Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-11-05 / 21. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1910. november 5. népénekesekkel. S összecselndül a pezsgő szi- cziliaival telt pohár: — Eviva Itália! Valami szomorúság fogott el, mikor ott azokra a budapesti vendéglőkre polgári korcsmákra gondoltam, melyekben szombat este s vasárnap délutánonkint a mi iparos munkásságunk s általán a polgári társadalom egy tekintélyes része szokott szórakozni. Ezek nagy részéből kiszorult már a magyar czigánynak nemzeti nótáinkat előadó muzsikája s csak néhol, ha hallhatunk egy-egy régi, jó magyar nótát, azt is csak a kávéházakban. A polgári korcsmákból kiszorította már nagyrészt a czigányt a zenélő masina. Nyáron a nyilvános mulató helyeken cseh és sváb trombitások játszanak s a .katonabandák is többnyire nemzetközi nótákat adnak elő. A közép- és kiskorcsmákban, különösen a gyárak, munkástelepek környékén a nemzetközi szocziálisták a munkás mar- sellaiset és a hazafiasságot gúnyoló nótákat fújnak, a magyar czigány menekül a külföldre, a kisebb banda tagjai pedig szétszélednek és más megélhetési mód után jhéznek. Nemzeti érzéssel telten mulat az olasz, a franczia, a német, nemzetközi tartalommal és keretben a magyar székesfőváros népe. És mégis azt bizonyítják a statisztikával, hogy magyarosodunk. Komédiások a korcsmákban. A külvárosi korcsmákban különösen gyárak és nagy ipartelepek közelében lévő italmérésekben úgy szombaton este, vagy vasárnap délután, mikor a munkásoknak van pénzük és nagyobb számmal jelennek meg: rendesen megjelenik egy-egy komédiás pár. Eromüvész, kardnyelő, szemfényvesztő, junglőr s alig egy pár mutatvány után tányéroz az arany, tányéron a férfi s egy fél óra alatt összeszednek ezek a „művészek“ anynyit, amennyi egy derék munkásnak nehéz, munkával szerzett egy egész heti keresete. Ám ha tekintjük, a korcsmá- rosnak, aki üzletében azt a komédiázást megengedi abból nincsen semmi haszna. Mig a jounglőr játszik, a vendég oda figyel és sem étéit,- sem italt nem fogyaszt, sőt a „művész“ viszi el igen gyakran azt a pénzt, aminek a korcsmáros erszényébe kellene jutni. De mást is tekintetbe kellene venni. Azt, hogy ezek a komédiások, akik már a czir- kuszokban sem kapnak alkalmazást, sőt legtöbbjük azokból ki is van tiltva, a legveszedelmesebb elemek. Gyakran veszélyeztetik az élet és vagyonbiztonságot. Félni, sem igen félnek, mert mint a kóbor czigányoknak ma itt van, holnap amott a hazájuk, világcsavargók s annál veszedelmesebbek, mert rendesen nagy testi erejűek, veszekedő természetűek és rendkívül ügyesek. Nem egyszer megtörtént, hogy holmi korcsmákban megjelent, beszállásolta magát és játszott néhány ilyen komédiás és ott részint nagy verekedést okozott, amiből megint csak a korcsmárosnak lett baja, részint a korcsmáros csak napok múlva, a szemfényvesztők eltávozása után vette észre,, hogy ez és az az értékes tárgya eltűnt. Volt rá eset, hogy az ilyen vándorkomédiások még a gyermekrabolástól sem rettentek vissza, hogy azután ebből a gyermekből a saját hasznukra szintén komédiást képezzenek. Egy zalai korcsmáros még most is siratja a komédiások által ellopott szép leánygyermekét. Ami fődolog azonban, ezek a korcsmái szemfényvesztők többnyire nem magyar emberek, de még nem is magyarországiak. És bár daczára, hogy évek hosszú során át itt vannak, daczára, hogy magyar kenyeret esznek, gyűlölik a magyart. E sorok Írója tanúja volt annak a közelmúltban, hogy nehány ilyen korcsmái beborozott, bepálinkázott komédiás, ökleiket emelve, minden ok nélkül e szavakkal támadt rá egy mellettük elhaladó társaságra, két magyar nőre s azok férjeire: — Ungarische rauber! — Ungarische betyár! — Ungárische Hund! Hát kérdjük, hogy ilyen alakoknak adjon helyet tisztes magyar korcsmáros helyiségében. Minden esetre jó lesz mielőtt helyet adnak nékik, tisztába jönni engedélyükkel és nemzetiségükkel, ha ugyan egyáltalán szükségük van a vendégeknek mulattatá- sukra. Gyermekek a korcsmában. Nálunk Magyarországon, különösen itt Budapesten, de leginkább a külvárosi kis korcsmákban megtörténik, hogy 13—15 éves gyermekemberek mulatnak, dorbézolnak. Honnét veszik a pénzt, senki sem keresi. Jó utón aligha s éppen azért jóravaló korcsmáros nem is szívesen látja vendégkörében, hanem siet kitessékelni őket. Igaza van az orvosoknak és jogászoknak abban egyaránt, hogy a nagyszámú s gyermekemberek által elkövetett bűneseteket a gyermekek alkoholizmusa idézi elé. A külváros gyermeke már az apjától, anyjától eltanulja a mértéktelen szeszfogyasztást, s hogy erre pénzt szerezhessen, lop, sipistáskodik, betöréseket követ el, sőt sokszor nem riad vissza a rablástól sem. Olaszországban hasonlók voltak az álla- ! potok s ott most a gyermekek korcsmái látogatásainak, alkoholizmusának meggát- lására a kormány kezdeményezésére egy idevonatkozó törvény alkotására parlamenti bizottságot küldöttek ki. A törvénytervezet már készen van s e szerint minden elemi és középiskolában, valamint a továbbképző tanfolyamokon havonként legalább egy órán át kell foglalkozni az alkohol káros hatásának megismertetésére. Iskolákban nevelő-intézetekben, kirándulásokon s iskolai ünnepélyeken | nem szabad sem a tanítótestület tagjainak, sem a tanulóifjúságnak sem bort, sem semmiféle más szeszesz italt kiszolgáltatni. Érdekesek azok a rendszabályok, melyek e tekintetben a korcsmárosokra, vendéglősökre s általában a szeszesitalt kimérő helyekre vonatkoznak. Korcsmában tizenötéven aluli gyermek csak szülői társaságában jelenhetik meg. Huszonegy éven aluli fiatalembernek nem szabad a korcsmárosnak, vagy vendéglősnek semmiféle szeszes italt sem eladni. Korcsmáknak, szeszkiméréseknek legalább ötszáz méternyi távolságra kell az iskoláktól, nevelő-intézetektől s vasárnap délelőtt egy óra hosszat, délután két óra hosszat lehetnek csak nyitva. A községi és országos választások napján egész napon át zárva kell tartani a korcsmákat, vendéglőket és pálinkaméréseket. A városi hatóság időnkint megadhatja a városi üzem meghosszabbítását Korcsmáros és vendéglős felelős mindazokért a károkért, melyeket azok a részegek követtek el, akik az ő helyiségében itták le magukat. Adósságok, melyeket kiskorúak borért csinálnak, birói- lag be nem hajthatók. E rendszabály ellen vétő iskolaigazgatók, tanítók, korcsmáro- sok ötven líráig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetén ötszáz lira pénzbüntetéssel s egy hónapig terjedhető fogházzal bűntetteinek. Ismételt viszszaesés esetén az iskolai igazgató elveszti állását, a korcsmá- rostól, italmérőtől pedig megvonják a korcsmái engedélyt. Ugyanígy bűntetteinek azok is, akik tizenkét éven aluli idegen gyermeknek bort adnak inni, vagy tizenhat éven aluli gyermeket lerészegitenek, vagy egy már részeg embernek szeszes italt adnak. Hát ezek eléggé szigorú rendszabályok, de hogy lesz-e eredményük, az majd végrehajtásuktól fog függeni. Mint értesülünk a kormány nálunk is készül valamelyes intézkedésre a gyermekek alkoholizmusa, korcsmázása ellen s nem lehetetlen, hogy az olasz törvényhozás példáját veszi majd mintának. Czigányok. pusztulása. — Czigány keserűségei. — Hej, jaj. Ama hires, nevezetes Czinka Panna édesanyánk megfordulna sírjában, és elhegedülné a busuló kurucz nótát, hogy Hideg szél fuj Kézsmárk felől; Édes hazám isten veled! ha látná, hogy pusztulunk, veszünk, mint I az oldott kéve: szét hull czigány nemzetünk. Hol vannak azok a régi jó idők, mikor a vendéglőkben, korcsmákban egyedül csak a czigány muzsikája volt a vendégcsalogató, nemcsak Budapesten, hanem a vidéken is. Mikor, ha a falusi nemes úri ember egyszer életében jól akart mulatni, hát nem sajnált néhány ezres bankót a csizmaszárába dugni s néhány hétig esőben, sárban, napfényben, kocsis, paripa kimúlásig utazni Pestre, hogy itt meghallgassa' a Komlóban az öreg Bunkó, meg az öreg Rácz Pali hegedüjátékát, mel- ] lette flótakesergőit, tárogató lelkesítését, no meg a czimbalom pengését. Hejh, ezek voltak csak a jó napok, melyek fénykorukat érték el akkor, mikor ott a budai királyi palotában — aminthogy meg is vagyon piny A ncru Ali FDIfwVFQ vad és baromfi-kereskedő if liiLL I lyl VJ ¥ Budapest, Központi vásárcsarnok. Szállodák és vendéglők részére a legolcsóbb napi árban szállítja elsőrendű vágott vad és szárnyasait. Úgy a helyi, mint a vidéki megrendelések gyorsan ^- ■ és pontosan teljesittetnek. -........-
