Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-03-05 / 5. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1969. március 5. az összes borvidékek termelési viszonyairól, j a tagok szükségletét mindig a legalkalmasabb helyen és legalkalmasabb időben fogja fedezhetni, minden megfelelő borvidéken állandóan készletet tart, hogy tagjai ( mindenkor első kézből egyenesen a termelő- | helyről fedezhessék szükségletüket. Ennek j előnyei az ármegtakarításon felül a minőség j helyesebb megválasztásában is nyilvánulnak. A bornál, mely élvezeti czikk és különösen a drágább fajoknál az ár mellett a minőségek helyes megválasztásának is mérvadó fontossága van és ez irányban a szövetkezet azon nagyvendégíősöknek is kiváló előnyöket biztosíthat, kik teljesen függetlenek és maguk kereshetik fel pénzzel és hordókkal ellátva a termelőhelyeket, mert ezen kiválasztottak sincsenek azon helyzetben, hogy bejárhassanak különböző vidékeket, rendesen egy megszokott vagy véletlenül kínálkozó helyre mennek és ott fedezik szükségletüket, mig a szövetkezet napról-napra befolyó vidéki jelentéseivel és mintaraktárával minden tagjának alapos felvilágosításokat adhat az egyes vidékek minőségéről és árairól. így* a szövetkezeti tagok nem úgy mint ha maguk utaznak bevásárláshoz pillanatnyi behatás alatt hanem körültekintendő és érett megfontolás után vásárolhatnak. Amellett, hogy egy ilyen szövetkezet tagjainak érdekeit rendkívüli módon előmozdítaná, közvetve a jutányosság és az áru minőségének javulásával kapcsolatosan emelkedő fogyasztás által a termelésnek is nagy szolgálatokat tenne. Erre élénk világot vetnek az 1906. évből ismeretes statisztikai adatok, melyek szerint fővárosunkban is, hol bortermelésünk egytized része kerül fogyasztásra, egy lakosra napi 1 és kéttized deczi- liter fogyasztás esik, a sörfogyasztást is számítva ennek kétszerese, ami rendkívül kevés, ha összehasonlításul vesszük, hogy Bécsben egy lakosra háromszorta nagyobb bor- és sör- fogyasztás esik; még azt is tekintetbe véve, hogy Bécsben az átlagos jólét és az idegen- forgalom nagyobb, tagadhatatlan, hogy nálunk a jelenlegi fogyasztásnak legalább kétszeresét kellene elérnünk és ha Bécsben a sörfogyasztás a söripar jelentékenysége igen nagy, nálunk, a bortermelőország fővárosában a borfogyasztásnak kellene aránylagosan emelkedni. Az is kitűnik statisztikai adatokból, hogy a borfogyasztás nem tart lépést a termelés emelkedésével. Mindennek pedig az az oka, hogy vendéglőseink legnagyobb része ma nincsen azon helyzetben, hogy a termelt jó és olcsó árut igy megszerezhesse és továbbíthassa a fogyasztónak. Még rosszabb a helyzet a fajboroknál, hisz akik ismerik előkelő éttermeinket, ott is tapasztalhatják, hogy úri közönségünk is első sorban sört és csak elvétve fogyaszt bort is, egyszerűen azért, mert palaczkboraink mindig drágák és csak egyes helyeken aránylag megfelelők is. Ezen is segítene a szövetkezet, mely a főváros közelében felállítandó központi pinczéjéből iskolázott palaczkborokat jutányos árban szállítana tagjainak. Mindezek után a termelőhelyen eszköz- lendő nagybani bevásárlás jutányossága, a kellő szervezettel elérhető teljes áttekintés az összes borvidékekről és a közvetítő kereskedelem drága szolgálatának megtakarítása, nemkülönben a forgalom emelésének szükségessége parancsolólag . követelik, hogy vendéglőseink megalkossák a magyarországi vendéglősök központi bevásárlási és hitel- szövetkezetét. Hogy ez milyen alapon történjék, erre vonatkozólag az a határozott nézetem, hogy a vendéglősök maguk adják össze a szükséges tőkét, igy a szövetkezetben saját intézetüket fogják bírni, mely nem nyerészkedésen alapulna, hanem tisztán és igazán úgy működne, a mint azt a vendéglőstagok érdeke megkívánja. Ezen alapon talán nehezebb a megalakulás, de annak tudata, hogy csakis egy ilyen intézet felelhet meg a kitűzött czélok- nak, serkentsen bennünket, hogy vissza nem riadva minden kezdet nehézségeitől biztos léptekkel törtessünk czélunk felé. Végre is csak Budapesten 2000 nagy és kisvendéglős van, ezek közül bizonyára akad 3—400 olyan, kik kisebb-nagyobb jegyzésekkel a szükséges kezdő tőkét biztosítják. Ennek elérése annál kevésbbé ütközhet nehézségekbe, mert országos intézményt tervezünk és meg vagyok győződve, hogy már kezdetben is különösen olyan vidékekről, hol nincsen bortermelés, számosán fognak a vendéglősök közül jelentkezni, hogy alapításunkban résztvegyenek, abban is bizonyos vagyok, amint már fentebb említettem, hogy a szövetkezet megalakulása után lavinaszerűen magához fogja vonzani az érdekeiteket és rövid időn belül nemcsak a vendéglősiparnak, hanem