Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-02-20 / 4. szám
XXV-ik évfolyam. 4. szám. Budapest, 1909. február 20. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ES KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDÉKÉIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ..................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Világosság. I Felhős éjszakán az ismeretlen ösvényeken botorkáló vándornak többet ér egy gyújtószál hirtelen fellob- j bánó, gyönge sugara, mint a városi embernek a világítási technika minden raffinált ragyogása. Ennek a szemét kápráztatja a fény, annak irányt ad az pillanatnyi sugár. A ki napba néz, elvakul; a ki világosságánál halad, czélhoz ér. Valamikor faggyugyertya világánál készültek a régi codexek, ma utá- nozhatlanul remek Írásai és iniciáléi, ma az Aueres lámpáknál vakosko- dunk. A Dorottya-utcza ivlámpásait elhagyva, a Váczi-utczában már csaknem tapogatódzunk. A különféle és gyakran változó világítás nem élesítője, hanem rontója a látásnak. Ez tapasztalati igazság. Igazság nemcsak phisikailag, hanem szellemileg is. Ennek a mi korunknak nagy baja, hogy sok a lámpagyujtója. Szellemi világunk úgy fest, mint egy japán város, a melyben a házakat, az utczá- kat keresztül-kasul százféle szinü lampionok milliói ragyogják be. Melyik mutatja a helyes irányt? A háromszinü? A vörös? A kék vagy a kameleon-szerüleg vibráló? Nálunk, a hány apostol, annyi lámpás. Mindegyik esküszik, hogy az övéből sugárzik ama csillag fénye, a mely azon az örömteljes, nagy éjszakán a jámbor pásztoroknak, s a föld hatalma három királyának megmutatta, hogy merre vagyon az ut, az igazság és az élet. Minthogy valamennyi lámpáshordó i igy szaval, hát bajos eligazodnunk. Bajos, de nem lehetetlen. Ha a lámpáskufárok, a socialisták- I tói kezdve a feministákig, imigy akarnak gyártott fényességükkel, lopott csillagaikkal elvakitani, hunyjuk be szemeinket, s fordítsuk tekintetünket önmagunkba, elhanyagolt valónk mélyére, lelkiismeretünk változatlan világosságára. Ez nem hazudik, ez megnem téveszt. Ez megmondja, hogy e földön nincs boldogság, mert nem lehet megelégülés. Ennek a fénye megmutatja az utat, melyen haladnunk kell. Ez az ut a lemondás útja. „Ki vágyait kevesebbre méri, kevéssel is beéri“. Ha változtak a viszonyok, változtunk mi is. Ha drága az élet, csök- í kentsük igényeinket. Más mód nincs a nyomortól való szabadulásra. Ha a communisták háromszor akkorára fújhatnák is a föld gömbjét, mint a mekkora, s valamennyi embert egy-egy vármegyényi dominicummal ajándékozhatnának is meg, bizony, az emberiség nyomora nem kisebbednék. Az emberiség súlyos helyzetén csak egy segíthet: az egyszerűség, s az erkölcsi tekintetek absolut uralma. Az egyszerűség megszabadít a hiú vágyakozásoktól, az erkölcsi tekintetek uralma pedig eltiporja az önzést, a mely ördöge és pokla életünknek. Szeretet száll közénk, összetartás lesz az örömünk és erősségünk, s az emberiség egy családként békességben, nyomort nem ismerve, nemes hevülésben éli napjait e föld annyi j vérrel és könynyel áztatott göröngyein. Ne adjunk tehát a lámpagyujtók kiabálására, ne induljunk a hitegetők tanácsán, hanem lépjünk az igéret- földének ösvényére, az összetartás útjára, mely amaz akolhoz vezet, a melynek csak egy pásztora lesz, mert csak egy lehet, a szeretet. Járjanak elől az összetartás ösvényén a vendéglősök, egyrészt, hogy példát adjanak, másrészt, hogy magukat a nyomortól megválthassák. Ez az igazság ama világossága, melyet a gyártott lámpások hazug fénye el nem homályosithat, s a mely a legsötétebb éjszakán is föl-fölvilla- nik, s irányt mutat, mint az ismeretlen ösvények vándorának a hirtelen fellobbanó, s elhunyó gyufaszál. Fogjunk tehát össze, értsük meg és szeressük egymást, hogy — a mostoha viszonyokon diadalmaskodva — boldogulhassunk! Borvásárló szövetkezet. — Egy képviselő levele. — Tisztelt Ihász barátom! Nagy örömömre szolgált lapodnak azokat a czikkelyeit olvasnom, amelyekben azt sürgeted, hogy a vendéglősök alakítsanak borvásárló szövetkezetét. Minthogy nemcsak lapodnak vagyok rendes olvasója, hanem rokonságomban is több vendéglős van, ennélfogva elég alaposan ismerem a vendéglősipar viszonyait, De nemcsak ebből a tájékozottságomból kifolyólag, hanem mint szőlősgazda is igen szükségesnek tartom, hogy a vendéglősök megalakítsák vásárló szövetkezetüket. Bz a Szövetkezet, bárha a fősulyt a borra fektetné, működését, ha a vendéglősök jónak látnák, kiterjeszthetné más italoikl s egyéb fogyasztási czikkek beszerzésére is. Érveim, amelyeket a szövetkezet szükséFanda Ágoston és 7|MMFR FFRFNP7 ha,as.zmester Budapesten. Föüzlet: Központi vásárcsarnok, Telefon: 61—24. Zimmer Peter utóda fciltlliluíi ILnuliuL Fióküzlet V., József-tér 4. szám. Telefon: 62—39. mterurban telefon: 61—24. Alapittatott 1820. A „Balatoni Halászati reszv.-társ.“ kizárólagos képviselője. Sürgönyczim: Zimmer halászmester, Budapest. Az egyedüli halkereskedo czeg, mely az előkelő háztartásokban és az éttermekben szükségelt összes halfajokat állandóan iaktáron tartja. Szállít: A legmagasabb királyi udvar és József föherczeg ö fensége udvara szamára
