Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-09-20 / 18. szám
1910. szeptember 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 czigány hegedűje is, mire a szüretelő lányok, legények uj jókedvre kapva, tánczra perdültek. Az öregek is elméláztak a régmúlt időkön, mikor még ők is igy járták. És eszükbe jutott, mit el is daloltak szép lassan — egy- egy régi nóta: Fáradozva emlegettük A szüret nevét, Nosza pajtás, vigadozva Igyuk a levét. * Ma már a régi szüreti szokások lassan kimennek a divatból. Ma már sok helyen nem is a szőlőtulajdonos gazda szüretel, hanem fürtökben eladja termését a városi korcsmárosoknak, vendéglősöknek, akik igy tőről hamisítatlan bort kapván, tiszta bort önthetnek a vendég poharába. Különben meg kell adnunk, hogy ha magyar vendéglőseink, korcsmárosaink ' szüretelnek is ott kint a szőlőkön, hát bizony csapnak olyan vidámságos szüreteket, mint aminőket ősapáink cselekedtek. Törleyék vendégszeretete. Mint laptársunk, a »M. V. és K. I.« Írja, a világhírű Törley pezsgőgyár a magyar vendégszeretetnek újabban ismét fényes ta- nujelét adta. Ugyanis »az elmúlt hó folyamán ugyancsak kijutott a része a vendéglátásból, a vendégszeretetéről oly hires-ne- ves budafoki T ö r 1 e y-kastélynak. Lassanként — úgy látszik — nem eshet meg a székesfővárosban kongresszus, közgyűlés stb. ipari, kereskedelmi és tudományos sokada- lom anélkül, hogy annak fény- és végpontja ne a Törley-pezsgőgyár meglátogatása legyen. És ami mindé látogatásnak különös bájt és kedvességet kölcsönöz, az a ház nagyasszonyának szeretetreméltó egyénisége, amelyben az »úrnő« és »gyárosnő« összes vonzó tulajdonságai oly szép harmóniában jutnak érvényre. A látogatások sorát a »Bécsi hentesek ipartestülete« kezdte meg, amely a budapesti husiparosok Köre és a budapesti hentesipartársulat meghívására jött Budapestre. A pezsgőgyár hatalmas telepén a vállalat igazgatója, P f e n d e r Emil fogadta a társaságot és kalauzolta őket végig a pin- czéken, raktárakon és egyéb helyiségeken keresztül. Ennek végeztével a kastélyt tekintették meg, utána pedig a hegytetőre mentek, ahol száz terítékes asztal várta őket, megrakva hideg ennivalóval, amihez természetesen megfelelő mennyiségű pezsgőt is szolgáltak fel. A vendégek nevében előbb Bittner János, majd egyik bécsi vendég mondott a gyár vezetőségének köszönetét, végezetül pedig Leszlauer Gyula mondott talpraesett beszédet. Szives bucsuzás után a társaság jó kedvvel és igen lelkes hangulatban távozott a telepről. Szeptember ( közepén a német vasutigazgatók kongresz- j szusa látogatta meg a Törley-gyárat. A j gyárban P f e n d e r Emil igazgató és több tisztviselő kalauzolta a vendégeket. Elébb | a külső helyiségeket és raktárakat mutatták, azután levitték az egész társaságot a pin- czékbe, melyek óriás területen, akár a katakombák, terülnek el a föld alatt. Itt számos tágas sikátoron, ezer és ezer töltött pezsgő- palaczkot tartalmazó állványok közt haladt végig a társaság, számtalan villamos körte világítása mellett és csak félórai banduko- lás után ért föl ismét a felszinre. Itt, az appretirozó helyiségben, megmutatták a de- gorgirozást, a dugaszolást és csomagolást — azután az egész társaság felvonult a kerten át a kastélyba, hol özv. Törley Jó- zsefné, továbbá dr. Varró Indár és neje fogadták az érkezőket. A kastély előkelő ízlésű berendezése, különösen a szindus japán szoba, a sárgaréz diszitvényü játékszoba és a márványterem nagyon tetszett a vendégeknek. Majd még föllebb vezették őket, a felső kert tetején levő pálmaházhoz és itt, a Dunára nyíló terraszon, bemutatták nekik a gyár kész produktumait. Apró asztaloknál foglaltak helyet a tanulmányozók; kedélyes össze-visszaságban, külföldiek és benszüíöttek vegyesen. (Egy vállalkozó szellemű fotográfus meg is örökítette az egyes csoportokat.) A pezsgő, melyet kosárszámra hordtak fel a szolgák, csakhamar vidám hangulatot teremtett, a zenekar német bursnótákat játszott, — hamarosan olyan dinom-dánom keletkezett, hogy a rendezők csak nehezen tudtak véget vetni a mulatságnak. «. Riasztás a bortól. Egyik legelterjedtebb napilapunk az emberi halandóságról elmélkedvén, azt a tanácsot adja olvasóinak,. hogy tartózkodjanak a boritaltól s általán a szeszes italtól, s igy természetesen a vendéglők és korcsmák látogatásától. A bor helyett ajánlja a tejivást, mert ha attól nem is gyorsan, de később nagyon derűs jó kedvet kap az ember. Lám, a kis bárányka és a kis gida milyen jókedvűen ugrál, mikor az édes mamája még édesebb anyatejjel megszoptatta. A mindenesetre az antialkoholista Good Templán-rendhez tartozó czikkiró azt is bizonyítja, hogy nem csak a pálinkának, ab- szintnek, hanem a sörnek is minden cseppje méreg, mert például ez utóbbi tette tönkre Noé apánk egészségét és erkölcsi tekintélyét is. Jobb ügyhöz való buzgósággal legkésőbbi kortól kezdve napjainkig embereket nevez meg elrettentő példa gyanánt, akik azért haltak meg, mert bort ittak, holott szerintünk akkor is meghaltak volna, ha bivaly- tejet isznak. Lám Mathuzsálem is borozás miatt halt meg, élete háromszázhatvanadik esztendejében, sőt Attila is a borivás áldozata lett, mert ha az isten ostora a meny- nyegzői vacsoráján bort nem iszik, nem) eredt volna el az orra vére s valószínűleg még most is élne és rettegtetné a világot. Hát, ami a pálinka és égetett szeszesitalféléket illeti, arra vonatkozólag egyetértünk a komor lelkületű czikk írójával. A pálinkának csakugyan minden cseppje méreg, melyet az orosz néprege szerint is az ördög vegyitett össze az emberi nem megrontására. Hanem ami a bort illeti, arra nézve nem értünk egyet tudós elmélkedünk- j kel. A világ legnevezetesebb s tudósabb or- 1 vosai megállapították azt már régen, hogy | a bor természetesen a jó bor és mértékletesen használva, a legjobb egészségi ital. Hiszen, hogy mást ne mondjunk, az orvosok most. is rendelnek erősítő borokat az elgyengült, nehéz betegeknek. De hogy a mérsékelt borivás nincs rossz hatással az emberi egészségre, bizonyítja az, hogy bortermelő vidéken lakó, tehát borfogyasztó emberek élnek hazánkban is a leghosszabb életkorig. Tessék csak ellátogatni Tokaj, Somló s a Balatonpart vidékeire, mennyi szép, egészségtől piros arczu magyar öregembert lehet ott találni, pedig ezek naponként fölkeresik a borospinczéket, még pedig nem azért, hogy ott kedvderitő aludttejet igyanak. A bácskai nép mindenkor hires volt borivásáról s mégis Bácskában élnek leghosszabb kort mind maiglan is az emberek. Járványok idején a tiszta magyar bor, különösen a vörösbor, gyógy- és óvszerül is Sizoígál, amint azt régi s orvosok által is helyeselt tapasztalat bizonyítja. Ne tessék tehát a kolerára való hivatkozással minket, magyarokat végképpen elrettenteni a borivástól, vendéglőink és korcsmáink mérsékelt látogatásától, mert ini lesz akkor Magyarország bortermelőivel, korcs- márosaival és vendéglőseivel, akik tiszta bort öntenek poharainkba, azt a gyöngyöző nedűt, melyről egykor Vörösmarty Mihály is — bizonyosan sejtvén előre látó lelke, hogy a czikkiróban a szőlő levének egykor ily ádáz ellensége akad — már régen megírta: Bort megissza magyar ember Jól teszi, Okkal-móddal meg nem árthat A szeszi. Korcsmák és vendéglők egészségügyi ellenőrzése. A téli kiütéses tífusz és a nyári hastífusz után itt van e kettőnél százszorta nagyobb veszedelem, a — kolera. A tiíuszfélék még csak olyan — amellett, hogy szintén elég eredményesen működnek — még csak afféle inasok és segédek az emberpusztitás földi műhelyében. Hanem a kolera már mester, a pestissel együtt nagy mester a Halál őfelségének birodalmában s ha szolgálatba küldetik, esztendőnként milliókkal szaporítja meg a még nálunk eléggé ismeretlen túlvilágot. Nem csoda, ha a földi halandók túlnyomó részén nagy rettegés vesz erőt a kolera közeledtének hírére s hogy a kormányok, hatóságok és minden egészségügyi és rendőri intézkedést megtesznek a veszedelmes vendég fogyasztására. Csatasorba állítják az orvosokat, hogy azok közegészségügyi és köztisztasági szempontból vizsgálják meg azokat a területeket, melyeket a legveszélyesebb járvány elfoglalni szándékozik, s ha olyan telepeket találnak, melyek a maguk közegészségtelen s tisztaságmentes viszonyaiknál fogva, kolerafészkekül alkalmasaknak mutatkoznak, kérlelhetetlenül 1 pusztítsák el azokat s a törvény szigorá- ; val is sújtsák irgalmatlanul azok bűnös fen- tartóit. inghoffer M. József i-----1 halászmester r==n Bu dapest, Központi vásárcsarnok, X LaKás : Fövámtér 10. szám. x Élő nemes pontyok bármely nagy mennyiségben kaphatók. Édes vizi és tengeri halnagykereskedés, mely állandóan tart nagy halkészletet élő és jegelt halakban, vidéki rendelések a legpontosabban és megbízhatóan eszközöltetnek, háztartás és éttermek részére
