Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1910-08-05 / 15. szám

1910. augusztus 5. Iparpangás és a vendéglős ipar, Ha nagyobb pangás áll be az iparban, kereskedelemben, az illető szakiparágakon kívül leginkább és legelsősorban megérzi azt a vendéglősipar. Minél kevesebbet dol­gozik a munkás, annál kisebb a fogyasztó­képessége s annál kevesebbet adhat ki ott­hon, vagy a vendéglőkben a maga és csa­ládja élelmezésére. Az utóbbi években a főváros iparának, kereskedelmének, vendéglőinek, korcsmái­nak nagy károkat okoztak az építő-, vas­es fémiparban előfordult sztrájkok. Külö­nösen a vas- és fémmunkások szakszervezete rendez évek óta gyakori részleges sztrájko­kat, úgy, hogy például csak egy gyárban csak egy év alatt 207 napon át nem dolgoz­tak vagy a vasöntők, vagy az esztergályosok, vagy a kovácsok. Egy évben mindössze 153 napot dolgoztak tehát e gyárban. S körül­belül ilyen volt a munkaarány még igen sok más gyárban is, melynek munkásai kevés kereset mellett nem vehették igénybe a tisztességes vendéglői étkezést. De az oknélküli sztrájkok minden téren annyira éreztetik már romboló hatásukat, hogy a kormány elhatározta ezen a dolgon törvényhozásilag segíteni. Mint értesülünk, a sztrájktörvénytervezeten dolgoznak már a kereskedelmi minisztériumban s azt a parlamenti tárgyalás előtt véleményezés vé­gett megküldik az ipar- és kereskedelmi kamaráknak is. „Vendéglő a világ legnagyobb szőlőtőkéjéhez/' Ilyen is van, nem ugyan nálunk, hanem Délolaszország Santa-Barbara nevű vá­rosában. És a czim nem humbug, mert az a szőlőtőke, mely teljesen befedi ágaival, | lombjaival ezt a vendéglőt, sőt előtte egy hatalmas lombsátor területet képez, csak­ugyan a legnagyobbnak ismert szőlőtőke a föld kerekségén. A fanövények közül az amerikai Mammut- fenyőfa 140 méter magasra is megnő, de megnőnek ilyen hosszúra néha a liános, kapaszkodó és kúszó növények és ezek közé a szőlő is tartozik. A nagy növekedésnek főkelléke természetesen a bő táplálkozást nyújtó talaj és a kedvező éghajlati viszo­nyok. Ázsiában a Tigris és Eufrát folyamok táján embervastagságu sz lőtörzeek vannak, melyeknek szertekuszó venyigéin sok ezre terem a nemes nedűt tartalmazó fürtöknek. Ezek az őskorból származó szőlők rendesen erdei fákra kapaszkodnak fel, hogy leveleik napfényhez és üde leevgőhöz juthassanak. Mig azonban ötven vagy száz méter hosszú­ságúra megnőnek, az több száz esztendő időtartamba is kerül. Angolországban me­leg üvegházakban tenyésztenek karvastag- ságu szőlőtörzseket, melyek némelyikén ezer fürt is terem. Vannak itt is vendéglők, me­lyeknek üvegház-kertjeiben növesztenek ilyen szőlőtőkéket, melyeknek termését azután a vendégek jelenlétében szüretelik le, prése­lik s mindjárt ki is mérik. Hát reklámnak ez is valami. Nálunk Magyarországon nem növekedhetnek ilyen hatalmas szőlőtörzsek, mert növekedésüket megakadályozza az év­szakok változandósága. VENDÉGLŐSÖK LAPJA Mégis akad néha-néha nálunk karvastag- ságu lugasszőlő, melyen terem néhány száz fürt. Ilyen volt az öreg Tüdős Józsefnek a Kölcsey-utczában volt vendéglője udvarán is. Most már ezt is kivágták, mert a föld­szintes ház helyére négyemeletes bérpalotát építettek. Délolaszország az a hely, ahol a szőlő el­éri növekedésének netovábbját. Az általunk említett Santa-Barbara város vendéglője ud­varán lévő szőlőtőke valóságos szőlőfa, mely­nek két méter magasságú törzse egy mé­ter átmérőjű. Czombvastagságu ágait negy­ven oszlop tartja vastag' gerendákon. Lom­bozata alatt 36 terített vendéglői asztal fér el, természetesen székekkel és tágas közök­kel körülvéve. Itt méri a vendéglőtulajdonos az óriástőke aranyszínű borát, mely vagy valamely csoda, vagy valamiféle ravaszság következtében sohasem akar kifogyni pinczé- jéből. A szőlő a kalábriai szőlőfajtákhoz tartozik, nagy, sárga bogyókkal. Hogy hány esztendős lehet, azt még a tulajdonosa sem tudja, de annyit büszkén megállapít, hogy már a nagyapja is 8—10 hektoliter bort szüretelt le róla. Annyi tény, hogy nagyobb szőlőtőkét nem ismernek a világon, mint a santab.arbar.ai vendéglősé, aki ezzel a tőkecsodával nagyon jó üzletet is csinál, mert nincs az az idegen, aki e tájra kerül és meg ne tekintse a szőlőóriást, mely ter­mészetesen néhány liter kalábriai bor el­fogyasztása mellett történik meg. Aki ott járt, az azután elmondhatja: — Ittam a földkerekség legnagyobb szőlő­tőkéjének borterméséből. Rz amerikai korcsmái