Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-08-05 / 15. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 191U. augusztus 5. fogant a magyar átok s viszálykodó pártokra szakadtunk, mindig valami rettenetes katasztrófa roppantotta meg nemzeti létünket. Ami összetartás tekintetében áll a nemzetekre nézve, ugyan ez áll a nemzetek egyes társadalmi és foglalkozási osztályaira nézve is. Magyar- ország vendéglősei, korcsmárosai most szeptemberi országos kongresszusukkal kapcsolatban egy hazafias, ke- gyeletes szép ünnepség előtt állanak. A kongresszuson olyan törekvések kelnek szárnyra, melyek ha megvalósulnak jobb jövendőt biztosítanak az egész magyar vendéglős és korcs- máros iparosságnak. Az a hazafias ünnep, melynek keretében avatják fel a budapesti vendéglősök áldozat- készségéből emelt Jánoshegyi Erzsé- királyné emléket', reánk, vendéglősökre irányozza a kormánynak, az országgyűlésnek, általán közéletünk minden tényező faktorának figyelmét. És e ránk nézve nagyjelentőségű országos összejövetel előtt körülnézünk és kérésük, hogy bennünk magyar vendéglősökben, korcsmárosokban megvan-e az az összetartás, az egymás támogatásának ama tudata, mely iparágunkat erőssé, magunkat vendéglősöket, korcsmárosokat pedig az élet küzdelmeiben edzettebbekké teremtene. — Keressük ezt az összetartást, de — sajnos — nem találjuk. Nézzük csak a budapesti vendéglős és korcsmáros iparosságot. Ahelyett, hogy közös érdekeinek megvédelme- zésére és jogos igényeinek kivívására együttes, tömör egészei alkotna, három, egymással szembenéző ipartársulatra is van tagozódva. Itt van a régi anyaipartársulat: a „Budapest- Szállodások, Vendéglősök és Korcsi márosok Ipartársulata“, azután itt van a kiskorcsmárosok ipartársulata: a „ Székesfővárosi Vendéglősök és korcs- márosok Ipartársulata“ s végül ott van a „Budai Vendéglősök és Korcs- márosok Ipartársulata“. Nincsen emberfia, aki el tudná gondolni, hogy mire jó ez a hármas széttagoltság? Es nincs a székesfővárosban egyetlen egy, bármely sok tagú iparág sem, melynek mivelői csak két ipartársulatba is volnának oszolva. Megférnek egyben, hogy közös érdekeiket együttes erővel megvédelmezzék, kivívják. Csak a korcsmárosok és vendéglősök excellálunk itt három ipartársulatunkkal hogy bizonyítsuk összeférhetetlenségünket s hogy gyakran magunk veszélyeztessük közös, jogos érdekeink megvalósulását. Hiszen megesik az is, hogy a hatóságnál egy és ugyanazon mindnyájunkat érdeklő kérdést ez az ipartársulat ily módon, azaz ipartársulat oly módon akar el- intéztetni. A hatóság nagyot néz, s valószínűleg azt gondolja, hogy valami nincs rendben a vendéglősöknél és . korcsmárosoknál és ad acta teszi a kérvényt. Önkénytelenül az a gondolat merül fel. hogy nem volna-e szép, felemelő és gyakorlatilag is üdvös, ha most, mikor egy nagyfontosságu kongresszus előtt állunk s midőn a ; magyar vendéglősség egy általa teremtett alkalomból hazafias kegyelettel ünnepli nagy királynéjának emlékezetét, mind a három ipartársulat egyesülne az anyatársulatba, a „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmá- ; rosok Ipartársulatá“-ba olvadna be. Micsoda erőt fejthetnénk ki akkor közös czéljaink elérésére, közös jo- j gaink megvédelmezésére s minő erkölcsi és anyagi előny származna ebből mindnyájunkra nézve! Gondolják meg ezt igen tisztelt budai szállodás, vendéglős és korcsmáros társaink. Hisz ők tudják, hogy minő csodás fellendülés következett abból, hogy annak idején Pest Budával egyesült. Ebből az egyesülésből is csak erkölcsi és anyagi előny szár- mazhatik. Gondolják meg s még a kondresszus előtt a „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatá“-ba való együttes, testületi belépésük tárgyában tartsanak rendkívüli közgyűlést, melyen mondják ki az egyesülést. Soha szebb, fenségesebb alkalom nem kínálkozik erre többé s ezen elhatározásukkal ők tegyék ezen alkalmat még nagy időkre is emlékezetesebbé. Az összetartásban van az erő, a boldogulás. És ha van egyéni hiúság, van szereplési vágy, el kell annak némulni, félre kell annak vonulni ott, ahol a közérdekről s ma ebben a tekintetben a vendéglős és korcsmáros iparosság érdekeiről van szó. Killer János. vendéglős. Készüljünk! Tavaly elég bőséges bortermésünk volt s kilátásunk van rá, hogy az idén is az lesz; sőt, ha az Isten jó idővel áld meg bennünket, minőségre is kielégítőbb lesz a múlt évinél. Termelőink panaszkodnak, hogy olcsóbb áron is nehezen tudnak boraikon túladni, mert a vendéglősök zöme még mindig a kereskedőktől vásárol, ezeknél pedig nagy a készlet az olasz borokból. Az olasz borok, amellett, hogy szénsav- és tannintartalom tekintetében a mieink mögött maradnak s emiatt közönségünknek nem izlenek, belőlük csak a selejtesebb kerül piaczainkra. Éppen ezért vendéglőseinknek már eleve kellene gondoskodniok, hogy boraikat közvetlenül termelőinktől szerezhessék be. Ez első sorban szaktársaink érdeke; mert 1. olcsóbban vásárolhatnának be, 2. a közönségnek jobban izlő borral szolgálhatnának; tehát nagyobb haszonnal, olcsóbb áron jobb bort mérhetnének. Jónak látjuk tehát, hogy újból fölvessük azt a két .év előtt több Ízben megpendített eszménket, amely borvásárló szövetkezetek alakítására vonatkozott. Akkoriban alaposan kifejtettük ezeknek a szövetkezeteknek a hasznát, miként való szervezését. H angsulyoztuk, hogy a mi vásárló szövetkezeteink szerves összeköttetésbe lépjenek a termelők szövetkezeteivel; mert igy biztosíthatjuk magunkat, hogy pinczénket mindig a kiválasztott, vendégeinktől megszokott borral láthatjuk el; azután garancziánk lesz arra, hogy mindenkor tiszta, szakszerűen kezelt bort kapunk s végül biztosítjuk magunkat arról, hogy a termelők egyoldalúan, a mi terhűnkre nem állapíthatják meg áraikat. Szövetkezésünknek legnagyobb fontosságot azonban az adna, hogy a szegény vendéglősök kisebb mennyiségben is vásárolhatnának, sőt a szövetkezet garancziájából szükség esetén részjegyeikre arányos hitelben is részesülnek. Vásárló-szövetkezeteink megalakítására most igen kedvező az idő, mert eszménk a termelők helyeslésével találkozott s igy számíthatunk arra, hogy az »Országos Kö ponti szövetkezet bennünket is támogatna anyagilag. javaslatunkat tehát újból szaktársaink figyelmébe ajánljuk. A szervezkedésre most elég idő van rendelkezésünkre s szüretkor szövetkezetünk, karöltve a termelőkkel, üzembe is léphetne. Sok szegény kartársunknak csökkennének anyagi terhei, emelkednék iparunk jó hire és forgalma. Cselekedjünk, amig nem késő! Borértékesitési ankét a föidir.ivelésügyi minisztériumban. Junius hó második felében több napon át tartott szükebbkörü értekezlet volt gróf Serényi Béla földmivelés- ügyi miniszter elnöklete alatt a földmivelés- ügyi minisztériumban, melyen a miniszter által kidolgozott borértékesitési tervezet került beható megvitatás alá. Erre az értekezletre a gazdasági egyesületek kiküldöttjein kívül több kiváló vendéglős és bor- kereskedő is kapott meghívót. A miniszter a szakértekezlet által kidolgozott anyagot mérlegelni fogja és a részletek megállapítása czéljából uj nagy tanácskozást fog összehívni, melyen való részvételre felkéri a Budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatának elnökségét is. Az ez évi népszámlálás. A folyó év végén általános népszámlálás lesz az országban. Ennek adatai fognak újabb tiz esztendeig minden szocziális kérdés elbírálásánál alapul szolgálni. A szállodás, vendéglős és korcsmáros iparra is fontos megtudni, hogy hány szállodás, vendéglős és korcsmáros iparos van az országban, mennyi az iparban a növekedés, a haladás tiz esztendő óta. Épp azért szükséges, hogy mindenki töltse ki hűen a népszámlálási évek rovatait, amit annál aggálytalanabbul megtehet, mert hisz annak adatai nem szolgálhatnak a megadóztatás czéljaira. Fontos a szállodákra nézve, hogy a népszámlálás napján a bennük tartózkodó vendégekről is pontos adatok nyuj- tassanak, amiből megállapítható lesz, hogy mennyiben növekedett idegenforgalmunk s általán szükség van-e arra a lázas szállodaépítkezésre, mely most Budapesten van folyamatban.
