Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1909-03-05 / 5. szám

1909. márczius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Illavai faárugyár, Frischer M. Vezérképviselet és gyári raktár: KLOPFER & JENŐ. Telefon 84-39. Budapest, VII. kér., Káro’y-körut 9. SZ. Telefon 84-39. Összecsukható kerti székek, padok és asztalok. * Elsőrendű gyártmány. * Kizárólag csavar megerősítés. Árjegyzék kívánatra. 5. pálinkamérés az, amelyben csupán égetett szeszes italok mérhetők ki. Ezen tájékoztató és mindenki által köny- nven megérthető megkülönböztetés, ha a törvénybe nem de legalább az uj ipartörvény végrehajtása tárgyában kiadatni szokott mi­niszteri rendeletben volna felveendő. II. A törvényjavaslat egyik legnagyobb hibája az, hogy az italmérési iparokkal oly szoros kapcsolatban álló állami italmérési jövedék­ről alkotott törvény több fontos rendelke­zésével homlokegyenest ellenkező megálla­pításokat tartalmaz; a másik pedig az, hogy az 1884-ik évi most is érvényben levő ipar­törvény atyáskodónak éppen nem mond­ható, sőt nagyon is mostoha rendelkezését továbbra is fentartja amennyiben az 58, sza­kaszban az engedélyhez kötött italmérési iparok megkezdését és gyakorlását az ipar- engedély elnyerése előtt megtiltja. Hát először is reá mutatunk azon ellen­tétre, mely a javaslat és a jövedéki törvény között mutatkozik, mely ellentét, ha ki nem egyenlittetik,. vagyis egyik rendelkezés a má­sikkal összhangba nem hozatik, akkor elő­áll azon, az újabb vállalkozók egy részére nézve éppen nem megnyugtató keserves állapot, hogy a kimérési engedélyt, valamint a szeszes italok kis mértekben való eláru- sitására szólót is megkapja ugyan, de már az iparengedélyt vagy az iparigazolványt nem. Mert az állami italmérési jövedékről al­kotott 1899. évi XXV. t.-cz. 3. §-a igy szól: »Nem adható engedély: 1. azoknak, kik bűntett, vagy nyereség- vágyból elkövetett bűntett vagy vétség, to­vábbá mesterséges borok előállítása vagy forgalomba hozatala, valamint súlyosabb jö­vedéki kihágás miatt jogerősen elítél­tettek, ha csak a büntetés kiállását, el­évülését, vagy elengedését követő 5 év alatt teljesen kifogástalan magaviseletét nem ta­núsítottak.« Ezen törvény rendelkezése folytán tehát az az italmérési engedélyért folyamodó, kinek a székesfővárosi m. kir. államrendőrség fő- kapitánysága az általa kiadott erkölcsi bizony­latában megjegyzi, hogy ellene bűntett vagy vétség miatt büntető eljárás van folyamatba téve, mint aki jogerősen még elitélve nincs, megkapja a kimérési engedélyt, vala­mint megkapja az is, aki bár elítélve volt és büntetését kiállotta, ha igazolni tudja, hogy a börtönből történt elbocsájtásától szá­mított 5 év alatt magát kifogástalanul viselte, mely körülmény erkölcsi bizonylatába szin­tén mindenkor be szokott jegyeztetni. Az ipartörvényjavaslat 60. §-a pedig igy szól: »Engedélyhez kötött ipar gyakorlására nem kaphat engedélyt az, aki nyereségvágy­ból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jog­erős bírói ítélettel elmarasztatott a jogerős bírói ítéletben megszabott büntetés kiállásának tartama alatt.« Szerintünk sokkal helyesebb, igazságosabb és óvatosabb a jövedéki törvény rendelke­zése, mely nem tartja megbizhatlannak, mint ahogy igazságosan és jogosan nem is lehet annak tartani azon vállalkozót, aki ellen bűn­vádi eljárás van folyamatba téve, mivel azt csakis jogerős bírói ítélettel lehet és szabad minden czivilizált államban kimondani. Az italmérési törvény azon rendelkezése is sokkal helyesebb, mint a szóbanforgó ja­vaslaté, mely kimondja, hogy a fent elsorolt bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztésre ítélt egyén csak akkor kaphat italmérési en­gedélyt, ha a büntetés kiállásától számított 5 év alatt magát kifogástalanul viselte, vagyis beigazolta, hogy már megjavult és ismét megbízható egyénné vált. El nem fogadható tehát az ipartörvény­javaslatnak a czélon túl lövő, azon túlságosan humánus rendelkezése, mely a börtönből, vagy