Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1909-04-05 / 7. szám

7. szám. XXV-ik évfolyam. Budapest, 1909. április 5 A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLD SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre .................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Üzérkedés a mi bőrünkre. Igazán különös, hogy mi mennyire elmaradtunk a világtól; pedig a ven­déglő az emberi küzdelem és hala­dás előszobája. Itt beszélnek meg minden eszmét itt csiszolódnak barát­ságos vitatkozás révén annyira, hogy a közélet fórumára kerülhetnek. A vendéglős, ha akarja, ha nem, min­denkor az idők áramának sodrá­ban él. Mert minden törekvés előttünk érle­lődik meg, közvetlen tanúi egy-egy kor irányzatának. így tudják, látják, hogy a jelen a szövetkezés, az erők egyesitésének kora. Igazán sajátsá­gos, hogy szaktársaink magukra még­sem vonják le consequencziát. Ránk hivatásunk minden munkája kedves, de bizonyos keserűség fog el bennünket, valahányszor, Isten tudja, hányadszor a szövetkezés, az erők egyesitésének szükségét kel! magya- rázgatnunk. De azért csak magyaráz- gatjuk, bárha még mindig iáthatlan eredmény nélkül. Igazán csodálatos, hogy nem látunk, a hogy mondani szokták, a szemünk­től. Körülöttünk a társadalom minden osztályában, a foglalkozások minden ágában lázasan munkálkodnak a külön­böző irányú szövetkezetek alakításán. És alakulnak a szövetkezetek körü­löttünk s nem egyszer ellenünk. így most is annak hozzák hirét a lapok, hogy néhányan szövetkeztek s Erdély páratlan borvizeinek árusí­tását kisajátították. Ez az akció tehát első sorban a mi bőrünkre megy, de igazában bor­vizeink értékesítése elé gördít újabb akadályt, holott a mesterséges szén­savas vizek s a külföldi ásványvizek eddig' is nagyban megnehezítették hazai ásványvizeink kívánatos elter­jedését. Kívánatos elterjedését, mondjuk, mert az egészség előmozdítását és megtartását hazai, különösen erdélyi ásványvizeinknél hathatósabban sem­miféle gyártmány és külföldi borviz nem szolgálhatja. Mi nem rectiminálunk, a szövet­kezett speculánsok nevére sem ref- lectálunk, his’zen, mint kereskedők, okosan és jogosan járnak el, ha na­gyobb haszonra törekszenek. Csupán intelmül ismertetjük az ese­tet, hogy lássák a vendéglősök, mily elviselhetlen helyzetbe döntik magu­kat, ha a szövetkezés bástyáival körül nem veszik magukat. Lassan-lassan egészen ki lesznek szolgáltatva, ha nem is ellenséges, de nem is érdekeinket szolgáló szö­vetkezések kényének s annyira le- igáztatnak, hogy elmondhatják az egyszeri székelylyel: „Mert boldogul­nunk nem lehet, hát örülünk, hogy sanyarogva élhetünk!“ A borvizeseknek spekulatióját nem | arra használjuk föl, hogy hiábavaló jajveszékelésre pazaroljuk a szót, hanem arra, hogy ismételten felkér­jük, figyelmeztessük a vendéglősö­ket, hogy egy perczig se halogassák az általunk évek óta propagált bor- vásáiló szövetkezet megalakítását, a melyet úgy lehet szervezni, hogy minden főbb szükségleti czikkre, igy a sört, ásványvizeket, lisztet, zsírt, szalonát stbi szintén üzletkörébe vonja, módot adva arra is, hogy tagjai bizo­nyos hitelt élvezhessenek. Ha igy szövetkezünk, akkor nem lehet egykönnyen a bőrünkre üzér­kedni, a mit most, mint az erdélyi bor- vizspekulációból is láthatjuk, néhány élelmes ember is sikerrel tehet meg ellenünk. Rövid az idő; addig cselekedjünk, még nem késő! Ellenséges hangok. Ha az ellenség a gyűlölet szemüvegén néz is, néha-néha elfogultságának konkolyába az igazságnak egy-egy tiszta buzaszeme is keveredik. Legutóbb a néppárt egyik közlönyében olvastunk egy »A korcsmák megrend- s z a b á 1 y o (z á s a« czimü czikkelyt, amely­nek valami dr. Steuer György a szerzője. Jónak látjuk ebből a czikkelvből Ízelítőül a következők közlését: »Köztudomású dolog az, hogyha v a 1 a m e- lyik polgár eredetileg választott mesterségét folytatni vagy föld­jét művelni már nem akarja és az életet annak könnyebb oldaláról veszi: korcsmát vagy szatócsüzletet nyit. Szakértelem nélkül üz azután oly fog­lalkozást, mely előbb utóbb az anyagi rom­lást idézi elő. Ezzel szemben hatóságaink mit sem tesz­nek. Rendszerint arra hivatkoznak, hogy a magas kincstárnak szüksége van minél több bevételre és mit csináljanak azután a korcs- márosok. A korcsmárostól beszedett 10 korona ital­mérési adó magára a társadalomra nézve 100 koronát kitevő értékveszteséget okoz Mit ér a korcsmárosok nagy adója, hogyha ez­zel szemben népünk erkölcsi és szellemi élete, anyagi jóléte hanyatlik és a közbizton­ság veszélyeztetve van. A korcsmák lét­számának csökkentése és bezárása folytán az itahnérési adó tekintetében beállott vesz­teség pótolható, de az elpusztult erkölcsi és szellemi erő soha. Ennélfogva a korcsmák létszá­mát nem emelni, hanem csökken­teni kell. A korcsmákra nézve fennálló törvényeket és szabályrendeleteket pedig végre kell hajtani Hány gazda verte el már vagyonát korcsmában és csinált dupla kré­tával irt számlát, mely a korcsmái hitel tör­vényes mértékét nagyon is meghaladta. Pedig az uzsoráról és káros hitelügyekről szóló 1883. évi XXV. t.-cz. előírja, hogy a korcsmái hitelre vonatkozó szabályrendelet »minden községben évenként szokott módon Fanda Ágoston és Zimmer Peter utóda Alapittatott 1820. TllUIMrD E,E,PPíUf*7 halászmester Budapesten. Föüzlet; Központi vásárcsarnok, Telefon: 61—24. £BB?lmiLn rLnL9^0£. Fióküzlet V , József-tér 4. szám. Telefon: 62—39. Interurban telefon: 6!—24. A „Balatoni Halászati részv.-társ.“ kizárólagos képviselője. Sürgönyczim: Zimmer halászinester, Budapest. Az egyedüli halkereskedő czég, mely az előkelő háztartásokban és az étter­mekben szükségelt összes halfajo­kat állandóan raktáron tartja. Szállít: A legmagasabb királyi udvar és József föherczeg ö fensége udvara szamara ------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents