Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1910-08-20 / 16. szám

2

VENDÉGLŐSÖK LAPJA

191U. augusztus 20.

És mégis, mi történik?

Mig mi és velünk együtt Magyarország összes képzett vendéglősei és korcsmárosai évek óta arra törekszünk, azt hangoztatjuk, azért agitálunk, hogy a vendéglős és korcs- máros ipar is a képesítéshez kötött iparágakhoz soroztassék, s igy csak elméleti és gyakorlati kvalifikáczióval biró férfiak kaphassanak vendéglői, korcsmanyitási és italmérési engedélyt; addig most a bortermelők tisztelt orgánumában olyanféle törekvésről olvasunk, hogy az italmérési törvény úgy változtattassék meg, hogy még a lelkészek, tanítók, köztisztviselők is kaphassanak bormérési engedélyt, nem is szólva arról, hogy a bortermelők is kapjanak bor- és pálinkamérési engedélyt.

Hát tisztelettel legyen mondva, ezt a törekvést nem tartjuk sem helyesnek, sem czélravezetőnek. Mi a legtisztességesebb iparágnak tartjuk természetesen a korcsmá- rosságot, a bormérést, de az még sem volna talán helyén, ha a tanító az iskolaépületben, a pap pedig a plébánián mérné a bort. Ilyen dolog talán még a különlegesséMeghívó.

A „Magyar vendéglősök országos szövetsége“ 1910. évi szeptember hó 14-én, délelőtt 9 órakor Budapesten tartja

^C-ik évi rendes közgyűlését,

miről a szövetség t. tagjait az alapszabályok értelmében ezennel értesítjük.

Budapest, 1910. év augusztus havában.

F. Kiss Lajos titkár. Gundel János elnök.

gek hazájában, odaát Amerikában sem történhetik meg.

De czélravezető sem volna ennek a törekvésnek megvalósítása. Mindig azok közé tartoztunk, akik helyeseltünk minden tisztességes eszközt, mely a hazai bortermelés forgalmat növeli, de a borforgalmat egy- nem fogja gyarapítani az, ha a tanítók, lelkészek is borkimérők lesznek s egyáltalán, ha minden második ember borkimérési engedélyt kap, mert a borfogyasztó közönség akkor is csak annyi marad, mint ma. Ám ha a borforgalmat emelni akarjuk, vállvetve indítsunk hadat a pálinkaivás szenvedelmének, szigorúbban ellenőriztessük, hogy a zugkorcsmákban, söntésekben mü- és hamis borokat ne árusíthassanak és küszöböljük ki a borértékesítés teréről a sokféle közvetítőt, mely a bort drágává s igy a szegényebb néposztálynak hozzáférhetlenné teszi. Ezáltal emelkedni fog a borforgalom, de azáltal semmiesetre sem, ha gyarapítjuk a borkimérések számát. Ezzel csak az adóval úgy is túlterhelt magyar vendéglős és korcs- máros iparnak csinálnának fölösleges kon- kurrencziát.

Meghívó.

A „Szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéssegédek országos nyug- dijegyesülete“ alantirott elnöke tisztelettel meghívja az egyesület tiszteletbeli, alapitó, rendes- és pártolótag urait az 1910. évi szeptember hó 13-án délután 4 órakor Budapesten. Bokros Károly egyesületi elnök (VI. kér. Andrássy-ut 25. sz. a.) vendéglőjének félemeleti helyiségében tartandó

JCIII-ik évi rendes közgyűlésére.

Budapest 1910. augusztus havában.

A svájczi korcsmárosok a szesz ellen

A svájci vendéglősök és korcsmárosok, mint ismeretes, egy hatalmas, közös érdekeiket védő szövetségbe vannak tömörülve, amilyennel a magyar vendéglősök és korcsmárosok — sajnos •— nem dicsekedhetnek. Általában a német talajban nagyobb az ösz- szetartási, szövetkezeti hajlandóság, azért erősödnek meg úgy gazdaságilag, mint politikailag kivált az utóbbi évtizedekben a többi nemzetek rovására. Aki ismeri a svájci vendéglősök szövetkezetét, az méltányolni is tudja annak áldásos voltát. E szövetkezet főcélja az összes svájci vendéglősök anyagi és erkölcsi érdekeinek istápolása s annak keretében az erősebbeknek a gyengébbek támogatása.

