Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-08-05 / 15. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1909. augusztus 5. gőzmosó és fehérnemű kölcsönző vállalat, Telefon 51—80. Budapest, Vili. kerület, Práter-utcza 44. szám. Telefon 51—so. Ajánlja teljesen átalakított gyárát a tisztelt vendéglősök és szálfodás urak figyelmébe. A mosásnál különös gond forditatik a fehérnemüek kímélésére. És teszi ezt akkor, a mikor any- nyiszor hangoztatják ellene azt az igazságtalan vádat, hogy nem törődik a vendéglős-iparral. íme, ez a czikkely is bizonysága annak, hogy mindig résen áll s kész keblét tárni ellenségeink elé, hogy megvédjen minket a méltatlanságoktól s rosszakaratú támadásoktól. Szívből üdvözöljük elnökünket hévízi magányában nemes lelkének ez újabb tényeért s meg vagyunk győződve, hogy üdvözletünk hálásan visszhangzik minden jó vendéglős szivében. R kötelező tagság. Abból az alkalomból, hogy a székesfőváros uj italmérési szabályrendeletet alkotott, Gundel, Glück, Stadler és Némái intervenciója folytán sikerült kivinnünk, hogy a szabályrendelet kimondotta, hogy Budapesten a vendéglősök kötelesek a szaktársulat tagjaivá lenni. Ám a kereskedelmi minisztérium, mert ez a határozat ellentétben áll az 1884. évi XVII. törvénycikk 152 §-ával, a szabály- rendeletnek ezt a szakaszát nem hagyhatta jóvá. Gundel buzgólkodása folytán a főváros bizottsága is, valamint anyaipartársula- tunk is fölirt a minisztériumhoz, hogy a § jóvá hagyassák. Most már azonban nem remélhetjük a minisztérium elhatározásának megváltoztatását. Ugyanis ügyünket magáévá tette az »O r- szágos Iparegyesület« is s szintén fölirt a kereskedelmi minisztériumhoz. A minisztérium már tudatta az egyesülettel, hogy a kérelmet, mert tételes törvénybe ütközik, nem teljesítheti. Az »Országos Iparegyesület«-hez intézett miniszteri leirat igy hangzik: F. évi junius hó 11-én 2309/909. szám alatt a székesfővárosi fogadó-, vendéglő-, kávéház- és kávémérési ipari szabályrendelet ügyében hozzám intézett kérelmére értesítem az Iparegyesületet, hogy a székes- főváros közönségének, valamint a budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmá- rosok ipartársulatának, úgyszintén a budapesti kávésipartársulatnak azt a kérelmét, hogy a szóban lévő szabályrendeletnek általam törölt 39. §-a, illetve ennek az a rendelkezése, melynek értelmében a szabály- rendelet intézkedései alá eső iparüzletek tulajdonosai az általok gyakorolt iparágak szerint megalakult ipartársulatok egyikének kötelékébe belépni tartoznak, visszaállittas- sék, a folyó évi junius hó 17-én 42268. és a folyó évi junius hó 28-án 45253. szám alatt kiadott rendeletemben teljesíthetőnek nem találtam, miről a székesfőváros közönségét és illetve általa a nevezett ipartársulatokat értesítettem. A jelzett kérelem nem volt teljesíthető, mert — eltekintve attól, hogy a szóban lévő iparokra vonatkozólag kívánt megbízhatóság igazolására a szakipartársulatba való tartozás ténye nem szolgálhat — a szabály- rendelet említett rendelkezése ellenkezik az 1884. évi XVII. törvényczikk 152. §-ában foglalt ama határozmánynyal, mely szerint ipartársulatba való belépésre egy iparos sem kényszeríthető. Az imént mondottak mellett a szakipartársulatba való kötelező belépésre vonatkozó határozmányt annál kevésbé hagyhatom jóvá, mert a székes- fővárosi stb. szabályrendelet szóban lévő ha- tározmánya messze túlmegy azokon a rendelkezéseken, amelyeket a székesfőváros zsibárus-, foglalkozást közvetítő-, bérszolga- és bérkocsi-ipari szabályrendeletei ide vonatkozólag tartalmaznak, holott — minden mástól eltekintve — már az 1879 évi XL. törvényczikk 1. §-ában foglalt rendelkezés kizárja, hogy az ipartársulatba való belépés elmulasztása kihágásnak minősittessék. Ezeknél fogva — bármennyire méltányoljam is az Országos Iparegyesület beadványában foglalt indokokat és bár szívesen nyújtanék segédkezet a szóban lévő ügy megoldásához — a fennálló törvényes akadályokra való tekintettel, a kérelemnek — sajnálatomra — nem tehetek eleget. * A miniszteri leirat tehát a kötelező tagsághoz kötött reményeinket eltapodja. De csak egy időre, mert be kell látnunk, hogy ez most valóban ellenkezik az érvényes törvénynyel; de amint ez a törvény megszűnik, eltűnik az akadályozó ok is. Minthogy a kötelező tagság ipari életünk föllendülésének elengedhetlen föltétele, kövessünk el mindent, hogy az uj ipartörvényből ez a gát töröltessék. R vasúti vendéglőkről. Lapunk múlt számában szóvá tettük a vasúti vendéglőknél divó bérleti eljárást egy olasz képviselő beszéde folytán. Azt mondottuk, hogy, ha nálunk is vannak kifogásolható vasúti vendéglők, ennek a vasutigazgatóságok az okai, mert a bérbeadásnál nincsenek tekintettel a közönség érdekére, hanem csak a hasznot, a mentői több hasznot hajhásszák. Nem törődnek azzal, hogy szakmaértő-e a többetigérő, ő kapja a bérletet a kipróbált törekvő, tisztes bérlő mehet, valamint a többi versenyző is, akik szaktudásukat vetették a mérlegbe. Ott, ahol a közönség egészségéről van szó, állami intézménynek ily üzéries eljárást nem volna szabad követni. Mert mi történik? — A vállalkozásban tapasztalatlan bérlő, hogy a nagyobb bért, a leczkepénzt kiszorítsa s emellett hasznot, mentői nagyobb hasznot is harácsolhasson az üzletből, mindenre kész, hogy kiadásait apassza. Borát pancsolja vagy már ilyet szerez. Margarinnal süt-főz, szóval mindennél csak azt nézi, melyik az olcsóbb, nem azt, melyik a jobb, a kielégítőbb. Minthogy eljárása kapzsiságát és rosszhiszeműségét maga tudja legjobban, nem tudja jremélni, hogy a bérletet újra megkapja; ezért még jobban belemerül a mani- pulácziókba, hogy a meglevő bérletidőben mentői jobban megszedhesse magát. Ő nem vendéglős, őt ambíció, a hivatás szeretete nem köti, a ió hírnév nem csá- bitja; ő csak a hasznot, a pénzt áhitja, hogy más útra térhessen, talán bankot nyitni Pesten vagy Aradon. Mind ilyen üzér, szerencsevadász az a néhány vasúti vendéglős, kik a közönség panaszára adnak okot. Ilyen volt az is, a kiről legutóbb az a szégyenletes vád hangzott el, hogy beteg és döglött sertéseinek húsát szolgálta föl vendégeinek. Az ilyen emberek nem a vendéglősipar szégyenfoltjai, hanem a vasút, illetőleg a kereskedelmi kormányé. Mondja ki a kereskedelmi kormány, hogy a restaurácziók csakis gyakorlott, igazolt vendéglősöknek adhatók bérbe; továbbá, hogy az ilyen bérlők, ha az igényeknek tisztesen megfeleltek, bérletüket minden verseny és béremelés nélkül is meghosszabbíthatják, illetőleg annak birtokában hábo- ritlanul meghagyandók. Ha ilyen eljárást követnek vasúti vendéglőinknél, úgy megszűnnek a panaszok s a társadalom egy jól szituált elemmel gyarapszik a vasúti vendéglősök karában, a melyre ma is büszkén tekinthetünk, mert vasúti restauráczióink között ebben a sanyarú helyzetben is csak kivétel a kifogásolható, ellenben a legtöbb olyan, hogy jobbat náluk a külföldön is hiába keresünk. Időszakos mértékhitelesités. Az 1907. évi V. t.-cz. a mértékekről s ezek hitelesítéséről uj rendet állapit meg. Különös s a vendéglősöket nagyban érdeklő intézkedése a törvénynek az időszakos hitelesítés. Az első ilyen időszakos hitelesítés a folyó évben lesz Budapest páratlan száma kerületeiben, a jövő évben a páros számú kerületekben. Minden vendéglős tartozik összes ROYAL-nagy vendéglő----BÁRTFA-FÜRDOIé ■ St rasses* M. és Társa. Strasser M. ur személyes vezetése alatt. Vendéglősöknek, kávésoknak, korcsmárosoknak, szakiparunk összes tagjainak 40% árengedmény. A gyógyfürdő főterén, szemben az Erzsébeti királyné-szállodával és a gyógyházzal. Nagy belső éttermek és diszterem. = Óriási, fedett veranda, fenyvesek között, a forró napsütésben is 16—18 fokos hűvös levegővel. A sétány és zenepavillon előtt. Elsőrangú franczia és magyar konyha. = Legjobb italok elsőrangú forrásokból. = Igen mérsékelt árak. = A la carte- és pensió rendszer. = Étkezés penzióban is, külön asztaloknál, 12-től V23-ig tetszés szerint. Esetleg a lakásokban is felszolgálva.’ Kugler, Gerbaud készítményei. = Czukrász sütemények. — • Csütörtökön julius l-én nyílott meg az az Erzsébet kávéház. = Pazar fénynyel berendezett, világfürdőkben található kényelmes kávézó terem, külön női-salonn és játéktermek. = A kávéház az Erzsébet királyné szálló és gyógyház 'földszintjén van. = Hires kávéházi italok és mérsékelt árak.
