Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-10-05 / 19. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1910. október 5. szobák naponkénti ára, de ezt úgy játszszák ki, hogy e mellé minden egyéb szolgálatot külön díjazással felszámítanak. Például a világítást, a fűtést, a törülközőt, a ruha- tisztitást, sőt még az ivó és mosdóvizet is. Emellett az osztrák szállodai alkalmazottak mindegyike olyan, mintha legalább is rendőri detektív szolgálatban állana, érkezésekor nem csak szigorúan kivallatják származási és személyi viszonyairól a vendéget, hanem folytonosan, még pedig tapintatlan módon megfigyelik. Nem különbek az állapotok az lausztriai vendéglőkben sem. Itt, ha megtudják, hogy a vendég idegen, mindjárt Mtaznak az erszényére. Dupla árakat számítanak fel s emellett minden mellékes dolgot is megfizettetnek, mint például az ital behütésére szolgáló jeget is. Egy beteges vendég egy ausztriai vendéglőben kérte langyosra melegittetni ivóvizét. Megtették, de ezért a szolgálatért öt koronát számítottak fel neki. Hát ilyen dolgok miatt vannak elkeseredve az ausztriai szállodások és vendéglősök ellen az angol utazók sok ezrei. Magyarországot a sok ezer angol világjáróból kevés keresi fel,'de ezek elismerőleg nyilatkoznak a magyar szállodák és vendéglők tisztaságáról, áraik méltányos voltáról s a személyzet udvarias kiszolgálási modoráról. Különösen kiemelik e tekintetben a budapesti, a nagyobb vidéki városi s látogatottabb fürdőhelyi vendéglőinket és szállodáinkat. Természetesen jól esik ezt nekünk is konstatálnunk. A vendéglős kongresszus alkalmával mondotta a kereskedelmi minisztérium képviselője, hogy a közlekedési eszközök tökéletes volta mellett a szállodások és vendéglősök segíthetik elő leginkább az idegen- forgalmat. Nos hát, akkor az ausztriai vendéglősök és szállodások ugyan nem tesznek jó szolgálatot az idegenforgalom ügyének, sőt nagyon sokat ártanak a magyarországi idegenforgalomnak is. Hozzánk tudvalevőleg a legtöbb idegen Ausztrián, különösen Bécsen át érkeznék. Ha már ezeket borsos számlájukkal elkedvetlenítik az osztrák szállodások és vendéglősök, akkor természetesen visszafordulnak ahelyett, hogy Magyarországot js fölkeresték volna. így van nekünk kárunkra még e tekintetben is az osztrák szomszédság. Eddig csak úgy gondoltuk, hogy csak nekünk magyaroknak van különös kiváltságunk arra, hogy ha Bécsbe rándulunk, duplán fog a számunkra a bécsi szállodás és vendéglős krétája. Most már tudjuk, hogy más, nem osztrák vendéggel is igy történik. Ez még valamennyire vigasztaló. között ráfizetnek az üzletre. Épp azért — különösen itt Budapesten — elsősorban a 1 vendéglősök és korcsmárosok érdeklődnek leginkább az iránt, hogy a kormány és a főváros h'atósága miként vet véget a hus- drágaságnak és az azt fokozó husuzsorá- j ínak. Pedig erre meg volna minden város 1 közigazgatásának s igy a székesfővárosnak is a módja. A büdapesti mészárosok, akik a hus- drágaság miatt feljajd|ulva, először a termelőket, azután a bizományosokat, vágóhidat okolták, mindenként ellenzik és mindenféleként meghiúsítani szándékoznak a székesfőváros hatóságának azt a szándékát, hogy a hüsdrágaság csökkentésére városi mészárszékeket állít fel. Nos, hát a hatóság nem csak ezt teheti meg, hanem a vágómarha árával arányban nem álló mészárszéki drága húsnak egyszerűen megszabhatja maga is az árát. Meghatározhatja, hogy minő minőségű marhahús kilónként mennyiért mérhető, árusítható ki. Erre nézve van tételes törvényünk. Az 1884: XVII. törvényczikkbe ugyanis az van foglalva, hogy ha egyes községekben a szabadon gyakorolt husmérések mellett a marhahússal való ellátás biztosítható iiem volna, a hatóság az idézett törvény 50. §-ának rendelkezése szerint a marhahús kimérésének szabad gyakorlatát megszüntetheti s a marhahús árát maga szabályozza, állapítja mi eg. Ez az úgynevezett limitá- czió, mely hajdanában mindenütt szokásban volt. Tessék