Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1909-03-05 / 5. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1969. március 5. az összes borvidékek termelési viszonyairól, j a tagok szükségletét mindig a leg­alkalmasabb helyen és legalkal­masabb időben fogja fedezhetni, minden megfelelő borvidéken ál­landóan készletet tart, hogy tagjai ( mindenkor első kézből egyenesen a termelő- | helyről fedezhessék szükségletüket. Ennek j előnyei az ármegtakarításon felül a minőség j helyesebb megválasztásában is nyilvánulnak. A bornál, mely élvezeti czikk és különösen a drágább fajoknál az ár mellett a minőségek helyes megválasztásának is mérvadó fontos­sága van és ez irányban a szövetkezet azon nagyvendégíősöknek is kiváló előnyöket biz­tosíthat, kik teljesen függetlenek és maguk kereshetik fel pénzzel és hordókkal ellátva a termelőhelyeket, mert ezen kiválasztottak sin­csenek azon helyzetben, hogy bejárhassanak különböző vidékeket, rendesen egy megszo­kott vagy véletlenül kínálkozó helyre men­nek és ott fedezik szükségletüket, mig a szövetkezet napról-napra befolyó vidéki je­lentéseivel és mintaraktárával minden tag­jának alapos felvilágosításokat adhat az egyes vidékek minőségéről és árairól. így* a szövetkezeti tagok nem úgy mint ha maguk utaznak bevásárláshoz pillanatnyi behatás alatt hanem körültekintendő és érett megfon­tolás után vásárolhatnak. Amellett, hogy egy ilyen szövetkezet tag­jainak érdekeit rendkívüli módon előmozdí­taná, közvetve a jutányosság és az áru mi­nőségének javulásával kapcsolatosan emel­kedő fogyasztás által a termelésnek is nagy szolgálatokat tenne. Erre élénk világot vet­nek az 1906. évből ismeretes statisztikai ada­tok, melyek szerint fővárosunkban is, hol bortermelésünk egytized része kerül fogyasz­tásra, egy lakosra napi 1 és kéttized deczi- liter fogyasztás esik, a sörfogyasztást is szá­mítva ennek kétszerese, ami rendkívül kevés, ha összehasonlításul vesszük, hogy Bécsben egy lakosra háromszorta nagyobb bor- és sör- fogyasztás esik; még azt is tekintetbe véve, hogy Bécsben az átlagos jólét és az idegen- forgalom nagyobb, tagadhatatlan, hogy ná­lunk a jelenlegi fogyasztásnak legalább két­szeresét kellene elérnünk és ha Bécsben a sörfogyasztás a söripar jelentékenysége igen nagy, nálunk, a bortermelőország fővárosában a borfogyasztásnak kellene aránylagosan emelkedni. Az is kitűnik statisztikai adatokból, hogy a borfogyasztás nem tart lépést a termelés emelkedésével. Mindennek pedig az az oka, hogy vendéglőseink legnagyobb része ma nincsen azon helyzetben, hogy a termelt jó és olcsó árut igy megszerezhesse és továb­bíthassa a fogyasztónak. Még rosszabb a helyzet a fajboroknál, hisz akik ismerik elő­kelő éttermeinket, ott is tapasztalhatják, hogy úri közönségünk is első sorban sört és csak elvétve fogyaszt bort is, egyszerűen azért, mert palaczkboraink mindig drágák és csak egyes helyeken aránylag megfelelők is. Ezen is segítene a szövetkezet, mely a főváros közelében felállítandó központi pinczéjéből iskolázott palaczkborokat jutányos árban szállítana tagjainak. Mindezek után a termelőhelyen eszköz- lendő nagybani bevásárlás jutányossága, a kellő szervezettel elérhető teljes áttekintés az összes borvidékekről és a közvetítő keres­kedelem drága szolgálatának megtakarítása, nemkülönben a forgalom emelésének szük­ségessége parancsolólag . követelik, hogy vendéglőseink megalkossák a magyarországi vendéglősök központi bevásárlási és hitel- szövetkezetét. Hogy ez milyen alapon történjék, erre vonatkozólag az a határozott nézetem, hogy a vendéglősök maguk adják össze a szükséges tőkét, igy a szövetke­zetben saját intézetüket fogják bírni, mely nem nyerészkedésen alapulna, hanem tisztán és igazán úgy működne, a mint azt a vendéglőstagok érdeke megkí­vánja. Ezen alapon talán nehezebb a meg­alakulás, de annak tudata, hogy csakis egy ilyen intézet felelhet meg a kitűzött czélok- nak, serkentsen bennünket, hogy vissza nem riadva minden kezdet nehézségeitől biztos léptekkel törtessünk czélunk felé. Végre is csak Budapesten 2000 nagy és kisvendéglős van, ezek közül bizonyára akad 3—400 olyan, kik kisebb-nagyobb jegyzésekkel a szükséges kezdő tőkét biztosítják. Ennek elérése annál kevésbbé ütközhet nehézségekbe, mert országos intézményt ter­vezünk és meg vagyok győződve, hogy már kezdetben is különösen olyan vidékekről, hol nincsen bortermelés, számosán fognak a vendéglősök közül jelentkezni, hogy alapí­tásunkban résztvegyenek, abban is bizonyos vagyok, amint már fentebb említettem, hogy a szövetkezet megalakulása után lavinasze­rűen magához fogja vonzani az érdekeiteket és rövid időn belül nemcsak a vendéglős­iparnak, hanem általában a