Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-08-20 / 16. szám
XXVI-ik évfolyam. 16. szám. Budapest, 1910. augusztus 20. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre .................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ |J Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Pályaválasztás. Augusztus hónapban már sárgulni kezdenek a levelek s vége felé jár a vakáczió. Megnyílnak nemsokára az iskolák ajtai s tódul az ifjúság az iskolába, hogy majdan szaporítva a kevéskeresetü s valamiféle kis álláshoz is nehezen jutó úri proletáriátust. Mert bizony nehéz ma az élet, különösen a tudományos pályán; hiszen csak úgy hemzseg a mi társadalmunk a sok diplomás, végzett emberektől, akik bármily kitűnő eredménynyel végezték iskoláikat, csak erős pro- tekcziókkal boldogulhatnak. Az a fiatal ember pedig, aki az érettségi vizsga előtt letörik, annak nehéz megpróbáltatások sorozata lesz az élete útja. Lesz belőle, ha jó Írása van, dijnok, azután, ha a katonaságnál az altisztségig felviszi, tizenöt évi dijnokoskodás után lehet belőle írnok is, ám az irodatisztségig csak minden századik viszi. Vagy igen sok esetben az érettségin megbukott diák elmegy pénzügyőrnek, itt legalább van reménye rá, hogy évek múlva lehet belőle pénzügyőri szemlész vagy biztos is. Bizony, bizony, így őszi időtájban nagy gondot okoz különösen azoknak az úri, középosztályu családoknak, akiknek serdültebb gyermekeik vannak, hogy hát mit is neveljenek fiukból, milyen pályára adják. A kereskedelmi és ipari pályán nálunk csak az boldogulhat, akinek meg van az ahhoz való tőkéje. De ugyan hány szülő van abban a helyzetben, hogy még tőkét is gyűjthet gyermekeinek? Bizony elenyészően csekély százalék. A kereskedelmi pálya ma már különben is annyira túl van zsúfolva, hogy a legtöbb keresetnélküli exis- tenczia a faczér kereskedő segéd, aki ügynökösködéssel tengeti életét. De még ha kondiczióban van is a kereskedő segéd, fizetése csekély s ezért reggel hat-hét órától este tizig télen-nyáron ott kell állnia a pult mellett, úgy hogy a téli hónapokban a hideg üzletekben az ujjai is megfagynak a szegény fiatal embernek. Általában nagyon nehéz a szülőnek olyan életpályát találni, melyen anyagi befektetés nélkül boldogulni lehetne. Kisiparunk tönkre van téve, nagyiparos, gyáros pedig csak sok pénzű ember lehet Magyarországon. Van azonban egy pálya, melyen még boldogulhat, sőt vagyont szerezhet a szolid, komoly s törekvő fiatal ember s mely pályára felhívjuk a fiaik jövőjéért aggódó s a közép ! uriosztályhoz tartozó szülők figyelmét. S ez a pálya a vendéglősi pálya. Valamikor ugyan a szemünkbe nevetett volna az az úri magyar szülő, akinek azt mondtuk volna, hogy a fiát adja „kelnernek“. Mert hisz még a múlt század közepén is a „kelner- ség“ nagyon lekicsinyelt foglalkozás volt. Ma már azonban megváltozott e tekintetben is a világ felfogása. A tisztességes, tanult pinczért megbecsüli nemcsak a munkaadója, hanem a vendég is. Tessék csak betekinteni egy előkelő budapesti vendéglőbe, minő úri bánásmódba részesül a vendégek részéről a feketefrakkos pin- czér. Azután ma már nagyon anyagias világot élünk. Azt is tekintetbe kell vennünk, hogy senki nálunk semmiféle ipari pályán annyi pénzt nem kereshet, mint aki ha megbecsüli magát s józan életet folytat, vagyont szerezhet s leghamarabb önállósághoz juthat. Neveket nem akarunk említeni, de ismerünk mi itt Budapesten olyan fizető és főpinczéreket, akik többszörös háziurak, három, négy emeletes bérházak boldog tulajdono- 1 I sai s ezt mind pinczéri jövedelmükből szerezték. És ismerünk olyan vendéglősöket ugyancsak itt Budapesten, akik mint egyszerű, szegény j kis borfiuk kezdték pályájukat s ma már szállópaloták tulajdonosai s száz- j ezer vagy millió koronák urai s legmegbecsültebb polgárai a székesfőváros társadalmának. Olyan példák mindezek, melyek elég hívogatok arra, hogy a közép- osztály gyermekei a vendéglősi pályára siessenek. Annyit már megtanulhattunk Amerikától is, hogy az előítéletek kora lejárt. Minden pálya tisztességes, melyen becsületes munkával lehet az élet és a család szükségleteit megkeresni. És inkább leszek én jómódú vendéglős, ha az lehetek, mint az egész életen át nélkülöző úri szegény, aki nélkülözésének nyomait a czifranyomoruság köpönyegével takargatja. fiz italmérési jog kiterjesztése. Ma úgy áll a dolog nálunk Magyarországon, hogy itt mindenki nyerhet italmé- rési jogot a felekezetek lelkészein, a tanítókon, megyei, állami és községi tisztviselőkön kívül. Áz állami italmérési jövedékről szóló 1890. évi XXV. t.-cz. 10. szakasza ugyanis igy rendelkezik: Italmérési engedély nem adható állami, törvényhatósági és községi alkalmazottaknak, továbbá lelkészeknek és tanítóknak sem korlátlan, sem korlátolt kimérésre, sem kis mértékben való eláru- sitásra. Bormérő, sörmérő, korcsmáros tehát a fentieken kívül mindenki lehet Magyarországon és lesz is igen sok hivatatlan egyén. Á parasztember, ha a szántást-vetést, az iparos, ha a kaptafát, gyalut megunta, a hivatalnok, ha állásából elbocsájtották, felcsap korcsmárosnak. Annyi már nálunk az ilyen hivatat'an kontár-korcsmáros, bormérő, hogy a gyakorlatilag és elméletileg képzett korcsmárosoknak, vendéglősöknek megélhetését is válságossá teszik. A legmagasabb udvar és József főherceg udvari szállítója. FflNbfl ÁGOSTON és ZIHttER PÉTtíR UTÓbfl Zinr\ER FERENCZ hal nagykereskedő A Balaton Halászati R.-T. kizárólagos képviselője. Telefon 61-24. BUDAPEST, Központi vásárcsarnok Telefon 61-24 Mindennemű tengeri és édesvizihalak. Egyedüli halszállitó cég, mely ALAPITTAT0TT az e'őkelö házak és éttermekben szükségelt összes halfajokat friss állapotban 1820. állandóan raktáron tartja. Sürgönyök: Zimmer halászmester. Budapest.
