Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-03-05 / 5. szám
1909. márczius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Illavai faárugyár, Frischer M. Vezérképviselet és gyári raktár: KLOPFER & JENŐ. Telefon 84-39. Budapest, VII. kér., Káro’y-körut 9. SZ. Telefon 84-39. Összecsukható kerti székek, padok és asztalok. * Elsőrendű gyártmány. * Kizárólag csavar megerősítés. Árjegyzék kívánatra. 5. pálinkamérés az, amelyben csupán égetett szeszes italok mérhetők ki. Ezen tájékoztató és mindenki által köny- nven megérthető megkülönböztetés, ha a törvénybe nem de legalább az uj ipartörvény végrehajtása tárgyában kiadatni szokott miniszteri rendeletben volna felveendő. II. A törvényjavaslat egyik legnagyobb hibája az, hogy az italmérési iparokkal oly szoros kapcsolatban álló állami italmérési jövedékről alkotott törvény több fontos rendelkezésével homlokegyenest ellenkező megállapításokat tartalmaz; a másik pedig az, hogy az 1884-ik évi most is érvényben levő ipartörvény atyáskodónak éppen nem mondható, sőt nagyon is mostoha rendelkezését továbbra is fentartja amennyiben az 58, szakaszban az engedélyhez kötött italmérési iparok megkezdését és gyakorlását az ipar- engedély elnyerése előtt megtiltja. Hát először is reá mutatunk azon ellentétre, mely a javaslat és a jövedéki törvény között mutatkozik, mely ellentét, ha ki nem egyenlittetik,. vagyis egyik rendelkezés a másikkal összhangba nem hozatik, akkor előáll azon, az újabb vállalkozók egy részére nézve éppen nem megnyugtató keserves állapot, hogy a kimérési engedélyt, valamint a szeszes italok kis mértekben való eláru- sitására szólót is megkapja ugyan, de már az iparengedélyt vagy az iparigazolványt nem. Mert az állami italmérési jövedékről alkotott 1899. évi XXV. t.-cz. 3. §-a igy szól: »Nem adható engedély: 1. azoknak, kik bűntett, vagy nyereség- vágyból elkövetett bűntett vagy vétség, továbbá mesterséges borok előállítása vagy forgalomba hozatala, valamint súlyosabb jövedéki kihágás miatt jogerősen elítéltettek, ha csak a büntetés kiállását, elévülését, vagy elengedését követő 5 év alatt teljesen kifogástalan magaviseletét nem tanúsítottak.« Ezen törvény rendelkezése folytán tehát az az italmérési engedélyért folyamodó, kinek a székesfővárosi m. kir. államrendőrség fő- kapitánysága az általa kiadott erkölcsi bizonylatában megjegyzi, hogy ellene bűntett vagy vétség miatt büntető eljárás van folyamatba téve, mint aki jogerősen még elitélve nincs, megkapja a kimérési engedélyt, valamint megkapja az is, aki bár elítélve volt és büntetését kiállotta, ha igazolni tudja, hogy a börtönből történt elbocsájtásától számított 5 év alatt magát kifogástalanul viselte, mely körülmény erkölcsi bizonylatába szintén mindenkor be szokott jegyeztetni. Az ipartörvényjavaslat 60. §-a pedig igy szól: »Engedélyhez kötött ipar gyakorlására nem kaphat engedélyt az, aki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerős bírói ítélettel elmarasztatott a jogerős bírói ítéletben megszabott büntetés kiállásának tartama alatt.« Szerintünk sokkal helyesebb, igazságosabb és óvatosabb a jövedéki törvény rendelkezése, mely nem tartja megbizhatlannak, mint ahogy igazságosan és jogosan nem is lehet annak tartani azon vállalkozót, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatba téve, mivel azt csakis jogerős bírói ítélettel lehet és szabad minden czivilizált államban kimondani. Az italmérési törvény azon rendelkezése is sokkal helyesebb, mint a szóbanforgó javaslaté, mely kimondja, hogy a fent elsorolt bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztésre ítélt egyén csak akkor kaphat italmérési engedélyt, ha a büntetés kiállásától számított 5 év alatt magát kifogástalanul viselte, vagyis beigazolta, hogy már megjavult és ismét megbízható egyénné vált. El nem fogadható tehát az ipartörvényjavaslatnak a czélon túl lövő, azon túlságosan humánus rendelkezése, mely a börtönből, vagy a fegyházból kiszabadult rabviselt embernek, már a törvényben biztosítja azon jogot, hogy mielőtt a társadalomba visszatérve, megjavulását, jó magaviseleté által beigazolná, börtönből való kilépése után azonnal kérhessen és kaphasson akár szállodára, akár vendéglőre stb. iparengedélyt, mert hiszen ezen iparok engedélyezhetésének alapját első sorban és főleg a megbízhatóság beigazolása képezi és mert az italméréssel egybekapcsolt iparoknak ezen engedmény a mi iparunk mélyen lesújtó lekicsinylését és le- alázását jelentené. III. A törvényjavaslat 16. §-a megállapítja azon feltételeket, melyek alatt a külföldi honosok is gyakorolhatnak a magyar birodalom területén ipart. Az e szakaszban foglalt intézkedés a gyakorlatban szerintünk kivihetetlen, mert még a legintelligensebb külföldi honos sem tudja, pláne ha már régóta tartózkodik a szent korona országainak területén, hogy van-e és ha van, az illető állammal való kereskedelmi szerződésünk, felvétetett-e abba oly kikötés, hogy a magyar honosok azon állam polgáraival egyenlő feltételek mellett gyakorolhatnak ipart. Ezt itt még az iparhatóságok sem tudják, hát még a külföldről bevándorolt idegenek hogy tudnák? Minthogy pedig ezen szakasz második bekezdése igy szól: »ha valamely külföldi állam a magyarhonosakkal szemben hasonló eljárást nem követ, az illető állam honosai belföldön csak a kereskedelemügyi miniszter esetről- esetre megadott engedélye alapján űzhetnek ipart«, mint egyedül czélra vezető módot javasoljuk: méltóztassék oda hatni, hogy a kereskedelmi minisztérium azon államok jegyzékét, melyeket a velők kötött kereskedelmi szerződésekben az ipar gyakorlására nézve a viszonosság kiköttetett, az uj ipartörvény életbelépésével egyidejűleg az ország összes iparhatóságaival közölje, mely intézkedés által az iparhatóságok teljesen tájékozva lesznek arra nézve, hogy a náluk jelentkező kül öldi honosnak msgadhatják-e a kért iparjogositványt vagy pedig a szükséges engedély elnyerése végett, a m. kir. Kereskedelmi Miniszter úrhoz itas’tsák E helyütt is meg kell azonban jegyeznünk azon ellentétet, mely az ipartörvényjavaslat ezen a külföldiekre, illetve nem magyar honosokra vonatkozó kedvezményes rendelkezése és az italmérési jövedéki törvény közi létezik, mely utóbbi a megbízhatóság igazolása mellett világosan kimondja, hogy kimérési engedély csak magyar honosnak adható, külföldi állam polgárának pedig nem. Szerintünk ezen egymással ki nem egven- lithető óriási ellentét is kiegyenlítésre vár. IV. A szóban forgó törvényjavaslat tervezetének, mint azt már fentebb is mondottuk, másik nagy hibája s azokra nézve, kik a törvény életbelépte után fognak majd engedélyhez kötött iparüzletet nyitni, egyszersmind nagy sérelme is az 58, §-ban felvett azon j rendelkezés, mely kimondja, hogy az engedélyhez kötött iparágak gyakorlását az iparhatósági engedély elnyerése előtt megkezdeni tilos. Miként a most is életben lévő ipartörvény, úgy az uj javaslat sem számol tehát az élettel és a viszonyokkal, sőt teljesen figyelmen kívül hagyja azt a köztudomású körülményt, hogy az ország nagyobb városaiban, főleg pedig Budapesten, igen sok esetben mily óriási nehézségbe ütközik, az illetőségi és erkölcsi b zonylatok beszerzése. Pedig, ha ezen javaslat törvénynyé válik, s annak 6, §-ában foglalt azon nagyfontos- ságu és igen helyes intézkedése, hogy a szent korona országainak területén csak magyar honos gyakorolhat ipart és kereskedést, fen- tartatik, akkor a szabad és képesítéshez kötött ipart űzni szándékozó uj vállalkozónak, az általánosan kikötött feltételeken kívül magyar honosságát igazoló községi illetőségi, Horváth és Csillag ££££;------------------------------------------- (Ezelőtt István-tér.) 'Telefon 95—31 Te ljes kávéház, étterem és szálloda berendezések. Állandó raktár kész és használt tekeasztalokban. Árjegyzék vidékre ingyen és bérmentve.