általában a borértékesítésnek fontos tényezőjévé válik. Ne hagyjuk magunkat visszariasztani a kétkedőktől kik mindent általánosítva előre lehetetlennek mondanak minden a megszokottól eltérő tevékenységet. A szövetkezet megalkotása kényszerű szükségesség és ha ezzel vendéglőseink ezideig késtek, ez egy okkal több legyen arra, hogy most már lankadatlan kitartással törtessünk czélunk felé. Észrevételek, az ipartörvényjavaslat előadói tervezetére. A „Jó barátok“ társasága a következő emlékiratot tárgyalja : K o m m e r Ferencz urnák a szállodás- és vendéglős-ipar képesítéshez kötésére vonatkozólag irt és a Magyar Vendéglősök és Korcsmárosok Országos Szövetségének Deb- reczenben tartott közgyűlésén felolvasott és egyhangúlag elfogadott véleményes jelentését, valamint a tekintetes Ipartársulatnak az uj ipartörvény-javaslat előadói tervezetére s amazzal együtt a kir, Kereskedelmi Miniszter ur elé terjesztett észrevételeit elolvasván, habár ezen nagyszabású és nagyobb czélokat érintő hatalmas munkálatokban foglaltakkal mindenben egyetértünk, azokat igen alaposaknak és helyeseknek tartjuk, mindazonáltal méltóztassék nekünk megengedni, hogy a rengeteg törvényjavas’at néhány hibás, helytelen rendelkezésére reá mutatva, szerény észrevételeinket, bár ha kissé elkésetten, mi is megtehessük s a javaslat márczius havában tervezett előzetes tárgyalásán, vagy az ankéten való felhasználás végett előterjeszthessük. Mielőtt a mi iparunkat érdeklő rendelkezésekre áttérnénk, engedtessék meg, hogy egy rövid észrevételt tehessünk. Az előadói tervezet 1. §-ának 3. pontja szerint a kereskedelem is az ipartörvény rendelkezése alá tartozik. Minthogy azonban a 6. §-ban, mely igy szól: »a magyar szent korona országainak j területén, minden nagykorú vagy nagykorúnak nyilvánított egyén, nemre való tekintet nélkül, amennyiben magyar honos, bármely iparágat, bárhol önállóan és szabadon gyakorolhat« és kereskedést szó valószínűleg tolihibából kimaradt, valamint kimaradt a 16. §-ból is; minden félreértés kikerülése végett javasoljuk, hogy ezen szakaszokba a kereskedést szó is felvétessék. I. Az engedélyhez kötött iparok a javaslatok 59. §-ában vannak felsorolva. Bennünket főleg az ezen szakasz 7-ik pontjában elősorolt iparok érdekelnek. Megjegyzésünk tehát leginkább erre vonatkozik. Tolihiba lehet az hogy a szálloda ezen pontba felvéve nem lett; már pedig egészen más a szálloda, mint a fogadó. A szálloda főleg nagyobb városokban emelt oly épület, amelyben több csinosan és nagyobb kényelemre berendezett szoba áll állandóan a beszálló vendégek rendelkezésére. Ezen előkelőbb beszállóhelyeket a nagy közönség, a sajtó és maguk a tulajdonosok is már évtizedek óta szállód'nak nevezik. így a Hungária, Angol királynő, Vadászkürt, Pannónia slb. helybeli szállodákat ember emlékezete óta soha sem nevezte senki fogadónak, mely utóbbi elnevezés alatt a legrégibb idő óta mindig azon beszálló és egyszerűbb helyeket értettük, melyekbe, noha van is talán néhol egy pár egyszerűen berendezett szoba, de a melybe leginkább az istállót és fedett állást kereső vidéki szekeresek szoktak beszállni. Amazokban nagyobb fénynyel berendezett vendéglők vannak, mig emezekben többnyire csak korcsmák. De elfogadta ezen elnevezést maga a Kereskedelmi Miniszter ur is midőna a budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatának alapszabályát annak idején elfogadta s jóváhagyási záradékával ellátta. Javasoljuk tehát, hogy a szálloda- ipar az említett szakasz 7-ik pontjába, a fogadót megelőző helyre felvétessék valamint felvétessék a korcsma után a bormérés is, mivel hogy Budapesten és pedig nagy számban ilyenek is vannak. Itt helyénvalónak találjuk, hogy az italmérési üzletek egymástól bizonyos körülírással megkülönböztessenek, mint ezt maga a tekintetes Ipartársulat saját felterjesztésében is kívánatosnak mondotta. 1. Vendéglő az, amelyben a bor, sör és égetett szeszes italokon kívül, a kereskej delmi m. kir. Minisztérium máig is érvény- I ben levő 86512/900 számú rendelete értel- ! mében, hideg és meleg ételek vendéglőszerü- leg is kiszolgáltatnak. 2. Korcsma az, melyben bor, sör és különféle égetett szeszes italok; 3. bor mérés az, amelyben csupán bor; 4. sörház az, amelyben csupán sör és végül HÜTTL TIVADAR cs. és kir. udvari szállító porczellángyáros BUDAPEST, DOROTTYA - UTCZA 14. Bel- és külföldi porczellán, üveg és angol fayence-ok. Legnagyobb választék étkező, kávés, teás és mosdókészletekben, Teljes kelengyék Dús választék karácsonyi és újévi ajándékokban. Saját porczellángyár Budapesten. ALAP1TTATOTT 1854. Legújabb árjegyzék ingyen és bérmentve. TELEFON 31—53.
