Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-04-05 / 7. szám
7. szám. XXV-ik évfolyam. Budapest, 1909. április 5 A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLD SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre .................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Üzérkedés a mi bőrünkre. Igazán különös, hogy mi mennyire elmaradtunk a világtól; pedig a vendéglő az emberi küzdelem és haladás előszobája. Itt beszélnek meg minden eszmét itt csiszolódnak barátságos vitatkozás révén annyira, hogy a közélet fórumára kerülhetnek. A vendéglős, ha akarja, ha nem, mindenkor az idők áramának sodrában él. Mert minden törekvés előttünk érlelődik meg, közvetlen tanúi egy-egy kor irányzatának. így tudják, látják, hogy a jelen a szövetkezés, az erők egyesitésének kora. Igazán sajátságos, hogy szaktársaink magukra mégsem vonják le consequencziát. Ránk hivatásunk minden munkája kedves, de bizonyos keserűség fog el bennünket, valahányszor, Isten tudja, hányadszor a szövetkezés, az erők egyesitésének szükségét kel! magya- rázgatnunk. De azért csak magyaráz- gatjuk, bárha még mindig iáthatlan eredmény nélkül. Igazán csodálatos, hogy nem látunk, a hogy mondani szokták, a szemünktől. Körülöttünk a társadalom minden osztályában, a foglalkozások minden ágában lázasan munkálkodnak a különböző irányú szövetkezetek alakításán. És alakulnak a szövetkezetek körülöttünk s nem egyszer ellenünk. így most is annak hozzák hirét a lapok, hogy néhányan szövetkeztek s Erdély páratlan borvizeinek árusítását kisajátították. Ez az akció tehát első sorban a mi bőrünkre megy, de igazában borvizeink értékesítése elé gördít újabb akadályt, holott a mesterséges szénsavas vizek s a külföldi ásványvizek eddig' is nagyban megnehezítették hazai ásványvizeink kívánatos elterjedését. Kívánatos elterjedését, mondjuk, mert az egészség előmozdítását és megtartását hazai, különösen erdélyi ásványvizeinknél hathatósabban semmiféle gyártmány és külföldi borviz nem szolgálhatja. Mi nem rectiminálunk, a szövetkezett speculánsok nevére sem ref- lectálunk, his’zen, mint kereskedők, okosan és jogosan járnak el, ha nagyobb haszonra törekszenek. Csupán intelmül ismertetjük az esetet, hogy lássák a vendéglősök, mily elviselhetlen helyzetbe döntik magukat, ha a szövetkezés bástyáival körül nem veszik magukat. Lassan-lassan egészen ki lesznek szolgáltatva, ha nem is ellenséges, de nem is érdekeinket szolgáló szövetkezések kényének s annyira le- igáztatnak, hogy elmondhatják az egyszeri székelylyel: „Mert boldogulnunk nem lehet, hát örülünk, hogy sanyarogva élhetünk!“ A borvizeseknek spekulatióját nem | arra használjuk föl, hogy hiábavaló jajveszékelésre pazaroljuk a szót, hanem arra, hogy ismételten felkérjük, figyelmeztessük a vendéglősöket, hogy egy perczig se halogassák az általunk évek óta propagált bor- vásáiló szövetkezet megalakítását, a melyet úgy lehet szervezni, hogy minden főbb szükségleti czikkre, igy a sört, ásványvizeket, lisztet, zsírt, szalonát stbi szintén üzletkörébe vonja, módot adva arra is, hogy tagjai bizonyos hitelt élvezhessenek. Ha igy szövetkezünk, akkor nem lehet egykönnyen a bőrünkre üzérkedni, a mit most, mint az erdélyi bor- vizspekulációból is láthatjuk, néhány élelmes ember is sikerrel tehet meg ellenünk. Rövid az idő; addig cselekedjünk, még nem késő! Ellenséges hangok. Ha az ellenség a gyűlölet szemüvegén néz is, néha-néha elfogultságának konkolyába az igazságnak egy-egy tiszta buzaszeme is keveredik. Legutóbb a néppárt egyik közlönyében olvastunk egy »A korcsmák megrend- s z a b á 1 y o (z á s a« czimü czikkelyt, amelynek valami dr. Steuer György a szerzője. Jónak látjuk ebből a czikkelvből Ízelítőül a következők közlését: »Köztudomású dolog az, hogyha v a 1 a m e- lyik polgár eredetileg választott mesterségét folytatni vagy földjét művelni már nem akarja és az életet annak könnyebb oldaláról veszi: korcsmát vagy szatócsüzletet nyit. Szakértelem nélkül üz azután oly foglalkozást, mely előbb utóbb az anyagi romlást idézi elő. Ezzel szemben hatóságaink mit sem tesznek. Rendszerint arra hivatkoznak, hogy a magas kincstárnak szüksége van minél több bevételre és mit csináljanak azután a korcs- márosok. A korcsmárostól beszedett 10 korona italmérési adó magára a társadalomra nézve 100 koronát kitevő értékveszteséget okoz Mit ér a korcsmárosok nagy adója, hogyha ezzel szemben népünk erkölcsi és szellemi élete, anyagi jóléte hanyatlik és a közbiztonság veszélyeztetve van. A korcsmák létszámának csökkentése és bezárása folytán az itahnérési adó tekintetében beállott veszteség pótolható, de az elpusztult erkölcsi és szellemi erő soha. Ennélfogva a korcsmák létszámát nem emelni, hanem csökkenteni kell. A korcsmákra nézve fennálló törvényeket és szabályrendeleteket pedig végre kell hajtani Hány gazda verte el már vagyonát korcsmában és csinált dupla krétával irt számlát, mely a korcsmái hitel törvényes mértékét nagyon is meghaladta. Pedig az uzsoráról és káros hitelügyekről szóló 1883. évi XXV. t.-cz. előírja, hogy a korcsmái hitelre vonatkozó szabályrendelet »minden községben évenként szokott módon Fanda Ágoston és Zimmer Peter utóda Alapittatott 1820. TllUIMrD E,E,PPíUf*7 halászmester Budapesten. Föüzlet; Központi vásárcsarnok, Telefon: 61—24. £BB?lmiLn rLnL9^0£. Fióküzlet V , József-tér 4. szám. Telefon: 62—39. Interurban telefon: 6!—24. A „Balatoni Halászati részv.-társ.“ kizárólagos képviselője. Sürgönyczim: Zimmer halászinester, Budapest. Az egyedüli halkereskedő czég, mely az előkelő háztartásokban és az éttermekben szükségelt összes halfajokat állandóan raktáron tartja. Szállít: A legmagasabb királyi udvar és József föherczeg ö fensége udvara szamara ------------------------------
