Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1910-10-05 / 19. szám

1910. október 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 zatala is el lesz tiltva. A tilalom ez év őszén lesz érvényes és az életbeléptetés módoza­taival most foglalkoznak a svájczi törvény­hozó testületek, névszerint a nemzeti tanács és a rendi tanács, mert a kérdés megoldása bizonyos kárpótlási igények kielégítésével is j jár, mert ott most nagyon sok gyárnak egye- ! dűli üzeme az abszint és a pálinkanemüek ! előállítása, igy sok vagyon existencziájáról, 1 a gyárak üzemében alkalmazott munkások . megélhetéséről van szó. Hanem azért a meg­oldás most már elmaradhatatlan. Az ősz­től, októbertől kezdve az abszintnak s ezzel rokon pálinkanemüeknek tehát Svájczban levő gyártása, mindennemű előállítása, be­hozatala, szállítása, eladása el lesz tiltva. Az átmeneti forg'alom megengedtetik ugyan, de a szövetségi tanács gondoskodni tarto­zik, hogy a külföldről átküldött áruk az or­szágban forgalomba ne hozassanak. A tör­vény kijátszása ellen büntető határozatok is hozattak s nem csak az élelmiszerekről szóló szövetségi törvény intézkedései vétet­tek át, nem csak az mondatott ki, hogy a tiltott italok elkobzandók és megsemmisí­tendők, hanem a szigorú büntetések rész­letesen is felsoroltatnak. Az abszint- és pálinkatilalommal szemben érdekes volt megfigyelni a svájci korcsmá- rosok és vendéglősök állásfoglalását. Ezek attól tartottak, hogy a tilalmi rendszabályt később más szeszesitalokra is kiterjesztik s a vége teljes prohibitio lesz, amint történt az egyes amerikai államokban. De ilyen ak­ciót nem terveznek s akik a tilalmat indít­ványozták, nagyobbára nem is az alkohol- ellenes társaságok hivei, hanem olyan egyé­nek voltak, akik a mérsékelt szesz, különö­sen a borfogyasztást nem ellenzik ugyan, de a szesz legveszedelmesebb formájának kívántak csak hadat üzenni. A svájczi anti­alkoholisták is belátták, hogy a társadalom s annak szokásai egyszerre és rohamosan meg nem változtathatók. Egyelőre Svájczban e tekintetben egyéb intézkedésekről nincsen szó, de nagyon sok más intézkedést terveznek az iszákosság ter­jedése és visszaélései ellen, mint a zug­korcsmák korlátozását, a nem tanult, képzett vendéglősöknek, korcsmárosoknak az iparág gyakorlatától való eltiltását, az iszákosok megbüntetését és a többi, melyek mind hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a védekezés e tár­sadalmi veszedelmet képező alkoholizmus ellen, sikerre vezessen. Képzeljük csak el, hogy nálunk Magyar- országon is eltiltanák a pálinka gyártását, forgalomba hozatalát és árusítását. Micsoda erkölcsi haszna lenne ennek. Sok emberélet megmentetnék az erkölcsi és anyagi zül­léstől. A verekedések és trágárságok gyül- helyét képező pálinkás butikok eltűnnének a magyar föld színéről. A tisztes korcsmák és vendéglők forgalma meghatványozódnék s a magyar bortermelő is — a megnöveke­dett borfogyasztás következtében — maga­sabb árakat kapna boraiért. De még milyen törvényhozási intézkedésekre várhatunk. Na­gyon sokáig várhatunk! R szállodák tűzbiztonsága. A brüsszeli világkiállítás leégése hozta legutóbb izgalomba az egész müveit világot. A kiállítás területén tudvalevőleg leégtek az összes vendéglők is, melyek azonban minden külső diszességük dacára fából való alkotmányok voltak. Csak egy vendéglő, a »Royal« maradt a tüztengerben nagyrészben épségben, ami annak köszönhető, hogy ez betonból volt építve, sőt faalkatrészei is be­tonnal voltak bevonva. A brüsszeli kiállítás égése után a legnagyobb tüzkatasztrófa volt a boseni nagy szálloda és vendéglő le­égése. Ez a szálloda volt egész Ausztriai legnagyobb szállodája. A tüzveszedelem éj­jelén is négyszáz vendég volt benne, akik élve menekültek ugyan, de a rajtuk lévő éjjeli pongyolán kívül semmit meg nem menthettek. Ez a bázeli szálloda amolyan magában álló turista szálló volt, aminők Svájczban és Tirolban vannak a nyaranta ide érkező turisták ezreinek befogadására. Többnyire a hegyek közé épült, csinos és nagy épületek ezek, de nagyrészben faalkat­részekből összeállítva. Ezeknek mintájára épültek nálunk is Erdélyben és a Tátrában a nvaraló..szállodák, vendéglők, melyek tűz­biztonsága azonban épp olyan kifogásolható, mint a svájciaké és a tiroliaké. Minden hegy­vidéken ugyanis időszakonként hatalmas, néha hetekig tartó szélviharok szoktak vé­gig száguldani. ilyenek délen a »bora«, a svjájci hegyek közt a »flörn«, Erdélyben a »Inemere«. Ezek a szelek visszaszorítják a kéményekben a levegőt úgy, hogy a be- fütött Kályhákból is kiszorítják a tüzet. Így keletkezett a biázeli nagy szálló égése is, mely, hogy embenáldozatot nem követelt, annak köszönhető, hogy a szálloda személy­zetének nagyrésze a tűzoltásba bele volt gyakorolva, képzett tűzoltó volt. Ez a szállodaégés arra indította a bé­csi építészeti szakköröket, hogy komolyan foglalkozzanak a szállodák tűzbiztonságának kérdésével. A színházakon kívül tudvalevő­leg a szállodák azok a helyek, hol tűzi ve­szedelem esetében tömegesen van veszé­lyeztetve az emberi élet. Eddig az volt a felfogás, hogy ha egy szállodát a faanyag lehető kiküszöbölésével, csupán kőből, tég­lából és vasalkatrészekből készítenek, az a legnagyobb mértékben nyújt tűzbiztonságot. A lépcsőket, emeleti folyosókat például ná­lunk is rendesen gránitból készítik, azt hive, hogy a gránit tűzvész esetén sem pusztul el. Nos hát, ez a felfogás téves. Tűz ese­tében ugyanis az épület vasalkatrészei iz­zásba jönnek; s mig egyrészről nagy hő­vezető képességüknél fogva tovább terjesz­tik a veszedelmet, másrészről elveszítik el­| lenálló képességüket, elhajlanak' a rájuk ne- j hezedő súly alatt s elősegítik az épület összeomlását. A gránit a tűzben összeesik és lezuhan. Mindezek még nagyobbitják a tüzkatasztrófák veszedelmeit. És ki hinné el, hogy a jó száraz, kemény tölgyfa, az ebből készült gerendák, oszlopzatok nagyobb tűzbiztonságot nyújtanak, mint a vas. A kemény tölgy nagy ellentálló képességű és rossz hővezető, ezért alkalmazzák már most is nagyobb városokabn bérházak, szállodák építésénél. A gránit, márvány helyett pe­dig a betont használják fel, mert ennek az anyagnak tűzbiztonsága a legnagyobb. Ha a tölgyfa gerendákat, lépcsőket, oszlopokat betonnal vonják be, ez nyújtja a legtelje­sebb tűzbiztonságot, mely még a villamos rövidzárlat gyújtogatásainak is útját állja. Uj szállodáink építésénél jó volna tekintetbe venni ezeket a körülményeket s azt, — ami például Párisban kötelező — hogy az ajtók úgy alkalmaztassalak, hogy azok a tűz élesztősére alkalmas légvonatot elő ne idézzék. Ha már Párisról szólunk, meg kell említenünk, hogy az ottani szállodák személyzete egytől-egyig tanult, képzett tűz­oltó. Valóban, egy szállodának az nyújtja a legnagyobb tűzbiztonságot, hogy ha azok, akik hivatásuknál fogva benne foglalatos­kodnak, értenek a szakszerű tűzoltás mes­terségéhez, sőt az életmentés terén is annyi ismeretre tesznek szert, hogy az orvos meg­érkezéséig az első segélyt nyújthatják. Így van ez a külföld nagy világvárosaiban s miért pe lehetne Budapesten is igy, mely most lép a világvárosok sorába. Muzsikáló gépek a korcsmákban. Ma-,holnap kiszorul a czigápyzene a korcs­mákból, vendéglőkből. Ma is csak a legelő­kelőbbvendéglőkben, kávéházakban hallani jó magyar, igazi nemzeti kedvre derítő czi- gánymuzsikát, a polgári és kisebb korcsmák­ból kiszorítja ezeket a zenélő automata. A fonográf, gramofon, villamos zongora s más mindenféle agyafúrt német csodaszerszám. Ezeket a zenélőgépeket, kivált kisebb korcs- márosaink, részletfizetésre kapják rendsze­rint bécsi osztrák gyárosoktól. Részletfize­tésre, de méregdrágán. Igaz, először nemi kér a gyáros, vagy ügynöke érte előlegül semmit, sőt örül, ha behelyezheti egy ma­gyar vendéglő, korcsma ivójába, vagy ét­termébe. Hanem azután ez a masina esz­tendőkig, egész elkopásáig csak annak az osztrák gyárosnak jövedelmez. Amit a ma­gyar vendég beledob a zenélő automata pénzszedő nyílásába, az az osztrák gyárosé, kereskedőé lesz, részlettörlesztésre. Sőt a megrendelő korcsmáros állandó üzleti vi­szonyra kötelezi magát a bécsi muzsika­gyárossal, mert az újabb hangjegylemezeket ismét csak ennél kell megrendelnie. inghoffer M. József (=i halászmester r==i Budapest, Központi vásárcsarnok, X LaKás : Fövámtér 10. szám. juj Élő nemes pontyok bármely nagy mennyiségben kaphatók. Édes vizi és tengeri halnagykereskedés, mely állandóan tart nagy hal­készletet élő és jegelt halakban, vidéki rendelések a legpontosab­ban és megbízhatóan eszközöltetnek, háztartás és éttermek részére

Next

/
Thumbnails
Contents