Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-12-05 / 23. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1909. deczember 5. ostobaság nevetséges, meggyalázó bélyegével. Már nincs idő a habozásra, Ausztria már készen áll, hogy megadja nekünk a kegyelemdöfést vasutainak tarifájával. Igazi őrültség, egy nemzet meg- bolondulásának példátlan jelenetét szolgáltatnék a történelemnek, ha most, az utolsó órában sem tudnánk összetartani vagyonúnkat megmenteni. A vendéglősök, a kiknek a haza- fiság és fajszeretet mindenkor dicső erénye volt, sokat tehetnének a nemzeti öntudat föltámasztására. Nemcsak maguk őrizkedjenek osztrák áruk vételétől, hanem vendégeiket is buzdítsák erre. Magyarázzák meg nekik, hogy ez miért szükséges. Ha nem igy járunk, Ausztria rab- szijára kerülünk s megismerkedünk a rabszolgákat sújtó szeges ostorral. Korcsmái munkaszünet Amerikában. Végtelenül sok különbség van úgy az életmód, mint a szokások sokféle változatosságánál fogva Amerika és Európa között. Tagadhatatlan, hogy a jó és rossz egyaránt az óvilágból származott az újvilágba. A századok óta szakadatlan népvándorlással a kor kinövései a társadalmi élet ferde szokásai is bevitettek s nagyon jó talajra találtak Amerikában, a rossz szokások megfékezésére azonban alkalmazásba vétettek ott az óvintézkedések is. így az iszákosság hatalmas terjedése életbe léptette a temperen c-törvényeket. Ezen törvények egyik sarkalatos pontja, hogy minden nyilvános üzlet, elsősorban a vendéglők és korcsmák, sörházak, vasárnap zárva tartandók. És e törvény betartására nagyon szigorúan ügyel a rendőrség. És ennek daczára minden hétfőn százszámra olvashatók azon korcsmáro- sok nevei, kik a vasárnapi munkaszünetes törvény áthágása miatt pénz; esetleg börtönbüntetéssel sujtattak. Minden szabály alól van azonban kivétel; nagyon sok ügyes és élelmes amerikai korcs- máros — a rendőrség kegyes elnézése mellett — zárt ajtók mögött vígan méri a bran- dyt, a bort, a sört és másnemű szeszes italt. Mert ne higyje senki, hogy az amerikai rendőrség hozzáférhetetlen. Dehogy az! Annak is vannak perczei, órái, sőt gyakran éjszakái is, mikor sem nem lát, sem nem hall. így a rendőrség hozzájárulásával ezt a szfgoru törvényt is meglehet szépen kerülni. Az amerikai államtanácsban azt mondják, hogy minden törvényt, különösen a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényt, a munkásság érdekében hozták. Ez általánosságban igaz lehet, ami emberbaráti szempontból helyeselhető. Az már azonban egészségi szempontból sem helyeselhető, hogy vasárnapra minden korcsmái ital élvezését betiltották, valamint az sem, hogy az egész héten dolgozó munkás előtt vasárnapokon minden tisztességes szórakozási helyet is elzárnak. A szigorú temperencz-törvénynyel azt akarták elérni, hogy az amerikaiakat a»\veet hume«, az »édes otthon« szeretetére szoktassa. Hogy az amerikai a vasárnapot teljesen családja körében töltse el. Hogy az iszákosságnak ezzel gátat vessenek s igy apaszszák a verekedések, vasárnapi büntettek számát. De lássuk, hogy elérik-e ezt? A korcsmák vasárnapi bezárásának eredménye elsősorban az lett, hogy az iszákosságra hajlandó amerikai munkás már szombat este elissza, eldorbézolja heti keresményét. Az eddigi vasárnapi korcsmái verekedések tehát most már szombat estére esnek. De azért nem kell gondolni, hogy az amerikai vasárnap nem élvezi az italt. Ami a munkaszünetre szükséges neki, azt már beszerzi előtte való napon. Még pedig nem bort vagy sört — mert azt nagyobb meny- nyiségben drágálja — hanem wiskit, pálinkát, brandyt. Éddig a korcsmákban legalább ellenőrzés mellett ment a mulatozás. Most, — kivált az úgynevezett »burdos«-há- zakban — összejönnek a munkások és ott folyik a dorbézolás. Ennek tanúi és lassanként részesei lesznek a gyermekek, a serdü- letlen leányok és az eddig italhoz nem szokott nők is. Épp ellenkezőt értek el tehát a vendéglők és korcsmák vasárnapi bezárásával, mint, amit akartak. Az eddigi »weet hume«, az »édes otthon«, még a gyermeki lelket is megmételyező dorbézolások, gyakran véres verekedésnek színhelyévé változott. És statisztikai adatok bizonyitják, hogy mióta a tisztes korcsmák, bor- és sörházak vasárnapi bezárását elrendelték, azóta akár New-Yorkban, akár Clevelandban, akár más nagyobb városokban hétfőn több a részeg ember, mint azelőtt volt. A föntebbiek az okai annak, hogy most már Amerikában