A svájci vendéglősök szövetsége a napokban legalább is különösnek látszó tartalmú röpiratot adott ki. E röpirat a teljes antialkoholizmus, tehát az abstinencia álláspontjára helyezkedik s felszólítja a kötelékébe tartozó vendéglősöket, korcsmároso- kat, hogy lassankint hagyjanak fel a különféle szeszesitalok, még a bornak is kimérésével s helyezzenek inkább súlyt az alkohol- mentes italokra. »Hiba — hirdeti a röpirat, — azt hinni, hogy az alkoholmentes italokon nem lehet kereshj, hogy a dolog éppen ellenkezőleg áll, azt mutatja az alkoholmentes éttermek virágzása, melyekkel némely szeszes italt árusító vendéglő üresen áll s olyan, mint aki egy meghaladott álláspontot képvisel.«

Hát, amint látjuk, a svájci vendéglősök szövetkezetét e röpirat közzétételében nem éppen az ideális eszmei cél, hanem az anyagi érdek vezeti. Svájcnak ugyanis — kivált az utóbbi időkben — ami volt is, rossz minőségű volt a bortermelése. Ezt a svájci vinkót a nyaranta odasereglő külföldi vendégek sok ezrei bizony nem igen tartották kívánatosnak s igy jobb minőségű külföldi, kivált magyar borokat követeltek. Ezek azonban nagyon drága áron kerülnek Svájczba, kivált a magas hegyi vendéglőkbe, szállókba s igy ezek kimérésével a svájczi vendéglősök nem sokat, vagy éppen semmit sem nyertek, ezért helyezkednek most az antialkoholizmus álláspontjára s hirdetik egyedüli üdvözitő voltát az alkoholmentes italoknak. Svájcnak ugyanis nagy az olyanfajta gyümölcstermése, melyből alkoholmentes italokat lehet előállítani.

A magyar vendéglősök, korcsmárosok előkelőbb része már a szeszes italok közül az égetett szeszeknek, a pálinkák fogyasztása ellen foglalt állást. Ámj la borfogyasztást nem csak azért, mert Magyarország bortermelő állam, hanem azért is, mert a jó bor orvos- vosság, az elfáradt testnek egészséget és uj erőt, kellő mértékben szükségesnek tartotta. Nálunk még az orvosok nagy része is erre az álláspontra helyezkedik. Éppen ezért nem virágoznak fel Budapesten az alkoholmentes vendéglők, bár itt is vannak a teljes absti- nenciát hirdető Good Templár-lovagok.

Nem tudjuk, hogy a svájci vendéglősök miként fogadják szövetségünk felhívását, de ha elfogadják, megcsappan az-ottani magyar nyaraló vendégek száma, akiknek többsége ott is azt tartja:

Bort megissza magyar ember Jól teszi,

Okkal, móddal meg nem árthat

A szeszi.

NAPIREND:

1. A közgyűlés megnyitása. (Gundel János elnök.)

2. Az évi jelentés (F'. Kiss Lajos titkár.)

3. Szakosztályok jelentései:

a) a nyugdijegyesület jelentése. (Bokros Károly elnök);

b) a tanonczügyi szakosztály jelentése. Glück E. János elnök, Walter Károly előadó):

4. Számadás az 1910 1911. szövetségi évről. (Wilburger Károly pénztáros.)

5. A felmentvény feletti határozat.

6. A központi igazgatóság előterjesztései7. Indítványok tárgyalása.

8. Az 1911. évi közgyűlés helyének meghatározása.

Dr. Solti Ödön

jogtanácsos.

Bokros Károly

elnök.

NAPIREND:

1. Közgyűlés megnyitása, (Bokros Károly elnök.) 2. Határozatképesség megállapítása és a szavazójegyek beszedése. 3: Évi jelentés előterjesztése. (Dr. Solti Ödön jogtanácsos.) 4. Felügyelő-bizottság jelentése és a felmentvény megadása. (Francois Lajos felügyelő-bizottsági elnök.) 5. 1909. évi zárószámadások és 6. 1910. évi költségelőirányzat tárgyában határozathozatal. 7. Feleb- bezések tárgyalása. 8. Alapszabályok módosítása. 9. Elnökválasztás. 10. 2 alelnök választása. 11. 12 igazgatósági tag választása. 12. Felügyelő-bizottság elnökének és 6 tagjának megválasztása. 13. Indítványok tárgyalása. (A közgyűlésen csupán azok az indítványok tárgyalhatok melyek, melyek legkésőbb 8 nappal a közgyűlés határnapja előtt a központi irodába beküldettek.) 14. Közgyűlés berekesztése.

Jelentkezéseket, a fogadó bizottság irodája (Budapest, IX., Lónyay-utcza 22. folyó évi szept. hó 18-ig fogad el.

Az ünnepségek, valamint a diszebéd költségeihez a jelentkezők 20 (húsz) koronával járulnakA kedvezményes áru vasúti jegy váltására jogosító igazolványok a fogadó-bizottságtól kérendők.

Vidéki tagok szállodai árkedvezményben részesülnek.

A „Magyar Aendéglősök Országos Szövetsége“ közgyűlésével kapcsolatos ünnepségeken résztvenni jogosultak:

a) a „Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége“ tagjai;

b) a nyugdijegyesület önálló üzlettel biró tagjai;

c) a közgyűlésen résztvevő egyesületek és választmányok igazolt kiküldöttei;

d) az a—c alattiak családtagjai;

e) akik a rendező-bizottság által meghivatnak.

A d) és e) alattiaknak a vonatkazó házszabályok szerint a gyűlésen tanácskozási joguk nincs. Budapest, 1910. év augusztus havában.