Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-12-20 / 24. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1909. deczember 20. senyt bármely világváros hasonló vállalataival. Ide azonban más is kell, ami nekünk még hiányzik. Az esetleg ideözönlő idegenek előtt ismertté kellene tenni vendéglőinket, kávéházainkat, kiránduló helyeinket, még mielőtt azok Budapestre érkeznének. Sajnos, erre nézve nincs meg bennünk az élelmesség. Jártunk Olasz-, Német-, Franciaországban s mielőtt még egy-egy nagy városba értünk volna, a vasúti kocsikban már megtaláltuk azokat az útbaigazító köteteket, melyek képben és Írásban megismertetnek bennünket az illető nagy város^ vendéglői és szállodaviszonyaival. A szállás, étel és ital árával, úgy, hogy mire a kupéból kiszálltunk, már tudtuk, hogy hova menjünk, melyik szálló, vendéglő felel meg legjobban a mi igényeinknek. A bécsi vendéglősök, szállodások — mint lapunkban már említve is volt — az osztrák kormány támogatásával adtak ki ilyen ismertető köteteket. Csak nálunk nincs erre való igyekezet. Van itt ugyan mindenféle budapesti utmutató-kalauz, csak szállodai, vendéglői, kávéházi kalauzunk nincs. Pedig lejárt már az az idő, mikor a „jó bornak nem kell czégér.“ Ma annak is kell. Mindennek reklám kell, még a legelőkelőbb vendéglőnek is, amint azt vendéglőseink maguk is tudják. Hogy ki adja ki ezt a szállodai, vendéglői s kávéházi kalauzt, az már a részletekhez tartozik. Leghelyesebb volna, ha maguk Budapest vendéglősei adnák ki, még pedig minden ismert európai nyelven. Még tiszta jövedelem is maradna a kiadásból, melyet valami vendéglősi közczélra lehetne fordítani. Hozzájárulnának ezzel is a kiépülő Nagy-Budapest forgalmának emeléséhez, mely minden iparosnak, kereskedőnek, de legelsősorban a szállodásoknak, vendéglősöknek létérdeke. R pozsonyi szelet története. Az 1862-iki esztendőben esett meg az alábbi történet, mely arról világosit fel bennünket, hogy miként lett a Pálffy-rosté- lyosból pozsonyi szelet. Abban az időben jelenet meg Pesten a „Nővilág“ czimü hetilap, melynek volt egy „Háztartás“ rovata, melyben egy alkalommal a szerkesztő leírta, hogy mint készítik a pozsonyi vendéglősök a Pálffy-rostélyost. Alighogy megjelent e lapszám, éjféltájban felzörgetik a szerkesztőt, hogy menjen a rendőrséghez, mert lefoglalták a lapját. A szerkesztő felmegy s Pulcz sajtóügyi rendőrfogalmazótól kérdi, hogy mibaja van az ártatlan „Nővilág“-gal ? — Hát ez mi itt ? — kérdi Pulcz ur s a „Háztartás“ czimü rovatnak első czikkét mutatva a szerkesztőnek. — Pálffy-rostélyos — felelt a szerkesztő. — Miért Pálffy-rostélyos ? Mert ezt a rovatot egy pozsonyi előkelő vendéglősné Írja. Pozsonyban pedig — tetszik tudni — gróf Pálffy János igen népszerű four. Bizonyára a leirt módon i szereti a rostélyost s azért nevezték el nevéről, mint az Esterházi- és Széchenyi- rostélyost is. Esterházy és Széchényi grófok nevéről. Megjegyezzük, hogy akkor Magyarország önkényuralmi kormányzója gróf Pálffy Móricz volt. — Ah, lári-fári — mondá a rendőrfogalmazó. — A rostélyost előbb megverik? — Igen, hogy puhább legyen ! — Azután tűzre teszik? — Igen. — Ez a czim tehát azt jelenti, hogy ő exczellencziáját a kormányzót előbb meg kell verni, azután tűzre dobni. — Uram! — szólt meglepetve a szerkesztő — eddig azt hittem, hogy a sorok közt én tudok olvasni, de ime, most kalapot emelek az ön tudománya előtt. Legyen tehát pozsonyi rostélyos. Nem ! A „rostélyos“ szónak nem szabad bent maradni. — Parancsoljon tehát uram, mi legyen a czikk czime. — Pozsonyi szelet. így lett a Pálffy-rostélyosból pozsonyi szelet. Orvtámadás, A M. K. L. jelenti: »Az osztrák vasúti minisztérium azt az értesítést adta ki, hogy az osztrák államvasutak uj árutarifája 1910. január Inén hatályba lép és hogy az uj tarifák kiadását a közelebbi napokban megkezdik. Hogy az áruszállítást az uj tarifák mennyire megdrágítják, az kitűnik abból, hogy az államvasutak teherszállítási díjbevételeiből 40 millió K bevételi többletet várnak. Jelentékenyen megdrágul a személyszállítás is és mivel a tnagánvasutak követni fogják az államvasutak példáját, mindazoknak, akik az osztrák vasutakat igénybe veszik, január 1-től kezdve jelentékeny többlettel kell számol- niok. Az uj árutarifa egy füzetből áll, a díjtételek többnyire emelkedtek, de itt-ott mérséklésekkel is találkozunk. Ami az uj kivételes díjszabást illeti, ilyen 29 van megállapítva és ezekben először nyernek alkalmazást az egyes osztrák termelőhelyekről számított iránytarifák. Az uj osztrák tarifarendszer a magyar terményeknek különösen Bécsbe való szállítását felette megnehezíti, sőt egyes árukra nézve lehetetlenné teszi. Egyes relációkban ugyanis — és épp azokban, melyek a mi exportunkra nézve fontosak, — a kilométertávolságokat önkényüleg meghosszabbították, nevezetesen a marchegg-gánserndorf- brünni vonal 50 kilométerrel, a vlarapass- ung.