viszonyok. Az amerikai Egyesült-Államok területén tudvalevőleg be van hozva' egy idő óta a korcsmák és vendéglők vasárnapi munka- szünete. Ezt leginkább közbiztonsági és köz­egészségügyi érvekkel indokolják meg, de erkölcsi haszon egyáltalán nincs belőle. Az amerikai munkás ugyanis a bor- és sör­mérések vasárnapi kényszermunkaszünete következtében már szombaton megissza, a mit akar, szombaton követi el kihágásait, vasárnapra pálinkát, rumot, whyskit visz haza s igy lassankint családja is, gyermekei is hozzászoknak az alkohol nem kismérvű élvezéséhez. A nagyobb gyárvárosokban van­nak úgynevezett hordós házak, melyeknek munkáslakói vasárnapra egész hordószámra viszik haza a pálinkát, amelynek élvezete következtében azután olyan patáliákat, véres verekedéseket rögtönöznek, hogy annak csak i legerélyesebb rendőri erőszak vethet véget. Odaát a tengeren túl ez az eredménye an­nak, hogy a tisztességes vendéglőkre és korcsmákra nézve is elrendelték a vasár­napi kényszerüzletzárást. Mint azonban nálunk is megvan az úgy­nevezett Good-Templar nevű egyesület, mely a vendéglők, bor- és sörmérések mindenkori bezzárását követeli, úgy Amerikában, az emberi szélsőségek hazájában is vannak fa­natikus hívei annak, hogy a korcsmákat egy­szer s mindenkorra el kell pusztítani a föld szinéről. Viszont azonban vannak a korcs­máknak is hívei s az ellennézetiiek közt néha nagyon súlyos kimenetelű vélemény- eltérések támadnak, mint támadt most Ohio állam Newark nevű városában, ahol a 3 felbőszült nép a korcsmaellenes ligának egy detektivjét felakasztotta. Az eset előzmé­nyei a következők: Ohio állam Lieking megyéjében, ahol Newark is fekszik, erős korteskedés után 700 szavazattöbbséggel elhatározták ezelőtt másfél esztendővel, hogy a korcsmákat egy­általán lezárják; maga Newark város lakói­nak nagy többsége azonban az italmérések fentartása mellett szavazott. A szavazás kö­vetkeztében sok italmérést zártak be, de ismerve a közhangulatot, a korcsmaellene­sek vezérei nem tartották időszerűnek, hogy a newarki korcsmák mindegyikét is bezár­ják. így történt, hogy itt néhány italmérés tovább is folytatta üzemét. Az utóbbi időben az italmérések ellen­ségei a hatóság segítségével azonban eré­lyesebben kezdtek fellépni. Mind több korcs­mát bezártak, sőt több vendéglős-korcsmá- rost le is tartóztattak. Mindez természetesen nem történt meg zavar nélkül. Az ohioi korcsmaellenes szövetség Clevelandból több detektívet bízott meg azzal, hogy szerezze­nek bizonyítékot azok ellen a newarki ven­déglősök ellen, akik a tilalom daczára to­vább is folytatják italmérési üzletüket. A detektívek házkutatási és elfogatási paran­csokkal ellátva Louis Dolton korcsmárosnak helyiségét akarták kikutatni, de erős ellen­állásra találtak. A newarki nép egy része megtámadta a detektiveket s revolverekkel lövöldözött rájuk. Az egyik detektívet, aki a korcsmáros elleni elfogatási parancsot akarta felolvasni, egy pinczér söröspalaczk- kal fejbe vágta, mire a többi detektív a pinczérre rohant s fejét revolveragygyal be­zúzták. Ekkor történt, hogy Williami Ho- vard pinczért, Ehrington detektív revolver­rel hasbalőtte. Ekorra már az utcza tele lett közönség­gel, mély a korcsmáros és a pinczérek párt­jára keit s bekerítette a titkosrendőröket, akik most már nem tudtak menekülni s igy súlyos testi sértés miatt börtönbe szál­lították őket. Ekkor már egész Newark la­kossága fellázadt. Arra a hírre, hogy Ho­ward pinczér belehalt sebeibe, a nép ha­ragja teljes erővel kitört. Megostromolták a fogházat, ahol a detektívek voltak bezárva. Betörték az ajtókat s felkutatták a zárká­kat és benyitottak Ehrington detektív zár­kájába, akit kidobtak a tömeg közé az ut- czára. A feldühödt nép a detektívet a vá­ros főterére vitte s aki csak tehette, ütött- rugott egyet rajta, majd össze-vissza vert véres testét felakasztották egy táviró-póz- nára, amelyről tiz perez múlva holtan zu­hant a földre. A rendet nagyszámú kato­naság tudta csak helyreállítani. így aka­dályozták meg a newarkiak korcsmáik be­zárását. Ilyen nem nagyon kívánatosak a korcsmái és vendéglői viszonyok Amerika egyes ál­lamaiban, ahol különben több magyar ven­déglős és korcsmáros is van már, különösen Ohioban, Clevelandban és Newyorkban, ál­talában a magyar kivándorlók által sűrűb­ben lakott vidékeken. Clevelandban a zentai születésű Mészáros György, amellett, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents