kellemetlenségének a szakácsnőhiány az oka, pedig hány jól főző nőt nevel a Dunántúl, az Alföld, Szeged, Szabadka, Debreczen vidéke ? Ez a kellemetlenség azonban más orszá­gokban is meg van, nemcsak Magyar- országon és más nagy városokban is, nemcsak Budapesten Németország egyes nagyobb városaiban azonban segíteni igye­keznek ezen a bajon. Maguk a szállodások, vendéglősök, korcsmárosok szakácsnő­képző főzőiskolákat tartanak fönn, a hol aránylag fiatal nők elég korán megtanulják a főzés, a jól főzés mesterségét és ha jól megfizetik is őket, bennük megbízható, udvarias, mesterségét értő konyhai személy­zetet nyer a vendéglős. Vajon nem lehetne nálunk is ekképen a szakácsnő hiányon segíteni, akkor talán kikerülhető volna az is, ami ma tény, hogy igen sok vendég- lősnénk életének háromnegyed részét — szakácsnő hiánya miatt — a konyhában kénytelen eltölteni. R jégkérdés. A közelgő télen előreláthatólag ismét nagy gondot fog okozni a jégellátás kér­dése még akkor is, ha erős és hosszan­tartó fagyások állnak be. A kolerajárvány miatt ugyanis a Duna, Tisza és több más nagy folyó jegének hordását a közigazgatási hatóságok meg­tiltják és e tilalomnak szigorú rendszabá­lyokkal szereznek érvényt azért, mert a jelek szerint a kolerajárványt az egyes folyók vizei továbbították s bár valószínű­nek látszik, hogy a járvány most szünő- félben van, lehetséges, hogy bizonyos lap­pangó időszak után újból kiujul. Minthogy pedig a jeget nagymennyi­ségben legkönnyebben a folyókból lehe­tett szerezni, olyan helyeken, ahol müjég- gyárak nincsenek, nagy nehézséggel fog járni a jégnek máshonnan (tavakból stb.) való beszerzése. A nagyobb költséggel s esetleg csak korlátolt mértékben rendelkezésre álló jég­gel célszerű lesz tehát minél gazdaságo­sabban bánni s különösen a jégverembe­rakás alkalmával kellő módon besózni. A sózott jég a jégverem falához jóerő­sen odafagy, mivel a sózás következtében a jég hőmérséklete különösen a sózási felületen legalább 5 — 6 fokkal alábbszáll és igy ha a jeget sózzuk, egészen bátran lehet enyhébb időben is jeget hordani a gyors elolvadás veszélye nélkül. Mint ismeretes, a jégsózási célra való sót, mint iparsót igen olcsón lehet kapni. A ki az iparsó beszerzési forrását még nem ismeri, az a Magyar királyi Sójövedék Vezérügynökségénél, Budapesten, V. Váczi- körut 32. minden irányban felvilágosítást kaphat. A vendéglősök és korcsmárosok czukor- uejelentési kötelezettsége. Több felmerült esetben a pénzügyminisztérium kimondotta, hogy a czukoradóról szóló 1899. évi XVÍII. törvényczikk 27. §-ban és az 1903. évi 73579. szám alatt kiadott végrehajtási utasítás 15. §-ban kétséget kizáró módon lentfoglaltatik, hogy aki olyan ipart akar folytatni, illetve kezdeni, melynél czukor használtatik fel — s ilyen a vendéglős és korcsmáros ipar is — ezt legkésőbb 14 nappal az üzletmegnyitás előtt tartozik a pénzügyi hatóságnál bejelenteni, aki ezen kötelezettséget nem teljesiti, az az idézett törvény 48. §-a alaqján 4 koronától 400 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntet­hető. R boritaladó mellett és ellen. Néhány nap előtt illetékes szakkörökben az a hir terjedt el, hogy Lukács László pénzügyminiszter abból a czélból, hogy a szeszadótörvény életbeléptetésével várható többletjövedelem elérhető legyen, a szesz­adót az eddigi húsz korona helyett negy­ven koronára emeli fel. Ezt a hirt később félhivatalosan megcáfolták, de csak úgy, hogy a szeszadóemelés csak akkor követ- kezhetik be, ha az osztrák parlament is elintézi a nyáron a maga szeszadótörvé­nyét. Már pedig ebből alig lesz valami, mert mint Bécsből jelentik, valószínűleg az osztrák szőlősgazdák erélyes föllépése következtében az osztrák parlament pénz­ügyi bizottsága a boradó javaslatot, vala­mint az ásvány és szódavizek megadózta­tására vonatkozó javaslatot el fogja vetni, úgy hogy az még nem is kerül parlamenti tárgyalásra. Boldog osztrákok, sóhajtha­tunk fel mi magyarok. MDQrHÄI I PDII^VPQ vad- és baromfi-kereskedő if M I Budapest, Központi vásárcsarnok. Szállodák és vendéglők részére a legolcsóbb napi árban szállítja elsőrendű vágott vad és szárnyasait. Úgy a helyi, mint a vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. . _____

Next

/
Thumbnails
Contents