Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-06-20 / 12. szám
XXVI-ik évfolyam. 12. szám. Budapest, 1910. junius 20. r rr A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZEREK ES KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDÉKÉIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. II Félévre .................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ || Negyedre ... 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Vidéki vendéglősiparunk. Az ország minden részéből panaszok érkeznek hozzánk a vendéglős és korcs- máros ipar hanyatlásáról. Vannak városok, ahol régi jóhirü vendéglők, korcsmárosok mennek tönkre anélkül, hogy helyüket méltó utódok foglalnák el. A vidéki vendéglős ipar hanyatlása nézetünk szerint összefügg a vidéki városok hanyatlásával. Csodálatos dolog, hogy mig mindenütt a világon a vasúti összeköttetés szinte áldásává lett a vidéki területeknek, nálunk egyes városokat teljesen tönkre tett. Nálunk a vasútépítésnél például a múltban olyan politika érvényesült, hogy egyesek egyéni kedvéért úgy építették ki a vasútvonalakat, hogy azok az eddig virágzó városokat majdnem elkerülték, vagy ha nem kerülték is el, mellettük jó távol vonultak el. Az állomás épületeket a város belsejétől távol eső pontokra helyezték el s igy megbénították az idegenforgalmat s vidéki vendéglőink forgalmát is. A múltban a vidéki vendéglőink forgalmát, megélhetését az időszaki országos vásárok hatalmasan előmozdították. Kézenfekvő dolog, hogy a Budapest és Bécs felé koncentráló vasúti forgalom a vidéki városok országos vásárainak jelentőségét teljesen tönkre tette. Ma már nincs igazi országos vásár az országban, hacsak a szabadkai őszi vásár nem az. Akinek ma bevásárolni valója van a vidéken, az egyszerűen felül a vasútra, feljön Budapestre, s itt szerzi be szükségletét. A vidéki vásárok jelentőségének ilyen csökkenése természetesen nagyon megszorította a vidéki vendéglők forgalmát, jövedelmezőségét is. A baj fő oka azonban nem éppen ebben van. A vidéki városokban a tisztviselők csekély javadalmazásuk miatt nagyon visszavonult életet folytatnak, s bizony — általánosságban szólva — nem igen emelik a vendéglők jövedelmezőségét. Valaha a vidéki iparosság volt az, mely a vidéki vendéglőket felvirágoztatta, wlyan vidéken, ahol például nagy vizi malmok voltak, milyen fényesen ment az a vendéglői üzlet, melyet a molnármesterek szinte otthonuknak tekintettek?! Ma már a vidéki ipar úgyszólván tönkre van téve. Tönkre tette Ausztria beözönlő ipari versenye. Hova lettek például az egykor hires veszprémi, mis- kolczi csizmadiák, a veszprémi csapók, akik jólétben élve, mégis csak hozzájárultak a vidéki vendéglősök jobblétének emeléséhez? Nincsenek többé. És nem is támadnak fel addig sem ők, sem általán nem támad uj életre a magyar kisiparosság, amig nem lesz Magyarországnak önálló vámterülete. Azért eme eszméért, mely nem annyira politikai, mint inkább megélhetési, közgazdasági gondolat, minden magyar vendéglősnek, korcsmárosnak, különösen a vidékieknek agitálni kell. Nagy baj a vidéki vendéglők siny- lődése tekintetében az is, hogy azok nagy része nincsen szakképzett, tapasztalt vendéglői kezekben. A vidéken is minden mesterségét megunt ember felcsap korcsmárosnak a régi, tisztes korcsmárosok rovására — és csak kompromittálja a magyar vendéglősök, korcsmárosok jó hírnevét. Ezen is csak azáltal a sokat hangoztatott javaslatunkkal lehetne segíteni, hogy Magyar- országon a képesitett iparágak sorába soroznák a vendéglős, korcsmáros ipar gyakorlását. A korcsmák borkezelése. A „Borászati Lapok“ legutóbbi számában olvassuk a következőket: A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete választmányának legutóbb tartott ülésén ismét szóba került a korcsmárosok nagyrészének járatlansága a borkezelésben. A borkezelés javítása és a realitás előmozdítása szempontjából nagyon szükséges volna ugyanis, hogy a korcsmárosok meg- tanitassanak a helyes borkezelésre, mert ehhez csekély kivétellel nem értenek. Ezzel a tárgygyal, mint ismeretes, már évek előtt a nagyváradi kongresszus is foglalkozott, aminthogy a MSzOE.-nek az uj iparíörvényjavaslatra vonatkozó tavalyi felterjesztésében is ez a szempont részletesen van kidomborítva, anélkül azonban, hogy e tekintetben eddig bármi pozitív intézkedés is történt volna. Kívánatos azonban, hogy ehhez .a kérdéshez ne csak szakembereink, hanem maguk a korcsmárosok és szaklapjaik is szóljanak hozzá. A korcsmárosok hanyag és értelemnélküli borkezelésének fő okai a következők : Korcsmáros lehet bárki, b o 1 d o g-b oldogtalan vállalkozik erre a foglalkozásra, mert kényelmesnek, jövedelmezőnek látszik és semmi tudás nem kell hozzá (állítólag). Azután kényes cikk ám a bor, amelyet úgy kell gondozni, mint a kis gyereket, amely folytonos fejlődésben, növekedésben van. Ehhez hozzáértés, idő és türelem kell. Mind a három tulajdonság, illetőleg körülmény hiányzik legtöbb korcsmáro-úriknál. Harmadszor sokkal kényelmesebb és jövedelmezőbb a korcsmárosoknak a sörrel foglalkozni. Azt készen kapják, kezelni nem kell, nem romlik meg, tetszés szerinti meny- nyiségben rendelhető, sok fogy belőle, olcsónak látszik (de csak látszik), végül a vendéglősök bő hitelt élveznek a sörgyáraktól. Éppen azért nagyon kívánatos, hogy a vendéglőseket és korcsmárosokat tanítsuk meg a helyes borkezelésre, azonban semmiképpen sem tartjuk elégségesnek ezt az intézkedést arra, hogy a borforgalomban realitást hozzunk be és ezzel a borfogyasztást emeljük. A bortörvény szigorú végrehajtása is feltétlenül szükséges. A kisgazdák és kisebb kereskedők körmére is kell nézni és a korcsA legmagasabb udvar és József főherceg udvari szállítója. FflNbfl ÁGOSTON és ZI/AHER PÉTfcR (JTÓbfl ZIHHER FERENCZ halnagyKeresKedő A Balaton Halászati R -T. kizárólagos képviselője. Telefon 61-24. BUDAPEST, Központi vásárcsarnok Telefon 61-24 Mindennemű tengeri és édesvizihalak. Egyedüli halszállitó cég. mely ALAPITTATOTT az előkelő házak és éttermekben szükségelt összes halfajokat friss állapotban 1820. állandóan raktáron tartja. Sürgönyök: Zimmer halászmester. Budapest.
