Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-20 / 2. szám
1910 január 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 sere szakembereket küld ki. Ennek alapján ajánlja előadó, hogy az alapszabályok mielőbbi kidolgozására küldessék ki egv szü- kebbkörü bizottság, amely munkálatát az egyesület elé fogja terjeszteni elbírálás végett, azután majd a kormánynak fog be- mutattatni az alapszabály jóváhagyása végett. Erre az ajánlatra egyelőre érvényes határozatot nem hoztak. Azután még egyéb dolgokat is tárgyalt a szakosztály. Nevezetesen határozatba ment, hogy az egyesület felír a kereskedelemügyi minisz- I tér úrhoz, hogy azt a rendelkezését, hogy | bor papirdobozokban nem szállítható, változtassa (meg. Továbbá felkérendő a föld- mivelésügyi miniszter, hogy mint az arankamentes mag állami biztosító plombával kerül forgalomba, az az Aschenbrandt-féle bordói és rézkénporoknál is alkalmaztassák. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének átirata fölött, hogy országos képviselőnek a jövő választáson csak az választassák meg, aki megfogadja, hogy a szőlőművelés érdekeit szivén fogja viselni, minthogy a Tokaj-Hegyalja képviselői elisme- résreméltó buzgalmat fejtenek ki e téren, napirendre tér. • Itt említjük meg, hogy a Tokaji Bortermelők Társasága R.-T. most adta ki második 1908/909. évi üzleteredményének mérlegét, mely szerint a következő eredményeket érte el: Habár a tavalyi szüret nagy terméseredménye a tokaji borok értékesítését rendkívül megnehezítette, mégis a részvénytársaság a lefolyt üzletév tartama alatt 115.302 6 liter bort 196.594-41 K-ért értékesített, miáltal az idei forgalma csaknem 60 ezer koronával haladta túl az előző üzletévit. Az értékesített borokból esik: Magyarország területére 79 ezer 150 liter bor 135.19L26 K értékkel, Ausztria területére 27.088 6 liter bor 37 ezer 353 87 K értékkel, vámkülföld területére 9064 liter bor 24.046 34 K értékkel. A részvény- társaság a lefolyt üzletévben tokaj-hegyaljai termelőktől vett: Tokajban 37.618 5 liter bort 21.182-36 K, Táilyán 32.962 5 liter bort 24.153 90 K, Mádon 64.344 3 liter bort 59.937 46 K, Tarcalon 9.721 3 liter bort 6.605 52 K, Sárospatakon 29.669 liter bort 22.701-97 K, Olasz-Liszkán 12.226 2 liter bort 20.000 K, Bodrogkereszturon 13 ezer 790 2 liter bort 9028 73 K, Tolcsván 8453-3 liter bort 8153 20 K, összesen 208.785 3 liter bort 171.763 14 K értékben. A részvény- társaság Bécsben, Prágában, Berlinben Londonban, Párisban, Oroszországban és Amerikában keres és talál világhírű borainknak uj piacot. A második üzletév a bemutatott zárszámadások szerint 15.677 28 K nyereséggel zárult. Darányi Ignácz. A kormány lemondott, lemondása el- fogaatatott s ennek kebelében megszűnt földmivelésügyi miniszter lenni Darányi Ignác is. A kormányváltozásnak talán ez az egyetlen pontja kelt fájdalmas érzést ennek az országnak magyar társadalmában. E lapok hasábjain nem politikát csinálunk, de azért e fájdalmas érzéshez való csatlakozásnak a magunk részéről s mondhatjuk az összes magyar vendéglősség és bortermelő közönség részéről is kifejezést adhatunk. Mert ki volt Darányi Ignácz? Egyszerű ügyvédből lett képviselő, nagy jogászi tudással, de akinek miniszterré történt kinevezését még az akkori szabadelvű párt is bizonyos gunyorossággal fogadta. És mi lett Darányi Ignáczból, a miniszterből? Erre a kérdésre megfelel az az egyszerű balatonfüredi parasztfiu, akitől azt kérdezték: — Ismered-e Darányit? — Nem. — De tudod, hogy kicsoda? — Az édes apánk! Valóban, Darányi Ignácz egéssz minisztersége alatt bizonyságot tett arról, hogy ő a szegényebb náposztály jóakaró, tápláló vezércsillaga. Mi áldásthozó tevékenységének minden részletére kiterjeszkedni nem óhajtunk, csak néhány nagyjelentőségű tevékenységéről emlékezzünk meg. Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztersége alatt történt meg, hogy az ország hegyvidéki szőlőit elpusztította a philloxera- veszedelem. És ő ekkor e veszedelemmel szembeszállóit. Először elősegítette a homoki területek beszőlősitését, másodszor miniszteri hatalmának minden erejével odahatott, hogy a hegyi szőlőterületek ismét termőképessé legyenek. Hogy most Tokaj- Hegyalját, a Balaton veszprémi és zalai részét, a Somlót, ismét a dúsan termő venyigék zöld lombkoszoruja borítja, az Darányi Ignácz szinte emberfölötti energiájának köszönhető. Igen, úgy van, hogy ha most igaz magyar bor csillog poharunkban s hogy a külföldön is kezd helyreállani a magyar bor régi jó hírneve, becsülete, ez nagyrészt Darányi Ignácz érdeme. Ha mást nem tett volna, ezzel is emlékoszlopot emelt magának már is nemzete lelkületében. De mást is tett Darányi Ignácz. A tőle telhető minden erővel küzdött a borhamisítás ellen, mely megmételyezte egyes korcsmáink jó hírnevét is. Hogy ez a küzdelme teljesen nem sikerült, az nem az ő hibájául rovandó fel. Az élelmiszerek olcsóbbodása érdekében elcmozaitotta Magyarország régi állat-tenyésztésének felvirulását. Erdély és Felső- magyarország kopár hegyeit nagy állami áldozatokkal bár, de termő, virányos, harma- mezckké varázsolta, melyeken most már százezrével legelész a szarvasmarha. Hogy ennek legjava húsa szintén kikerül az országból s néha kerülő utón Bécsen keresztül jut vissza hozzánk, arról Darányi Ignácz nem tehetett. Tény az, hogy Magyarország bortermelése helyreállításának, a közélelmezés megjavításának szinte apostola volt s a politikai krízis folytán a miniszteri széktől való megválása nagy csapást jelent közgazdasági azon viszonyainkra, melyek az ország egy nagy tömegének élehnezőit: a vendéglősiparosságot is érintik. Csak egy vigasztal bennünket. Reméljük, hogy a politikai viszonyok tisztulásával Darányi Ignáczot ismét ott üdvözölhetjük a földmivelésügyi minisztérium élén. Adja Isten, de mihamarább! Farsangi felköszöntő. Itt a farsang, itt van újra, Mulatunk. Áldomásra osszecsendül Poharunk. Kit köszöntsek? Éljen hát a Jó barát, Ki beváltja mindig adott Szent szavát. Fagyos az ut, nincsen rajta Hópehely, Csöngő szánkó fölötte nem Siklik el. Kocsin viszik haza azt az Ifjú párt, Akit a Sors össze bölcsen Boronáit. Itt a farsang, itt van újra, Mulatunk. Vőlegényért csendül össze Poharunk. Kit köszöntsek? Az uj asszonyt Éltetem, Ki párjához holtig nem lesz Fliitelen! Sötét felhők tornyosulnak Az égen, Nagy kétségek tépik lelkem Már régen: Mikor oszlik felőlünk e Bus felhő S ragyog reánk egy boldogabb' Jövendő ?! Itt a farsang, itt van újra, Mulatunk. E jövőért csendül össze Poharunk. Kit köszöntsek? Ezt az ősi Szent hazát, Melynek lelkét most csak bu, baj Járja át? A nádtető, ha nincs össze Jól fonva, Téli vihar széjjel tépi, Megbontja. Kémény ledől s beomlik a Mennyezet S oda béke, a családi Szeretet. Itt a farsang, itt van újra, Mulatunk. Áldomásra csendül össze Poharunk. Én most édes, sokat szenvedi Nemzetem, lm a magyar szövetkezést Éltetem! Ha összetart, mely széthúzott: A karunk, Valóra vált mindaz, mit csak Akarunk. A jobb létünk, szabadságunk, Magyarok. S leszünk ismét hatalmasak És erősek és nagyok! Magyar Gyula. COGNAC CZDBA-DÜROZIER & C'1 FRÄNCZIA COGNACGYÄR PR0M0NT0R. .......—- > SLÍPITTATOTT 1884. ==
