Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-02-20 / 4. szám
2 VENDÉüLÖSOK LAPJA 1909. február 20. gessége mellett felhozhatok, egyezők a lapodban elsoroltakkal, 1. A vendéglősöket megszabadítaná a kereskedői uzsorától. 2. Nekik és a közönségnek igazi és jó borokat biztosítana. 3. A szövetkezet keretében a vendéglősök szabályszerű hitelhez juthatnának, tehát a szegények is megszabadulnának a tönkre- menéstől. 4. A magyar boroknak okkupálná a hazai piaczot. Ettől az utóbbitól függ a magyar szölő- mivelés fölvirágzása; tehát a vendéglősök szövetkezése nemzeti érdek. Mert ennek tekintem, azért irom hozzád, illetőleg lapodnak ezt a néhány sort. Tulajdonképpen csak az a czélom, hogy a vendéglősöket figyelmeztessem, hogy szövetkezésük nemzeti fontosságánál fogva az állam és társadalom teljes jóakaratával találkoznék. Határozottan merem mondani, hogy a földmivelési ftiiniszter nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogatná ezt a szövetkezést, amely ha megvalósul, neked és lapodnak feledhetetlen érdeme leend. Felhívom tehát a vendéglősöket, hogy mielőbb határozzanak és szervezkedjenek. Ezzel rakják le jobb jövőjük megingathatlan fundamentumát. Üdvözöl borvásárló szövetkezés. Ebben az ügyben a következő levelet kap- ! tűk: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Nagyon kérem, szíveskedjék jelen soraimnak b. lapjának legközelebbi számában helyet j adni. B lapjának újévi számában megjelent Térfoglalás« czimü czikküknek kapcsán bátor voltam a megpendített borbevásárlási szövetkezet eszméjét egyéni nézeteimmel és í néhány gyakorlati útmutatással megvilágítani és minden tárgyilagosan ítélő és hozzáértő egyénnek alig lehetett kifogása sok évi j tapasztalataimból merített fejtegetéseim ellen. Ezt bizonyítja a vendéglősipar érdem- • dús és méltán általános tiszteletnek örvendő 1 tagjának, Kaszás Lajos urnák ezen lap f. hó 5-iki számában megjelent czikke, továbbá megerősített véleményemben, hogy üres szalmát csépelek, egy a borászat terén sok éven át működött egyénnel folytatott eszmecserém ugyanezen tárgyról, mely az eszme megvalósítását gyakorlati példákkal kényszerű szükségességnek állította oda sőt a megvalósításnak lehetőségéről meggyőzött. Mégis akadt valaki, aki a névtelenség mögé rejtőzve, talán féltett üzleti érdekből az én közérdektől sugalt szerény állásfoglalásomat gyenge és csak sajnálkozást keltő szellemességgel elcsavarni igyekezett. Nem is válaszolnék ilyen önző érdekekből folyó és ezért önmagától megcsufolt támadásra, de figyelmeztetni akarom a t. volt szaktársaimat, hogy közérdekű kérdések egyszerű válvonogatással kisért elutasításánál jó lesz ennek indokait alaposabban kutatni és azt hiszem, nem csalódom, ha ennek indokait mindig önző érdekekben keresem és találom. Ilyen olcsó szellemességgel kisért ugratásra a németnek egy ismert szólás-mondása van, melyet a jelen esetben meggyőződésem szerint jogosan úgy lehet használni, hogv: »Das kann nur — — ■ gewesen sein.« Egyebekben ez nem tántorít meg abban, hogy a felmerült és remélhetőleg most már dűlőre kerülő eszmét szerény tehetségemmel továbbra is támogassam, ha nem is tartok igényt arra, hogy abban vezérszerepet ját- szak, erre vannak elegen, nálam hivatot- tabbak. Budapest, 190Q február 15. Hazafias üdvözlettel Vielvenig Lajos. R nyúzok. Vigyáznunk kell a bőrünkre, mert annyi felől nyúzzák, fejtik rólunk, hogy utóbb a húst is lehántják csontjainkról. Nem elég az adó, illeték, a rendőri és egészségügyi intézkedések csiptetői is belénk kapnak annyira, hogy testünknek alig van egy-egy ép felülete. Azonban nem elég a nyuzásnak ez a hivatalos tortúrája, titokban még a magán- spekulácziió is a mi bőrünkbe, húsúnkba vágja apró, mérgezett szigonyait. így, mint az »Adóügyi Szaklap« írja: »Ä budapesti likőrgyárosok és pálinkanagykereskedők az utóbbi időben meghonosították azt, hogy az általuk eladott szeszes italok után az adót nem, mint azelőtt, az ital teljes árába beleértve, hanem külön tételként hárítják át vevőikre. Ez ellen lényegében nem is lehetne kifogásunk, ha nem volna már kézzelfogható adatunk arra, hogy egyes éppen nem legjelesebb — czégek ezt az adószedést egy külön surtaxe beszedésére felhasználják és igy az adószedési műveletért járó jutalékot nem az államkincstár pénztárából, hanem az ismételadó kereskedő, illetve italmérő zsebéből beseprik Az előttünk fekvő konkrét panaszok ugyanis megvilágítják azt. hogy a törköly litere után 25 fillér és a rum litere után 20, 30 és 36 fillért szednek be illetéktelen módon, mert 70 százalékos rum helyett 65 százalékosat, 48 százalékos törköly vagy szilvórium helyett 44—45 fokosat szállítanak. De érthetetlen az is, hogy mi jogon számítanak fel 70 százalékos rum után 36 fillért, holott törvény szerint csak 35 fillér jár. Miután némely jámbor ember nem ismeri a szeszmérő hasznát, belenyugszik a nagy- kereskedő, illetve likőrgyáros amaz állításába, hogy a pálinka, illetve likőr tényleg oly szeszioktartalmu. mint a minőnek mondják. Aki azonban nem resteli a szeszmérőt alkalmazni, csakhamar reájön arra, hogy az áru nem mind fenékig — alkohol.« Jellemző ez az eset nagyon s óvatosságra int, mert azt mutatja, hogy rajtunk az adókat kétszeresen, sőt háromszorosan is bevasalják, még pedig, amint láthatjuk, olyanok is, akiknek ehez semmiféle joguk sincs. Ez a leleplezés annál megdöbbentőbb, mert igen sok borkereskedő is ekképpen jár el. Eljárásuk annál is inkább gonosz, mert nemcsak törvénytelen, hanem mert az adót úgy, mint régen, most is beszámítják az ital árába s ezenkívül még külön is kiróják vevőikre. Ennélfogva ez semmi egyéb, mint a fokozott uzsorának ravaszul kieszelt uj módja. indítsa a vendéglősöket ez a leleplezés arra, hogy az italkereskedőkkel szemben szigorú körültekintéssel járjanak el; lássák el magukat szeszmérőkkel s adóköveteléseiket mereven utasítsák vissza. De ez még nem elég. Országos szövetségünk és az ipartársulatok révén hívják föl a pénzügyminiszter figyelmét a kereskedők ezen visszaélésére; sőt még ezzel se érjék be, hanem szövetkezéssel rázzák le maguk- róí a tiszecscgtelen kere kede em uzsoráját. ügy, amint javasoltuk alak tsasak vásárió- szövetkezeteket első sorban a borra, de ez terjessze ki üzemét a vendéglősöknek szükséges italnemüekre is. így, de csakis igy szabadulhatunk meg nvuzóinktól. R vacsoravesztő. Ki ne ismerné a nyári éjszakáknak ezt a balga kis pillangóját, amelyet annyira elhódít, vonz a láng, hogy eszeveszetten veti magát lámpáinkba s gyönyör helyett kint és halált kell szenvednie, Emberek egyenlősége, általános jóléte, ki ne álmodoznék erről? Ámde aki ezeket az álmokat könnyű szerrel realizálhatóknak véli; aki ezekkel a jelszavakkal díszített transparenseket a megvalósítás archimedesi pontjainak tekinti, az mind úgy jár, mint azok a vacsoravesztőknek nevezett pillangók. így jártak a pinczérek, különösen a kávéházi pinczérek is. Dicséretükre szolgál, hogy a szocziáldemo- krácziában rejlő magasztos elvek fénye őket elragadta s megfeledkezve sajátságos viszonyaikról, oly követelésekre és magatartásra ragadtatták magukat, hogy meg kellett per- zselődniök, össze kellett törniük. Ez a csalódás nem válik szégyenükre, ha okulásukra szolgál. Hogy okulásukra szolgál, nagyban reménykedünk; mert lehetetlen, hogy szivükhöz és eszükhöz ne férkőzzék Némái Antal a kávésipar e kiváló szellemű, önzetlen vezérfér iának következő kijelentése: »Közel negyvennyolcz éve működöm a kávésipar terén. Kezdettem mint egyszerű tanulófiu, hosszú ideig dolgoztam mint segéd és két évtizednél hosszabb időn át voltam munkaadó. Miután pedig t zenkét évvel ezelőtt üzletemből visszavonultam, azóta minden időmet a kávésipar érdekében folytatott munkálkodásnak szentelem. Nem dicsekvésből mondom ezt, hanem csupán azért, hogy bizonyítékát szolgáltassam annak hogy volt alkalmam a kávésipar és az iparban alkalmazott munkások viszonyait megismerni. Hosszú pályámon azt a tapasztalatot szereztem, hogy a kávésipari munkások viszonyai HÜTTL TIVADAR cs. és kir. udvari szállító porczellángyáros BUDAPEST, DOROTTYA-UTCZA 14. Bel- és külföldi porczellán, üveg és angol fayence-ok. Legnagyobb választék étkező, kávés, teás és mosdókészletekben, Teljes kelengyék Dús választék karácsonyi és újévi ajándékokban. Saját porczellángyár Budapesten. ALAP1TTATOTT 1854. Legújabb árjegyzék ingyen és bérmentve. TELEFON 31—53.
