Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-20 / 2. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1910. január 20. a néhai jó Tüdős József vendéglője, akire a kegyeletnek bizonyos melegségével emlé­kezünk mindannyian, akik őt életében is­mertük. Ki volt Tüdős József? Tanult szakács, azután huszár, később Ferencz József kirá­lyunk öcscsének, Miksa mexikói császárnak, udvari szakácsia s utolsó órájáig hűséges őre. j Mikor Miksa mexikói császárt agyonlőtték, i a vesztőhelyre egy egyfogatu kordén szál­lítva, Tüdős József ott állott mellette. Holt­testét azután preparálta, hajóra tette, szivét egy üvegburokban spirituszba tette -s haza­szállította Bécsbe. Ezzel a szállitmánynyal jelentkezett Ferencz József királyunknál, aki húszezer forint jutalmat adott és ezerkétszáz forint évijáradékot biztosított Tüdős József­nek, aki ekkor nyitotta meg a József-körut melletti vendéglőjét. Jellemző volt, hogy a szegényebb írókat, művészeket pénz nélkül is, de szívesen ki­szolgálta mindig Tüdős József. Egy egykori iró, Nincsics Tóbiás, irói nevén Ozoray Ár­pád, egyszer hitelbe megvacsorázott Tüdős­nél s aztán kihívta a kapu alá, ahol bi­zalmasan fülébe súgta: — Majd holnap megfizetek. — Hát aztán miért hitt ki? — pattant fel Tüdős. — Lássa, az a festőművész, aki maga mellett ült, ctszörannyit evett, ivott, tudom, hogy sohasem fizet meg, mégis be­csülettel szótalanul elment. Hát maga miért nem megy. ilyenféle emlékezetek tömegesen vannak forgalomban az öreg Tüdős Józsefről, aki ma már talán a másvilágon jó magyar korcs- máros. sav fontos szer a nyúlósság megakadályozá­sára. A bor szellőztetése még egyébként is eszközölhető, A bort kármentőbe kell fo­lyatni és nyirfaseprővel jól megkeverni, hogy minél több levegőhöz jusson. A megkeverés után azután a bort átszivatjuk, vagy átsaj- tározzuk a bekénezett üres hordóba. Ilyen módon szintén meggyógyítjuk a nyulóssá- got. Amely bor már erősen nyúlós, hogy nyál­kásságát elveszítse, erősen meg kell cser- savazni. A csersavat is csak fejtéskor kell hozzáadni a borhoz, lehet azonban fejtés előtt is csersavat tenni a borba, de akkor azután jól össze kell zavarni vele. Mind a két esetben hektoliterenként 20—25 gramm csersavat kell alkalmaznunk a nyúlós borok gyógyításánál. Fejtés után a csérsav a bor­ban lévő nyálkás anyagot leüllepiti, épp ezért a bort csersavazás után 2—3 hét múlva újra lefejtjük. Hogy ilyenkor újra kénezett hordóba kell a bort átömleszteni, az magá­tól értetődik. A nyúlósságból kigyógyitott bort nagyon tanácsos más savban és alkoholban gazdag borral összeházasítani. Ezzel a további nyú­lósságnak egyszer s mindenkorra elejét vesz- szük. Társas reggelik. Január 2l-ikén Mayer Ferencz vendég­lőjében, Arany János-utcza. Január 28-ikán Palkovics Ede „Angol Királyné“ szállodájában. Február 4-ikén Frenreísz István vendég­lőjében, József körút. Régi korcsmák; régi korcsmárosok. Mindennap hullajtja az öreg fa levelét s az ifjú gyökérszálakon uj hajtások tá­madnak, uj rügyek fakadnak. A régi Buda­pest, vagy mondjuk a régi Pest összeom­lását látom, amint az egykori egyszerűbb házak helyébe uj, fényes paloták emelked­nek. A régi kisebb korcsmák, vendéglők is eltűnnek a föld színéről, hogy helyet adja­nak újabb, ragyogóbb fogadóknak. Mégis jólesik nekünk, idősebb embereknek, a régi jó korcsmákra, azok családias jellegére, meg a régi jó magyar budapesti korcsmárosokra visszaemlékezni. A mostani Békés-utcza és József-körut sarkán egy alacsony, emeletes házban volt vagy félszázad előtt az úgynevezett »F a z é kx korcsma. Kitűnő jó bort mértek benne es az ételek is magyarosak, ízletesek voltak. Oda járt akkor magyar ruhában, pengős sarkantyus csizmában a magyar jogászifju- ság is. Oda járt Nyikos Zsiga is, aki már okleveles ügyvéd, földesur s emellett iró is volt. Egy alkalommal Nyikosék negyedma- gukkal tértek be a »Fazék«-ba. Helyet fog­laltak egy asztal mellett az ablaknál, melylyel szemben egy csizmadia-műhely volt, ahol vagy tiz csizmadia-segéd dolgozott a meste­rükkel. Nyikos Zsiga és társai elkezdték a csizmadia-segédeket az ablakon át fixirozni, gúnyolni, amit a társaságban jelenlévő Balás Sándor, néhai kitűnő írónk, éppen nem helyeselt. A csizmadiák