Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-01 / 1. szám
2 - VENDÉGLŐSÖK LAPJA • 1910. január 1. „Patyol Telefon 51—80. | Ajánlja teljesen átalakitott | atí4 gőzmosó és fehérnemű kölcsönző vállalat, iudapest, Vili. kerület, Práter-utcza 44. szám. Telefon si-so. gyárát a tisztelt vendéglősök és szállodás urak figyelmébe. A mosásnál különös gond forditatik a fehérnemüek kímélésére. mint immár huszonhatodik esztendeje. A kartársi összetartást, az alkalmazó és alkalmazott közti jó viszonyt, mert csak az ily összetartásnak, harmonikus munkálkodásnak van meg az az ereje, mely még a nagy, súlyos anyagi megpróbáltatásokkal szemben is erőssé, sőt legyőzhetet- lenekké tesz bennünket. A „Vendéglősök Lapjá“-nak ez az állásfoglalása nemcsak hogy helyeslésre, hanem visszhangra is talált az ország tisztes vendéglős társadalma körében. És midőn most az uj esztendő küszöbén megújítjuk azon fogadalmunkat, hogy úgy mint a múltban, a „Vendéglősök Lapja“ a jövőben is, midőn minden sorában a magyar vendéglősök érdekeiért fog csüggedést nem ismerve küzdeni; ennek az összetartásnak, kartársi együttérzésnek ápolása lesz ezután is a mi vezércsillagunk ! Midőn lapunkat továbbra is olvasóink nagybecsű, pártoló figyelmébe ajánljuk. A magyar vendéglős iparosságnak boldog ujesztendőt kíván a „Vendéglősök Lapja“ szerkesztősége. fl jövő. Irta: Lukács János vendéglős. Atriedesz Agamemnon a görögök nagy hőse és hatalmas királya összeveszvén Achilessel a görögök nagy vitézével és vezérével és tízéves háborúskodás után vissza akart vonulni nagy hadaival és vitézeivel Trója ostromlásától. De a görögök kiváló és bölcs vezére és szónoka az ősz Nesztor egy beszédjével fellelkesité a visszavonulni akaró királyt, Agamemnont. A beszéd nagy hatással volt a királyra, Agamemnon tovább folytatta Trójával a háborút. Diadalt-diadalra aratott, mert a hős görögök haragos vezére a nagy Achiles is megtérve királyához és Hecktort megölé. A a mi ipartársulati életünkben is hosszú ideje folyik a háború. Több mint harmincz év óta küzdenek a mi vezéreink, hogy megdöntsék a hatalmas de erkölcstelen Tróját. Azt rendszert, mely rendszer mint az a tengeri szörnyeteg a polip száz és ezer karjai közt fogyd a korcsmáros és vendéglős helyzetét. És akarva nem akarva, de véres verjtekkel szenvedjük tétlenül nyomorult sorsunkat és bambán nézzük, mikép szívja vérünket az ezer kezű, ezer lábú szörnyeteg. Mi a kartel, az élelem és a házbér uzsorában fojtogat bennünket. Békén türjük Krisztus keresztjénél is nehezebb keresztjét a szenvedésnek az aggodalomnak, a bizonytalanságnak, amit vállainkra rak a rossz és hiányos törvény, mely megengedi a legszemtelenebb versenyt a szabad ipar czimén. Nem elég, hogy iparunkat folytathatja s minden jött-ment koldussá lett ember és mindenünnen kiüldözött és tanult mesterségét megunt egyén, (ezek közé tartozom jó magam is) de minden lukban, minden sarkon, minden házban, minden szemétdombon engedélyt adnak korcsmát és vendéglőt nyitni. Es minderre rá a rengeteg sok szatócs, fűszeres és kávéházak, talán még a piaczi kofák is korcsma és vendéglő ipart űznek, mert ezeknél minden beszerezhető, mit a vendéglős és korcsmáros ad, vagyis egyedüli létfentartására a törvény neki megenged. A hat és tiz krajczáros sör, bor és pálinka mérésekről ezen legmodernebb méreg gyárakról jobb nem beszélni addig, mig a sörgyárak kartellje fennáll és mig azok megdöntve nem lesznek. De igenis beszélni kell arról, hogy ezer és ezer láthatatlan kezek törnek szentség- telen öklükkel iparunk szentélyébe. A sok apró-cseprő kaszinók, körök és egyesületek egész légiója vendéglő és korcsma ipart űznek egy felfogadott szolga személyében. Nem elég, hogy minden szegényebb hivatalnok és hivatalszolga, iparos és munkás szoba-uraiknak étkezést nyújt, de melléje bort is mérnek ki. Tehát vendéglő és korcsma ipart űznek. A gomba módjára létező