a fegyházból kiszabadult rabviselt em­bernek, már a törvényben biztosítja azon jogot, hogy mielőtt a társadalomba vissza­térve, megjavulását, jó magaviseleté által be­igazolná, börtönből való kilépése után azon­nal kérhessen és kaphasson akár szállodára, akár vendéglőre stb. iparengedélyt, mert hi­szen ezen iparok engedélyezhetésének alap­ját első sorban és főleg a megbízhatóság beigazolása képezi és mert az italméréssel egybekapcsolt iparoknak ezen engedmény a mi iparunk mélyen lesújtó lekicsinylését és le- alázását jelentené. III. A törvényjavaslat 16. §-a megállapítja azon feltételeket, melyek alatt a külföldi ho­nosok is gyakorolhatnak a magyar biroda­lom területén ipart. Az e szakaszban foglalt intézkedés a gya­korlatban szerintünk kivihetetlen, mert még a legintelligensebb külföldi honos sem tudja, pláne ha már régóta tartózkodik a szent korona országainak területén, hogy van-e és ha van, az illető állammal való kereskedelmi szerződésünk, felvétetett-e abba oly kikötés, hogy a magyar honosok azon állam polgárai­val egyenlő feltételek mellett gyakorolhatnak ipart. Ezt itt még az iparhatóságok sem tudják, hát még a külföldről bevándorolt idegenek hogy tudnák? Minthogy pedig ezen szakasz második be­kezdése igy szól: »ha valamely külföldi állam a magyar­honosakkal szemben hasonló eljárást nem követ, az illető állam honosai belföldön csak a kereskedelemügyi miniszter esetről- esetre megadott engedélye alapján űzhetnek ipart«, mint egyedül czélra vezető módot ja­vasoljuk: méltóztassék oda hatni, hogy a kereskedelmi minisztérium azon államok jegyzékét, melyeket a velők kötött keres­kedelmi szerződésekben az ipar gyakorlására nézve a viszonosság kiköttetett, az uj ipar­törvény életbelépésével egyidejűleg az or­szág összes iparhatóságaival közölje, mely intézkedés által az iparhatóságok teljesen tá­jékozva lesznek arra nézve, hogy a náluk jelentkező kül öldi honosnak msgadhatják-e a kért iparjogositványt vagy pedig a szük­séges engedély elnyerése végett, a m. kir. Kereskedelmi Miniszter úrhoz itas’tsák E helyütt is meg kell azonban jegyez­nünk azon ellentétet, mely az ipartörvény­javaslat ezen a külföldiekre, illetve nem ma­gyar honosokra vonatkozó kedvezményes rendelkezése és az italmérési jövedéki tör­vény közi létezik, mely utóbbi a megbízható­ság igazolása mellett világosan kimondja, hogy kimérési engedély csak magyar ho­nosnak adható, külföldi állam polgárának pedig nem. Szerintünk ezen egymással ki nem egven- lithető óriási ellentét is kiegyenlítésre vár. IV. A szóban forgó törvényjavaslat tervezeté­nek, mint azt már fentebb is mondottuk, má­sik nagy hibája s azokra nézve, kik a tör­vény életbelépte után fognak majd engedély­hez kötött iparüzletet nyitni, egyszersmind nagy sérelme is az 58, §-ban felvett azon j rendelkezés, mely kimondja, hogy az enge­délyhez kötött iparágak gyakorlását az iparhatósági engedély elnyerése előtt meg­kezdeni tilos. Miként a most is életben lévő ipartör­vény, úgy az uj javaslat sem számol tehát az élettel és a viszonyokkal, sőt teljesen figyelmen kívül hagyja azt a köztudomású körülményt, hogy az ország nagyobb váro­saiban, főleg pedig Budapesten, igen sok esetben mily óriási nehézségbe ütközik, az illetőségi és erkölcsi b zonylatok beszerzése. Pedig, ha ezen javaslat törvénynyé válik, s annak 6, §-ában foglalt azon nagyfontos- ságu és igen helyes intézkedése, hogy a szent korona országainak területén csak magyar honos gyakorolhat ipart és kereskedést, fen- tartatik, akkor a szabad és képesítéshez kö­tött ipart űzni szándékozó uj vállalkozónak, az általánosan kikötött feltételeken kívül magyar honosságát igazoló községi illetőségi, Horváth és Csillag ££££;------------------------------------------- (Ezelőtt István-tér.) 'Telefon 95—31 Te ljes kávéház, étterem és szálloda berendezések. Állandó raktár kész és használt tekeasztalokban. Árjegyzék vidékre ingyen és bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents