Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-01-20 / 2. szám
XXV-ik évfolyam. 2. szám. Budapest, 1909. január 20. f ff mm A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLD SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre .................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Bemutatkozás. Az ifjú, sok reménységgel várt 1909. év megérkezett. A hogy ránk köszöntött, azt sejteti, hogy epés ficzkó, s nem sok örömet várhatunk tőle. Mindjárt politikai sztrájkkal kezdette, a mivel azonban nem annyira a közönségnek okozott boszuságot és kárt, mint inkább a socziálista pártnak. Ugyanis a sztrájkban csak immel- ámmal vettek részt a munkások, s ha véletlenül nem Szilveszterről újévre rendezik, hát nyoma sem lett volna Budapest életében a fenyegetőnek hirdetett tömegsztrájknak. így is, a mi nyoma volt, kizárólag a nyomdászoknak s az éttermi és kávéházi pinczéreknek tulajdonítható, a kik szintén csatlakoztak a sztrájkhoz. Ezeknek a hozzájárulása adott egy kis sztrájkos vonást a fővárosnak, mert az újságok nem jelentek meg, s a nagyobb éttermek és kávéházak reggeltől délután öt óráig leeresztett redőnyökkel sötétlettek a járókelőkre. Köztudomású, hogy a nyomdászokat a pártvezetőség csak hosszabb capaczitáczió révén tudta csatlakozásra bírni, s ő utánuk indultak a pinczérek. A sztrájk tüntető boszuálás akart lenni a kormány ellen, a miért a kávéfőzők s a vas- és fém-munkások szakegyletét feloszlatta. Pedig hát a feloszlatásban a szo- cziálista pártvezetőség a hibás, mert ez kényszeríti a szakegyleteket törvénybe ütköző eljárásra. Ugyanis minden szakegylet alapszabályaiban meg van állapítva, hogy mennyi tagdijt szedhetnek. Ezt a tag- dijt szedik is, s el is számolják. | Ámde ez a tagdíj, ha elég is a szervezetek szükségleteire, nem fedezheti a párt igényeit. Ezeknek a fedezésére aztán titkos járulékokat szednek a szervezetek munkásaitól. Ezek a titkos járulékok különböző czimeken, mint ellenállási alap stb., vasaltatnak ki. Ezek a titkos járulékok persze, el nem könyveltetnek, de azért a hatóság tud létezésükről; azért, ha a hatósági ellenőrzés, valamely szakegylet pénztárában kelleténél több pénzt talál, mindjárt bizonyos abban, hogy a szervezet titkos, törvényellenes adóval zsarolja tagjait; tehát megvan az ok a szervezet feloszlatására. A feloszlatás a munkások legnagyobb részének nem esik fájdalmasan, sőt megkönnyebbülten sóhajtanak föl; mert a szervezetek adója óriási, zsarnoksága pedig drákói. Éppen ezeknél fogva remélhető, hogy a munkásmozgalom mielőbb komolyabb s nemesebb irányba terelődik, a minek előmozdítására a pin- czérség értelmiségénél fogva nagyban van kötelezve. Eleget szenvedtek a szertelenségek miatt. Az ő törekvésük gazdasági és kulturális, tehát ne engedjék ezek kivívását megnehezíteni politikai kapkodásokkal. * Másik rettenetes meglepetése volt az 1909. évnek a szicziliai katasztrófa. Városok, falvak tűntek el a föld színéről, s százezrek életét oltották ki egy rémes éjjelen a föld keblének megvadult erői. Éhez fogható szerencsétlenségről nem tudnak a történelem fekete lapjai s lesújtva, borzadálylyal állunk e rettentő Ítéletnap előtt. Az elpusztult romok közül kétség- beesetten hallatszik a sebesültek sikoltása, amely megindulatlanul nem hagyhat emberszivet. Különösen kell, hogy meginduljon a vendéglősök szive, a mely mindenkor részvétre lágyult a mások baján. Legyen igy most is. Adjunk, a mit adhatunk szicziliai testvéreink szeren- csétleneinek. Adjunk gyorsan, szeretettel, talán emberségünk meghatja ezt a gonosznak mutatkozó ifjú esztendőt, s jól végzi, a mit rosszul kezdett. Adja Isten, hogy igy legyen! Nyílt levél a „Vendéglősök Lapja“ szerkesztőjéhez. Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! B. lapjának f. hó 1-jei számában megjelent »Térfoglalás« czimü czikk érdeklődésemet és úgy velem másokét is nagy mértékben lekötötte és mindenben helyeslem a t. czik- iró nézeteit. A tárgy, melyet érintettek, sokkal fontosabb, semhogy nyom nélkül elmúlni engedjük és igy mint volt vendéglős és régi szakember b. engedelmével magam is hozzá akarok szólni a tárgyhoz, azt némely irányban kibővítve. A czikk első részében említett sörgyár- alapitás kérdését nem akarom érinteni, hisz Önök nagyon helyesen kétségbe vonják a terv komolyságát illetőleg azt, hogy ezen intézmény, ha létrejönne, tényleg a vendéglősök érdekeit akarná szolgálni. Ezzel az ügyet a vendéglősök szempontjából elinté- zettnek tekintem. Annál komolyabb és életrevalóbb volna a vendéglősök egyesülése egy szövetkezetben, borszükségletüknek a termelőhelyről történő közös beszerzésére, azonban mindjárt itt hozzáteszem, hogy nem csupán helyi jelentőségű szövetkezésre gondolok, hanem az egész országra kiterjedő szövetkezetre a vendéglősök országos szövetségének pártfogása alatt. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy a folyton fokozódó verseny közepette Fanda Ágoston és 7IMMTD rrpFNP7 halászmester Budapesten. Föüzlet: Központi vásárcsarnok, Telefon: 61—24. Zimmer Péter utóda fclIwllilLn ILliLlluL Fióküzlet V., József-tér 4. szám. Telefon: 62—39. Interurban telefon: 61—24. Alapittatott 1820. A „Balatoni Halászati részv.-társ.“ kizárólagos képviselője. Siirgönyczim: Zimmer halászmester, BudapestAz egyedüli halkereskedő czég, mely az előkelő háztartásokban és az éttermekben szükségelt összes halfajokat állandóan raktáron tartja. Szállít: A legmagasabb királyi udvar és József föherczeg ö fensége udvara számára Bf