-hradischi és szakolcza-országhatári vonalon szintén jelentékenyebb távolsági különbözetek állottak elő, de különösen azokban az irányokban lett a kilométer-távolság meghosszabbitva, melyek a bécsi összekötő vasúthoz vezetnek. Ez bizonyára csak azért történt, hogy az Ausztriával való vasúti összeköttetésünk legfontosabb pontjain, nevezetesen Marcheggen, Bruckon, Szakolczán és Vlarapasson át a magyar áruk jogtalan szállítási dijakkal terheltessenek meg és ekként exportunk lehetetlenné tétessék. így pl. a Marchegg-Gánserndorf-Lindenburgon át menő áru oly fuvart fog fizetni, mintha Marchegg-Stadlau-Brünnön át szállíttatott volna, azaz a tényleges kilométer-távolságnál 50 kilométerrel többet. Ez lisztnél, gabonánál stb. mmázsánként 24 f-t fog tenni. Épp igy lesz ez a Marchegg-Bécs vagy Bruck- Bécsen át való forgalomnál és külön-külön számittatik a marchegg-bécsi, illetve bruck- bécsi díjtétel, aztán a bécsi összekötő vonal díjtétele és ehhez hozzáadandó lesz a Becsből a rendeltetési állomásig esedékes fuvar. Ez minimum 30—35 fillért tesz métermázsánként, eltekintve a különben is horribilis tarifaemelésektől. Hogy pedig Szakolczán vagy Vlarapasson át se mehessünk be Ausztriába, ott ugyanazt fogják tenni, 40—50 kilométerrel emelik a távolságot. A távolságoknak önkényes emelése, mihez a szállítási dijak horribilis megdrágulása járul, különösen liszt-kivitelünket fogja sújtani.« Ez alattomosan előkészített támadás a magyar közgazdaság ellen,; mert az a czélja, hogy a vasúti szállítási dijak önkényes megállapításával elvonja tőlünk azokat a gyér előnyöket, amiket a vámegyezség meghagyott. Igazi orvtámadás ez, Magyarország anyagi megrontására, valóságos hadviselés ellenünk, ami kétségtelenné teszi, hogy Ausztriával közösségben nem élhetünk. Gazdasági önállóságunk most már nemcsak kívánatos, hanem kényszerű is.« Előfizetési felhívás. A „Vendéglősök Lapja" ebben az esztendőben ünnepelte fennállásának huszonötéves jubileumát. Huszonöt esztendő nagy idő nemcsak egy ember, hanem egy hírlap- vállalat életében is. Ha visszatekintünk erre a huszonöt évre, a múlt nehéz küzdelmeinek egész sorozata tárul elénk. Becsületes elszántsággal küzdöttünk mindenkor a magyar vendéglős iparosság érdekeiért, ezen iparnak minden vonatkozásban való magyarságáért, de hány akadályt kellett leküzdenünk, mennyi ellenséges irányt legyőznünk s a méltatlanságnak mennyi támadását elszenvednünk, a mig a mi harczunkat siker koronázta. Erőnk volt mindenkor csüggedést nem ismerő akaratunk. Erőnk volt a tisztes magyar vendédlős-kar támogatása s erőnk az, hogy soha nem kerestük a személyeskedés zavaros ingoványait, hanem haladtunk a nemes czél felé, mely nem más, mint a magyar vendéglősök egyetemének erkölcsi és anyagi felvirágoztatása. Ha visszatekintünk erre az elmúlt huszonöt esztendőre, melynek elején a „Vendéglősök Lapjáénak első száma hagyta el a nyomdát, hatalmas változást látunk a magyar vendéglős-ipar történetében. És ezt a változást nem a hanyatlás, hanem a fejlődés idézte elő. Milyen óriássá fejlődött azóta Budupest vendéglős ipara, mely ma — büszkén állapíthatjuk meg — kiállja a versenyt bármely világváros hasonló iparával. És ez az ipar európai színvonala mellett immár teljesen magyarrá lett még a külvárosokban is. A vendéglői pályára készülő ifjakat ma már az üzleti gyakorlaton kívül szakiskolában képezik ki udvarias müveit szakemberekké s ma már ebben az országba a kis- és nagyvendéglős, korcsmáros nem kicsinyeit, hanem számotfNTTL TIVdMR cs. és kir. udvari szállító porczellángyáros BUDAPEST, DOROTTYA-UTCZA 14. Bel- és külföldi porczellán, üveg és angol fayence-ok. ------------- Legnagyobb vá laszték étkező, kávés, teás és mosdókészletekben.------> -------7 ----- — ----------Teljes kelengyék. Dú s választék karácsonyi és újévi ajándékokban. Saját porczellángyár Budapesten. Legújabb árjegyzék ingyen és bérmentve. ALAPITTATOTT 1854. ... TELEFON 31—53