étkezdék, kifőzéseknél rejtelmes titok az ital, de mindenki ihat, ha akar bort és sört. A nagyobb hivatalok szolgái százhekton- ként mérik ki a bort a hivatalnokok és szolgatársaik között, mely bort apósuk vagy saját szőlőjük terem. A kapuk alatt kiirt „jó házikoszt“ czimü étkezdék, mint sáskák a vetést, úgy pusztítják a vendéglő és korcsma ipart. A hitelszövetkezetekről, a borkereskedők és sörgyárosok házhoz való szállításairól egyszer már Írtam. írtam a margarinos kókuszdiós és a fagygyus zsiradéku konyhákról is. Ezermillió bajok tépik, marczangolják testeinket. És még ráadásul jön a legnagyobb veszedelem, a házbér kiemelő gazember és a kegyetlen, irgalmatlan adóprés. Mehetsz koldulni kedves kolléga és kartárs. Nincs orvosság, nincs mentség, mi bajodat orvosolja, segítse. El vagy veszve. Egyedül állasz. Nincs jó barátod csak ellenséged. Ellenséged a törvény, üldöződ a rendszer. Menekülhetsz a szegényházba. De oda csak akkor, ha van ki protezsál. Vagy öngyilkos lehetsz. Ha élsz is néhány évet boldogan megmaradt vagyonod roncsain. De véged a nyomor, a szenvedés. Megátkozott, kitagadott mostoha gyermekei vagyunk mi vendéglősök és korcs- márosok e drága, szép magyar hazának. Mert a kollégiális kartársi szeretet, helyesen az egymás iránti sárga irigység emészt bennünket. Nem tartunk össze. Nincs bennünk érzés, gondolat, eszme. Mint a gyülevész zsoldoshad : Mindenki magának áll. Élünk, mint egy élősdi, mig jó megy dolgunk. De midőn veszélybe jutunk, ezer ellenséggel állunk szemben: egyedül állunk véres homlokunkkal, megtépett hajunkkal, mint egy nyomorult kihasznált, kiélt páriák. És bambán nézzük gyalázatos bűneink torz szülöttjét. A koldustarisznyát és a koldusbotot. Mit a megvetés és a megalázó szánalomnak kaján mosolya kisér. Ez a múltja és jelene a korcsmárosnak és vendéglősnek. Legyen a jövő más. Hallgassunk a bölcs Nesztor szavaira. Kövessük a hatalmas Atriedesz Agamemnon példáját. És legyünk hasonlók Achi- leszhez. Dobjuk ki szivünkből a sárga irigységnek, a gaz gyűlöletnek és haragnak érzéseit és álljunk oda a csatasorba, öljük meg a legveszedelmesebb ellenségünket — a hitvány és gaz rendszert. Miként megölte Achilesz Trójának hatalmas és rettegett király fiait és Troja legnagyobb hősét, az erkölcstelen fajának erkölcstelen tetteit elszántan védelmező Hecktort. Miáltal a görögnemzet győzött az erkölcstelenségben fetrengő Troja felett. Legyen a mi jövőnk az uj esztendőben minden téren a dicső győzelem. Ipartársulatunk harmincz éves háborújának egy hatalmas győzelme. Hogy ne csak egyesek, de minden vendéglős és korcsmáros kartárs menekülhessen attól a legnagyobb veszedelemtől, a bélpoklosság örök szenvedést okozó betegségtől. A hitvány közönytől és az önző önérdektől. Ha felébredünk, ha talpra állunk, ha összetartunk, ha megértjük, meghallgatjuk a jó és okos szót. Diadalt érünk el. Életünk gyümölcsös fájának elhullik férgese. Megérik a gyümölcs, lehullik fájáról. Miénk lesz a jövő, a boldog, a megelégedett korcsmárosokat, vendéglősöket felemelő, dicső jövő ! Ez az én újévi köszöntőm hozzátok, kedves kartársaim ! Újévi imádság. Mi atyánk, ki fent vagy az egekben, Itt a földön s csillagok felett, Alkotója nagynak és kicsinynek, Legyen áldott drága, szent neved! Ezer éve járunk oltárodhoz És imádunk ezer éven át: Nemzetek közt vészben és viharban Áldd meg, óvd meg a magyar hazát! Régi oltárunkat láng emészté, Hadúr Isten elfeledve rég, Hogy eljöjjön a te szent országod, Azt csengi a magyar föld s ég. Csak egy Isten jegyen az egekben, Kit imádni tud e nép s akar, Földi bálvány, bár az égig érjen, Nem hajol meg néki a magyar! Fent az égben, angyalok honában És a földön emberek között, A királyok s koldusok tanyáján Te határozz béke s harc fölött. Jobb ügyünk, ha kardunk tettre készti, Győzelemre vigye szent neved, Hadd lássa a jogainkat tipró, Hogy hü néped, Isten, mit tehet!