borértékesítés­nek fontos tényezőjévé válik. Ne hagyjuk magunkat visszariasztani a kétkedőktől kik mindent általánosítva előre lehetetlennek mondanak minden a megszo­kottól eltérő tevékenységet. A szövetkezet megalkotása kényszerű szükségesség és ha ezzel vendéglőseink ezideig késtek, ez egy okkal több legyen arra, hogy most már lan­kadatlan kitartással törtessünk czélunk felé. Észrevételek, az ipartörvény­javaslat előadói tervezetére. A „Jó barátok“ társasága a következő emlék­iratot tárgyalja : K o m m e r Ferencz urnák a szállodás- és vendéglős-ipar képesítéshez kötésére vonat­kozólag irt és a Magyar Vendéglősök és Korcsmárosok Országos Szövetségének Deb- reczenben tartott közgyűlésén felolvasott és egyhangúlag elfogadott véleményes jelenté­sét, valamint a tekintetes Ipartársulatnak az uj ipartörvény-javaslat előadói tervezetére s amazzal együtt a kir, Kereskedelmi Miniszter ur elé terjesztett észrevételeit elolvasván, ha­bár ezen nagyszabású és nagyobb czélokat érintő hatalmas munkálatokban foglaltakkal mindenben egyetértünk, azokat igen alapo­saknak és helyeseknek tartjuk, mindazonáltal méltóztassék nekünk megengedni, hogy a rengeteg törvényjavas’at néhány hibás, hely­telen rendelkezésére reá mutatva, szerény észrevételeinket, bár ha kissé elkésetten, mi is megtehessük s a javaslat márczius ha­vában tervezett előzetes tárgyalásán, vagy az ankéten való felhasználás végett előterjeszt­hessük. Mielőtt a mi iparunkat érdeklő rendelke­zésekre áttérnénk, engedtessék meg, hogy egy rövid észrevételt tehessünk. Az előadói tervezet 1. §-ának 3. pontja szerint a kereskedelem is az ipartörvény ren­delkezése alá tartozik. Minthogy azonban a 6. §-ban, mely igy szól: »a magyar szent korona országainak j területén, minden nagykorú vagy nagykorú­nak nyilvánított egyén, nemre való tekintet nélkül, amennyiben magyar honos, bár­mely iparágat, bárhol önállóan és sza­badon gyakorolhat« és kereskedést szó valószínűleg tolihibából kimaradt, valamint kimaradt a 16. §-ból is; minden félreértés kikerülése végett javasoljuk, hogy ezen sza­kaszokba a kereskedést szó is felvétessék. I. Az engedélyhez kötött iparok a javasla­tok 59. §-ában vannak felsorolva. Bennünket főleg az ezen szakasz 7-ik pont­jában elősorolt iparok érdekelnek. Megjegyzésünk tehát leginkább erre vo­natkozik. Tolihiba lehet az hogy a szálloda ezen pontba felvéve nem lett; már pedig egé­szen más a szálloda, mint a fogadó. A szálloda főleg nagyobb városokban emelt oly épület, amelyben több csinosan és nagyobb kényelemre berendezett szoba áll állandóan a beszálló vendégek rendelke­zésére. Ezen előkelőbb beszállóhelyeket a nagy közönség, a sajtó és maguk a tulajdonosok is már évtizedek óta szállód'nak nevezik. így a Hungária, Angol királynő, Vadász­kürt, Pannónia slb. helybeli szállodákat em­ber emlékezete óta soha sem nevezte senki fogadónak, mely utóbbi elnevezés alatt a legrégibb idő óta mindig azon beszálló és egyszerűbb helyeket értettük, melyekbe, noha van is talán néhol egy pár egyszerűen berendezett szoba, de a melybe leginkább az istállót és fedett állást kereső vidéki szekere­sek szoktak beszállni. Amazokban nagyobb fénynyel berendezett vendéglők vannak, mig emezekben többnyire csak korcsmák. De elfogadta ezen elnevezést maga a Ke­reskedelmi Miniszter ur is midőna a budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatának alapszabályát annak idején elfogadta s jóváhagyási záradékával ellátta. Javasoljuk tehát, hogy a szálloda- ipar az említett szakasz 7-ik pontjába, a fo­gadót megelőző helyre felvétessék valamint felvétessék a korcsma után a bormérés is, mivel hogy Budapesten és pedig nagy számban ilyenek is vannak. Itt helyénvalónak találjuk, hogy az ital­mérési üzletek egymástól bizonyos körülírás­sal megkülönböztessenek, mint ezt maga a tekintetes Ipartársulat saját felterjesztésében is kívánatosnak mondotta. 1. Vendéglő az, amelyben a bor, sör és égetett szeszes italokon kívül, a kereske­j delmi m. kir. Minisztérium máig is érvény- I ben levő 86512/900 számú rendelete értel- ! mében, hideg és meleg ételek vendéglőszerü- leg is kiszolgáltatnak. 2. Korcsma az, melyben bor, sör és különféle égetett szeszes italok; 3. bor mérés az, amelyben csupán bor; 4. sörház az, amelyben csupán sör és végül HÜTTL TIVADAR cs. és kir. udvari szállító porczellángyáros BUDAPEST, DOROTTYA - UTCZA 14. Bel- és külföldi porczellán, üveg és angol fayence-ok. Legnagyobb választék étkező, kávés, teás és mosdókészletekben, Teljes kelengyék Dús választék karácsonyi és újévi ajándékokban. Saját porczellángyár Budapesten. ALAP1TTATOTT 1854. Legújabb árjegyzék ingyen és bérmentve. TELEFON 31—53.

Next

/
Thumbnails
Contents