Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-11-05 / 21. szám
1910. október 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 hiiért kímélik azt, aki csakhogy magának meg inem engedett uzsora hasznot kaparintson hamisított élelmiszereivel, gyanútlan embereket, ártatlan embereket tesz betegekké, küld a halálba. Úgy értesülünk különben, hogy a kereskedelmi és földmivelési minisztériumokban készül már az uj törvényjavaslat az élelmiszerhamisitások szigorúbb megbüntetésére s az nemsokára az országgyűlés elé kerül, ahol bizonyára nem akad egyetlen szó sem ellene. A kültelki uj korcsmák. Budapest külső részeiben nagyobb arányban megkezdődtek az építkezések. A Lágymányos az ott elhelyezett uj műegyetemnél fogva egészen uj, szép, modern városrész immár. A Hungária-uttól kifelé, — arra való tekintettel, hogy az uj Duna-Tisza közti csatorna erre öleli körül majd Budapestet szintén épülnek több emeletes uj bárházak, melyekben épp olyan drága a lakás, mint Budapestnek belső városrészeiben. És lahány uj korcsma, vendéglő nyílik, pedig a kisebb földszintes házakban is van elegendő úgynevezett hármonikás korcsma. Már az építész úgy tervezi az uj bérházat, hogy annak egyik földszinti utczai helyisége vendéglői vagy kávéházi célra legyen alkalmas. Tényleg azért a Hungária-ut felé lesz is lét- jogosultságuk az uj vendéglőknek, korcsmáknak, mert hiszen erre lesz egykor Budapest igazi gyárvárosa, erre épül ki a nagy központi állomás s erre lesz a Duna-Tisza közötti csatorna kereskedelmi sarkpontja és kikötője. Nézzük azonban, kik lesznek ezekben a most épülő külvárosi helyiségekben az uj korcsmárosok és vendéglősök. Úgy kellene lenni, hogy derék, szakképzett, az üzleti élet gyakorlati iskoláján átment pinczérek aránylag csekély tőkével önállósítsák magukat ezekben az uj helyiségekben. Ámde nem Úgy van. A kültelki bérházak vendéglői, korcsmái helyiségeit a legnagyobb részben budapesti józsef- és erzsébetvárosi söntés- tulajdonosok bérlik ki s azt berendezve, főként pálinka, azután bor- és sör kimérésére, azokba volt korcsmárosokat és hasonló foglalkozású egyéneket állítanak csaposokul, az illetékes hatóság nagyszerű és jóakaratu hozzájárulásával. Ezekből lesznek Budapest külváros jövendő vendéglősei és korcsmá- rosai és elképzelhető, hogy ahol ily kezekben van a korcsmái ipar gyakorlása, — különösen a kültelkeken, ahol úgy is nagyon sok a kétes existenczia — minő lehet ott az erkölcsrendészeti élet. Azok az igazi szakképzett emberek pedig, akik komoly akarattal léptek egykor a ven- déglősi, korcsmárosi pályára s hosszú évek sorát töltötték el pinczéri gyakorlatban, igy szorittattak le még a legszerényebb önállóságról is. Örvendetesen tapasztaljuk, hogy ahol a vidéken megüresedik egy-egy városi, községi, vagy uradalmi korcsma, ott ma már a pályázati hirdetményben kikötik, hogy azt csak szakképzett vendéglős, korcsmáros béI relheti ki. így járnak el ma már a vasúti I vendéglők bérbeadásánál is. Csak Budapest székesfővárosban nem törődik senki sem a I pénzügyi, sem a közigazgatási hatóság a ! venaégíősi, korcsmárosi szakképzettséggel. | És — úgy látszik — nem is fog törődni mindaddig, mig el nem jő a korcsmáros és vendéglős iparra is a törvényes szakképzettséghez kötöttség világa. Á Milyen foglalkozás a korcsmárosság ? A kereskedelmi körök s azokból is a túlzó merkantilisták irtó háborút indítottak a szövetkezetek, különösen a magyar fogyasztási szövetkezetek ellen. Ahol ugyanis faluhelyen egy fogyasztási szövetkezet teljes és becsületes vezetés mellett megindul, ott nyakatörik a pálinkamérő szatócs-uzsorának. Nekünk ehhez a háborúhoz ugyan nem sok közünk volna, de most mégis bele kell szólanunk. A fogyasztási szövetkezetek ugyanis oly helyeken, ahol a bormérés és a korcsma nincs megbízható, képzett magyar korcsmáros kezében, hanem hirtelen meggazdagodni vágyó nyakig lábok kezében, akik még egyrészről a korcsmáros mesterséget soha nem tanulták, másrészről italukkal ártanak a közegészségnek és közbiztonságnak — mondjuk — oly helyeken a fogyasztási szövetkezetek bormérési és korcsma nyitási engedélyt kérnek és kapnak az illetékes hatóságoktól. Ezek a szövetkezeti korcsmák nagy ártalmára vannak a falusi pálinkás butikoknak, melyeknek rendesen valamely Gali- cziából ide vándorolt egyén a tulajdonosa. Ez fáj bizonyos kereskedelmi köröknek, pálinkagyárosoknak és pálinka nagykereskedőknek s a Magyar Kereskedők Lapja czimü újság egyik legutóbbi számában megtámadja a Hangya szövetkezeti központot, a többek közt azt a kifejezést használván, hogy az korcsmákká aljasitja le szövetkezeteit. Ez a kifejezés az, amihez közünk van. A „Magyar Kereskedők Lapjáéval s az azt szorgalmazó kereskedelmi körökkel szemben visszautasítjuk azt, hogy a magyar korcsmáros iparosság „aljas“ foglalkozás volna. A korcsmáros, vendéglős ipar, különösen a magyar korcsmárosság és vendég- lősség, mindig volt, van és lesz olyan tisztességes foglalkozás, mint a kereskedelem, mely nagy részben ut a vendéglősöktől és a korcsmárosoktól. Ami pedig az egyedeket illeti, azt nem igen halljuk, hogy egy magyar vendéglős, vagy korcsmáros hamis bukással, csalással, üzleti szédelgéssel igyekezett volna vagyonát szaporítani, amig ellenben a kereskedelmi foglalkozás körében igen gyakran, mint azt a törvényszéki tudósítások tanúsítják, napról-napra találkozunk ilyen esetekkel. A „Magyar Kereskedők Lapja“ tehát, ha „atyai“ foglalkozást keres, nézzen körül először maga közelében, vagy a pálinkás putikok körül, de ne kalandozzon oda, ahol tisztességes magyar vendéglős, korcsmáros iparosok az egés< magvar 1 özvé- lemény előtt úgy a múltban, mint ma, csak tisztességes és becsülést szereztek a vendéglős és korcsmáros ipari foglalkozásnak. Hogy mulatnak az olasz és hogy a magyar kocsmákban, Olaszországban járván, természetes, hogy a fényes szállodákon, nagy vendéglőkön kívül betekint az ember azokba a polgári korcsmákba is, ahol a polgári s előkelőbb ipari munkás emberek adnak egymásnak találkozót. Különösen Nápolyban, Velenczében, Milanóban, no meg természetesen Rómában vannak nagyobb számmal ilyen korcsmák, Biazzák, amelyekben elég vidám az élet. Nemcsak a polgári elem, ipari munkások, hanem katona és tengerésztisztek, kereskedelmi tengerészek, vasutasok fordulnak meg nagy számmal ezeken a helyeken, melyek azonban tisztaság dolgában bizony nem állják ki a versenyt a mi polgári vendéglőinkkel. Hanem ezekben a vendéglőkben minden olcsó. A kecskehussal készült bab, ami hasonlít az izraeliták »sóletjéhez«, a tejes puliszka, a juh- és kecskesült szelet. Legolcsóbbak azonban a borok, különösen a pompás szicziliai bor Nápolyban. A mi pénzünk szerint húsz, negyven fillérért annyit ihatik a talián, embertársunk, amennyi csak belefér. A borforgalma még sem olyan nagy ezeknek a korcsmáknak, hiszen, ha a vándorember elfáradva betér Dél-Olaszor. szágban egy olasz paraszt tanyájára, hát viz helyett ott is borral kínálják meg, jó szüret idején meg szinte beléerőszakolják s ha valami üvegedény van nála, azt is teletöltik, hogy útközben meg ne szomjazzon a szegény. Ha magyar vándor vetődik szép itália verőfényes égboltozata alá, különösen szívesen fogadják, mert még az olasz paraszt sem felejtette el mai napig sem, hogy magyar vitézség is mozdította egykor előre a mai Olaszország egységének s az olasz szabadságnak megszerzését. Az olasz korcsmákban, különösen közép- korcsmákban, úgy az estéli, leginkább szombat estéli órákban, kedves és megkapó jelenetek játszódnak le. Az olasz nép tudvalevőleg művészi tulajdonságú, különösen dalos, zenés nemzet. Künt a mezőkön, venyigelomb koszoruzta tájakon olasz legények és szép olasz leányok ajkáról olyan dalos hangokat hallunk, melyek bizony beillené- nek bármely operaházba, nemhiába, hogy Olaszország adja a viliágnak a legtöbb operaénekest. Nos már most, ha úgy ünnepelőtti este egy nagyobb olasz polgári vendéglőben vagyunk, hát megjelenik ott egy hivatásos inépénekes csoport és a hárfa mélabus, kedves, majd vidámságba csapó kísérete mellett elkezd énekelni. Amit énekel, azok szép szerelmi dalok, románczok, de leginkább olasz nemzeti dalok, melyek hallatára felcsillan a hazafias érzések tüze az olasz férfiak szemeiben. És ez utóbbi dalokat a közönség, férfiak és nők együtt dalolják a MODERN és ízléses ÉTLAPOK, papírszalvéták, menükártyák, felirókönyvek. szelvénykönyvek, rendelhetők, illetve kaphatók: PAUKER MÓR és papiráruházában Budapest, V., Váczi=körut 60. sz. Telefon 47-37 és 86—73. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Telefon 47-37 cs 86—73.