egy darabig tűrték, de azután a mesterük olyan dühbe gurult, hogy egy kaptafát vágott a »Fazék« korcsma ablakához. Az ablak bezuzódott ugyan, de a kaptafa fönnakadt az ablak vasrácsán. Nyikos Zsiga és társai ezen még jobban ka- czagtak, ami annyira indulatba hozta a csizmadia-legényeket, hogy most már sám­fákat ragadva, odaálltak a »Fazék« ajtajához, hogy kilesik és agyonütik gunyolóikat. A »Fazék«-ból éppen ebben az időben nem Nyikosék, hanem egy másik társaság távo­zott. Nos, a csizmadiák ennek estek és el- agyabugyálták, de alaposan. A tévedés a rendőrségen derült ki, de a jóhirü »Fazék« korcsmát nemsokára beszüntették. Ahol most a Sándor-utcza és a Szent- királyi-utcza egymást keresztezi, s ahol most a »Kis pipa« vendéglő is van, volt régen egy földszintes ház, melyben egy czipészmester volt a háztulajdonos és korcsmáros is. Ez a korcsmáros-czipész arról volt nevezetes, hogy évenként húsz czipészinast is felszaba­dított, akiknek felszabadulására meghívta az akkori czipész-czéh vezetőségét. Mivel pedig az akkori magyar időben a czipőket varjúnak csúfolták, ennek a czipész-korcs- márosnak vendéglőjét elnevezték »Varju- egyetem«-nek. Ez a »Varju-egyetem« is kü­lönben igen látogatott helyiség volt a maga idejében. A József-körut mellett, a Rákóczi-térrel szemben, most bontanak le egy két utczára szolgáló épületet, mely a múlt század kö­zepének és végének egyik legkedveltebb s legkedélyesebb kískorcsrnája volt. Sok iró, művész, a kisebbek és nagyobbak közül meg­fordult itt s kitünően érezte magát. Ez volt R nyúlós borokról. A borok úgynevezett megnyúlása sok kellemetlenséget okoz a borkimérőknek, ven­déglősöknek, pincekezelőknek. A nyúlós­ság tulajdonképpen pedig nem veszedelmes bőrbetegség, bár baktériumok által idézte­tik elő s ha korán észre vesszük, könnyen eltávolítható; a borokból. Ugyanis szellőzte­téssel, kénezéssel, esetleg esetsav hozzáadá­sával mindig kigyógyitható a nyálkás bor. A bor nyúlósságának megszüntetésére a következő eljárást tanácsos leginkább alkal­mazni: először a bort alaposan meg kell szellőztetni, a szellőztetés pedig a bor is­mételt lefejtésével történik. A lefejtéshez úgynevezett szellőztető rózsát kell használni, mely apró nyílásokkal, finom lyukakkal van ellátva azért, hogy általa a bor minél fi­nomabb részekre osztassék fel. Ilyen rózsa alkalmazásánál a bor számtalan sugár alak­jában ömlik ki a csapon át a kármentőbe, miáltal a nválkaanyagok széjjelválasztód­nak. Szellőztető rózsa helyett sok helyen hasz­nálják az úgynevezett szellőztető csövet is. Ezt a megtöltendő hordó aknanyilásába he­lyezik és ebbe illesztik bele a fejtőgép ve­zető csövének úgynevezett kutyafejét. E szerint a lefejtett bor ismét sok sugár alak­jában jut a másik hordóba, ami szinte a nyálka elválasztását idézi elő. A nyúlós bor befogadására készitett hordókat természete­sen előbb jól be kell kénezni, mert a kén­Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéhá.zainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV, Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.) „Jó barátok6* összejöveteSei: Január 26-án Podoletz Ferencz urnái, VIII., Mátyás-tér 10. sz. Februá 9-én Bischof Ödön urnái, VI., Nagymező-utca 3. Február 16-án Tompa Lukács urnái, IX., Márton-utca 18. sz. Február 23-án Majer István urnái, IX., Drégely-utca 5. sz. Március 2-án Markhardt András urnái, VIII., Mária Terézia-tér 1. Március 9-én Bischof Pál urnái, IX., Vágóhid-utcza 8. sz. Március 16-án Szommerer György urnái, VIII., Rákóczi-ut (Fehérló szálloda.) KÜLÖNFÉLÉK. Esküvő. Fényes esküvő színhelye volt folyó hó 8-ikán a Terézvárosi plébánia- templom, ekkor tartotta esküvőjét Oláh Dezső mérnök Wágner Margit kisasz- szonynyal, Wágner Vilmos fővárosi nagy­vendéglős és kávéháztulajdonos bájos szép leányával. Az esküvőn előkelő közönség inghoffer M. József f=i halászmester r=i Budapest, Központi vásárcsarnok, >«> LaKás : Fövmtér 10. szám. Élő nemes pontyok bármely nagy mennyiségben kaphatók. Édes vizi és tengeri halnagykereskedés, mely állandóan tart nagy hal­készletet élő és jegelt halakban, vidéki rendelések a legpontosab­ban és megbízhatóan eszközöltetnek, háztartás és éttermek részére

Next

/
Thumbnails
Contents