Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-08-05 / 15. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1910. augusztus 5. művezetője egy nagy vasgyárnak, szabadkai születésű feleségével nagy munkáskorcsmát tart fönn, melyből már meggazdagodott. Newyorkban legismertebb magyar korcsmák a Petőfi- és Rákóczi-vendéglők, hol mindig találkozunk néhány honfitársainkkal, akik közül egyik-másik bizony nem a legkellemesebb emlékeket hagyta itthon maga után. A Petőfi-vendéglőnek rendes látogatói például Nessi Pál volt országgyűlési képviselő, aki most odaát egy csokoládégyárban dolgozik; Udvardy Ferencz szintén volt orsz .képviselő és bankdirektor, aki készpénzéből él; Érdujheelyi Menyhért volt zentai plébános. Mindnyájan a §-okba ütköző pénzügyi műveletek miatt hagyták el hazájukat s most a newyorki Petőfi-vendéglő fehér asztala mellett — ahol egy volt magyar főhadnagy az egyik pinczér — beszélgetnek el azokról a boldog időkről, mikor még ők itthon nagyságos urak voltak. Készülődés a kongresszusra. A magyar vendéglős és korcsmáros iparosság rendes évi kongresszusát — mint már ismételten jeleztük — ez esztendőben szeptember 14-ikén Budapesten tartja meg. Mint az ország minden részéből értesítenek bennünket, ezen a kongresszuson a magyar szállodások, vendéglősök és korcsmárosok olyan impozáns számmal jelennek meg, mint még egyetlen kongresszusukon sem. És ez nemcsak helyes és kívánatos, hanem szükséges dolog is. Hogy vendéglős, korcsmáros iparostársaink ezen a kongresszuson minél nagyobb számmal jelenjenek meg, szükségessé teszi az a körülmény is, hogy ezzel a kongresszussal kapcsolatban egy éppen a budapesti vendéglősök s azok élén Glück Frigyes szállodatulajdonos kezdeményezése s szívós áldozatkészsége folytán egy nagyon kegye- letes s hazafiasán szép ünnepély fog megtartatni. Nevezetesen a budai Jánoshegy legmagasabb pontján ekkor leplezik le a budapesti vendéglősök áldozatkészségével néhai Erzsébet magyar királynénk emlékére létesített »Erzsébet-kilátó« torn yot. Kívánatos, hogy ez alkalommal minden magyar vendéglős és korcsmáros, vagy azoknak nagy többsége, ha lehet, családtagjainak bevonásával is, jelenlétével tanúságot tegyen arról az igaz hazafiságról, mely a .magyar vendéglős és korcsmáros iparosságot mindenkor, még a nehéz időkben is jellemezte. De más tekintetben is szükséges, hogy a magyar szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ezen az országos tanácskozáson minél tömegesebben jelenjenek meg, hogy ezzel is dokumentálják összetartásuknak erejét, mely megnyilatkozik ime akkor, mikor közös, nagy életérdekeikről van szó. Mert ezen a kongresszuson kell, hogy fontos, mindnyájunkat érintő kérdések megvitassanak s azokra nézve határozat hozassák. Ezeknek a kérdéseknek legfontosabbika szerintünk — amit ismételten hangoztatunk — a szállodás, vendéglős és korcsmáros iparnak a képesítéshez kötött iparágak közé való sorolása. Ennek a kérdésnek nem szabad most a kongresszus napirendjéről lemaradnia, sőt kívánatos, hogy minél többen szóljanak hozzá tapasztalati tudásukkal. A kereskedelmi minisztériumban most folynak a szaktanácskozások az uj ipartörvény tervezetének elkészítése tárgyában, amely tervezet a mostani országgyűlés első felében minden bizonynyal törvénynvé válik. Ha ebből az uj ipartörvényből is kimarad a szállodás, vendéglős és korcsmáros iparnak a képesítéshez kötött iparágakhoz való sorolása, akkor újabb ötven vagy száz esztendőre ki vagyunk szolgáltatva a magyar vendéglős, korcsmáros ipart alapjaiban megrontó mindenféle jött-ment, a saját tisztes iparágát megunt, a kasza-kapát odahagyott konkurrenCzia veszedelmének. A magunk, a jövő vendéglős, korcsmáros generáció, tehát a saját gyermekeinknek érdeke, boldogulása követeli azt, hogy ez be ne következzék. Mindent el kell követnünk, hogy ez a legjogosabb kívánalmunk teljesülésbe menjen. Nem tudjuk, hogy a kongresszus bölcsessége mit fog határozni, de csak helyeselni tudnánk, hogy ha egy igen tekintélyes számú előkelő küldöttség szóval és memorandumban tudatná a kormánynyal és az országgyűléssel, hogy miért kérik, sőt követelik jogosan a magyar szállodások, vendéglősök és korcsmárosok iparáguknak a képesítéshez kötött iparágakhoz való sorolását. Akkor legalább észrevennének bennünket, hogy élünk, hogy vagyunk és hogy élni akarunk! Mert aki nem ad életjelt magáról a megélhetésünkért folytatott küzdelmek annyi izgalma után sem, azt tetszhalottként eltemetik. A vidéki szállodásoknak, vendéglősöknek és korcsmárosoknak a budapesti kongresz- szusra való tömeges készülődését pedig üdvözöljük. A szép szeptemberi kellemes időszakban szeretettel várja őket a kék Duna két partján elterülő, ragyogó magyar székes- főváros. És a vendégszeretet melegével várják őket budapesti szállodás, vendéglős és korcsmáros iparostársaik is! Razzia az ital- és élelmiszer hamisítók ellen. Mióta a tífusz ismét járványszerüleg lépett fel Budapesten, a főváros közegészségügyi hatósága egy egészséges intézményt kezd meghonosítani. Valóságos razziákat rendez az élelmiszer- és italhamisitók ellen s bizony egy-egy ilyen razzia alkalmával töméntelen hamisított tejet, romlott húst, romlott gyümölcsöt foglaltak már le és semmisítettek meg. Mostanában néhány borhamisító is hurokra került, akiknek nevét azonban túlzott kiméletességből nem árulják el. A hamisított bor, tej, a romlott hús és gyümölcs az igazi terjesztői minden járványos betegségnek s nálunk, ahol mindent hamisítanak, bizony nagyon kell vigyázni a vendéglősnek, korcsmárosnak is, hogy az egészségre hasznos ital- és ételnemü kerüljön az asztalára. Helyes dolog volna, ha rendszeresítenék ezeket a közegészségügyi razziákat s kiterjesztenék azokat a járványtápláló intézetekre: [ a pálinkásbutikokra, söntésekre és zug- ! korcsmákra is. Ámde hamisítók mindig lesz- I nek, mig a hamisítást csak kihágásnak mi- , nősitik és csekély pénzbüntetéssel sújtják, j Vétségnek,' bűntettnek kell azt minősíteni s , elzárással, börtönbüntetéssel és nyilvános í megbélyegzéssel sújtani. Aki kapzsi haszonlesésből a mások testi egészségére, sőt életére tör, az megérdemli a legsúlyosabb büntetést is. Francziaországban Meléne földművelésügyi miniszter indítványára törvényt hoztak, mely börtönbüntetéssel sújtja az ital- és élelmiszer-hamisítókat s azóta csökken is ott a hamisítások számaránya. Nálunk is hasonló törvényre volna szükség, akkor megszűnne az az abszurditás is, hogy hamis zsírral főző és hamisított bort mérő kontárok versenyt csinálhatnának a tisztességes magyar vendéglős és korcsmáros iparosoknak. Fürdőink állami támogatása. A Aáagyar Balneológiái Egyesület most kiadott évkönyvében statisztikai adatokkal számol be a magyarországi fürdőhelyek és fürdővendéglők legutóbbi tiz évi fejlődéséről. Az évkönyv felveti azt a kérdést is, hogy minő nagyarányú támogatásban részisölhetnének az állam részéről fürdőink a hozzájuk tartozó szállodai és vendéglői iparral, és forrásaink, ha olyan arányú támogatást kapnának az országgyűlés, illetve a kormány részéről, mint amennyiben az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság részesül. A tanulmány a következő kilencz pontban foglalja össze, hogy miként lehetne az állami támogatást a magyar fürdőknek s ezekkel kapcsolatos szállodai és vendéglői iparnak biztosítani: 1. Ismerje el a kormány a fürdőket is iparvállalatoknak és adja meg nekik azokat a kedvezményeket, melyeket az iparfejlesztést czélzó törvények a gyáraknak biztosítanak. 2. A hitelkérdés szabályozása, akár kamatmentes kölcsön, akár a szőlőielujitási kölcsönök mintájára, vagy ha megvalósulnak a hosszúlejáratú ipari kötvények, a fürdőkre is kiterjesztessenek. 3. Harmincz éves adómentesség az újonnan emelt épületek után és pedig nemcsak az állami, de a községi pótadóktól is. Fürdőházak, kurszalon, gépházak, szolgai lakások teljesen adómentes objektumok legyenek. 4. A házbéradó leszállítása maximálisan hét százalékra. 5. A fürdőkre vonatkozó kisajátító törvény szabályozása. 6. Szállítási kedvezmény az uj épületekhez való anyag és berendezési tárgyakra. 7. A személyszállítási dijak lehető olcsóvá tétele igen mérsékelt menettérti jegyeket. 8. Vasúti és hajózási közlekedés oly irányú szabályozása és módosítása, hogy az a fürdőhelyekre épp a legkedvezőbb. 9. A fürdőkben létesítendő kaszinók belső életére vonatkozóan, különösen ami a kártyajátékot illeti, azt a közigazgatási ellenőrzést kell gyakorolni, mint a fővárosi előkelőbb klubbokban. Valóban állami érdeknek tartjuk mi is a magyar fürdőipar fellendítését. Hazai fürdőink, ezekkel kapcsolatos szállodáink, vendéglőink ma is sok ezer embernek nyújtanak megélhetést, de ha az állam kiterjesztené rájuk is pártfogó kezét, növekedne idegenforgalmunk, több ma idegenbe vándorló pénz maradna itthon s még több ember kereshetné meg nyári üdülőhelyeinken kenyerét.