a hatóságnak ezzel a jogával £lni s egyszeriben vége lesz a mai nagy husdrágaságnak s nyaka törik a husuzso- rának. Ebben az esetben természetesen úgy kell eljárni, hogy nemcsak a termelők, mészárosok s leginkább a fogyasztók érdekeit kell figyelembe venni, de mindenáron meg kell szüntetni ezzel az erőszakos kizsákmányolást. A hüsdrágaság már úgy is oly nagy, különösen itt Budapesten, hogy néhány korcsmában, vendéglőben megszüntették a főzést, néhányat pedig egyszerűen bezárt a tulajdonosuk. mek előtte. És hogy ha jönni talál a veszedelem, ki tagadhatná, hogy ezek a helyiségek lesznek a koleraveszedelem fészkei, bacillustenyésztő telepei. Mert hiába őrködik minden tisztességes vendéglős, korcsmáros a maga helyiségének tisztántartására, jó, tiszta, egészséges étel és ital- nemüek kiszolgálására, ha egyszer a pálinkásboltok és söntések fertőzött talaja, levegője s egészséget rontó italnemüje megrontja ennek a nagy városnak legszegényebb néposztályát, akkor egyszerre csak betoppan közibénk a veszedelem, a maga legrettentőbb nagyságában. Nem cselekszünk fölösleges dolgot, ha ismételten úgyis a tisztességes korcsmáros és vendéglősiparosság rovására fentálló, ezen szeszmérő helyiségek köztisztasági, illetve köztisztátalansági viszonyaira felhívjuk az illetékes hatóságok figyelmét. Hisz azok a szegény emberek, akik ezekben a helyiségekben tanyáznak, a piaczokról, vásárcsarnokokból, kivált igy ősz táján, azok hordják el az élelmiszerárukat, a paradicsomot, szilvát, gyümölcsféléket az egyes családokhoz, sőt kisebb korcsmákba is. Nos, hogyha ezek magukba szívják a butikok kipárolgásaival a nagy ázsiai járvány csiráját, akkor meg lesz fertőzve egyszerre $gész Budapest. Akkor becsukhatjuk nem csak fényes szállodáinkat, vendéglőinket, kávéházainkat, hanem iskoláinkat és templomainkat is. Akkor az emberi életbiztonság csődjével itt lesz ennek a nagy és szép városnak anyagi csődje is. Osztrák vendéglősök, magyar vendéglősök. Angolországban, különösen Londonban, több ausztriai, leginkább bécsi származású szállodás és vendéglős van, akik megalakították a közös érdekek védelmére és az összetartozandóság ápolására az »Osztrák vendéglősök egyesülete Angliában« czimü egyletüket. Ez az egylet a közelmúltban Londonban közgyűlést tartott, melyen éles bírálat kapcsán szóba kerültek azok a panaszok, melyeket a nagyszámú angol utazók emelnek sűrűén az otthoni ausztriai szállodások és vendéglősök ellen s e mellett csodálatosképpen elismeréssel nyilatkoztak meg a magyarországi szállodai és vendéglői viszonyokról. Az angol utazók, akik nyaranta sok ezrével lepik el Közép-Európa természeti szépségekben gazdag országait, azzal vádolják az osztrák szállodásokat és vendéglősöket, j hogy a turistáktól tulmagas, zsarolásig menő árakat szednek s a kiszolgálás sem kifogástalan. Például a szállodákban meg van ugyan állapítva és hatóságilag ellenőrizve van a R husuzsora megszüntetése, A vendéglősök, korcsmárosok leginkább kivannak téve a hüsdrágaság okozta károsodásnak. Ezek nem emelhetik a husdrága- sággal arányban az ételadagok árát s ló- husból sem készíttethetnek, mint a kifőzök; tehát mostanában — még a közbejött bordrágaság miatt is —. minden körülmények R pálinkatilalom Svájczban. Amire más, müveit államokban hiába törekednek, a kis Svájcz köztársasági államban irtó hadjáratot indítottak a pálinkaivás és a pálinkamérés ellen. Két évvel ezelőtt a népszavazás nagy többséggel kimondta a tilalmat az abszintgyártásra s most következik sorra a többi pálinkanemüek gyártásának eltiltása is, sőt a svájci szövetségi államokban a külföldi pálinkák forgalomba hoM A DQPH Ali FDIPíVPQ vad‘ és baromfi-kereskedő 1 f l/iiI/iLL 1 lyl vJ 1 Lü Budapest,-Központi vásárcsarnok. Szállodák és vendéglők részére a legolcsóbb napi árban szállítja elsőrendű vágott vad és szárnyasait. Úgy a helyi, mint a vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. ------ . ■ ■■ _ ■- -