is mozgalom indult meg arra nézve, hogy a tisztességes vendéglők, korcsmák a vasárnapi munkaszünet kényszere alól felszabaditassanak. Belátták ugyanis azt, hogy a korcsmák, vendéglők bezárásával nem érték el azt a czélt, amit akartak. És belátták azt, hogy ez a czél inkább elérhető azzal, ha szigorúan betartják azt a rendelkezést, hogy ittas embernek korcsmában semmiféle italt kiszolgálni nem szabad. A pálinkamérések vasárnapi bezárását azonban egyértően fentartandónak tartják. Budapesten is emelkedtek már hangok aziránt, hogy a vasárnapi munkaszüneti kényszer a korcsmákra és vendéglőkre is kiterjesztessék. Akik ezt akarják, jó volna, ha megszivlelnék az itt elmondott amerikai tapasztalatokat. Akkor semmiféle álokoskodással, álhumánizrnussal nem törekednének arra, hogy tönkretegyék a budapesti vendéglős és korcsmáros iparosságot. Kétségtelen, van bor- és söriszákos ember is Budapesten. De ami az iszákosságot illeti, a legtömegesebb a pálinkaiszákosság, mely embereket gyilkol, vakít meg, tesz nyomorékká és gonosztevőkké, mint ezt az államrendőrség számadatokkal megállapíthatja. Ha tehát a közveszélyes alkohol-tanyákat korlátozni akarják az igazi humani-zmus szempontjából, akkor a pálinkaméréseket kell megrendszabályozni vasárnapi munkaszünettel, reggel későbbi, este korábbi zárás kötelezett-égével. Ezzel csakugyan szolgálatot tesznek nemcsak a közerkölcsiségnek, hanem a közbiztonságnak is. R bortörvény végrehajtása. 6. §. Derítés. Derítés alatt (T. 2. §. d) ia zavaros vagy megtört bor megtisztítása értendő. Erre a czélra a törvény szerint csak a következő de- ritőszerek használhatók, u. m.: vizahólyag, zselatin, csersav (tanin), tojásfehérje, tej, casein, spanyolföld és kaolin. 7. §. Égetett czukorszafflor. Égetett czukor (karamel) vagy szaflór használata, a tokaji borvidéken termett bor kivételével, más boroknál meg van engedve a bor íszinének javítása végett (T. Q.. §. e), ellenben a tokaji borvidéken termett bornál ez tilos, mert a törvény ebben a tekintetben is azt a czélzatot követi, hogy a tokaji borok a maguk tiszta eredetiségében tartassanak meg. Egyébként a bor színének bármiféle festőanyaggal (mályva, bodza1 stb.) való megváltoztatása általában tilos. Ez alá a tilalom alá nem esik a különböző szinü (fehér, vörös, siller) borok összeházasítása. 8. §. Csontszén és faszén. A törvény 2. §-ának f) pontja megengedi a hibás mustnak vagy bornak tiszta csontszénnel vagy faszénnel való kezelését. Erre oly czélból lehet szükség, hogy a bornak némelykor előforduló fakó vagy vör- henyes színét okozó felesleges festőanyagokat eltávolitsuk a borból vagy a hibás bor kellemetlen szagát megszüntessük. Az e czélból szükséges eljárás abból áll, hogy a mustot vagy bort csontszénen vagy faszénen átszűrik, vagy pedig csontszenet vagy faszenet tesznek bele, ezzel a bort jól Ösz- szerázzák vagy felkavarják s azután állni hagyják addig, mig a szén, a hordó fenekére leülepedik s magával viszi azokat az anyagokat, amelyek a bor hibás színét vagy kellemetlen szagát okozzák. A törvényben erre a czélra megengedett tiszta csontszén alatt csak sósavval tisztított csontszén értendő. Ezenkívül erre a czélra tiszta faszén is használható. A must vagy bor színének kénezés (utján való megváltoztatása, illetőleg a hibás színnek ez utón való palástolása nincs megengedve, mert ez csak a vevő megtévesztésére szolgál, amennyiben bizonyos idő múlva — ha a kénezés hatása elmúlik — ,a bor ismét hibás szint kap. 9. §. Szénsav. A szénsav használatára (T. 2. §. g) |az úgynevezett »állott« borok felfrissítése végett lehet szükség, ami úgy történik, hogy tiszta, folyékony szénsavból fejlődő szénsaváramot vezetnek bele a borba. Erre a czélra csak tiszta folyékony szénsavat szabad használni, mely erős vastartányokban (u. h. bombákban) kapható. 10. §. Borélesztő. Borélesztő használatára (T. 2. §.' h), vagy a must erjedésének helyes irányba valói terelése, vagy a bor újból való erjesztése czél- jából lehet szükség. 11. § Ürmösbor. A jelen rendelet 3. §-ában említett 'édes ürmöstől vagy más néven főtt ürmöstől |meg- különböztetendő az az ürmös, amely hideg utón állittatik elő (közönséges ürmös és ráczürmös). Ennek előállításához a törvény csupán ürömnek s az ürmös boroknál szokásos egyéb fűszereknek a használatát engedi meg (T. 2. §. i), ellenben czukor vagy szesz, valamint a borkezelésnél tiltott egyéb anyagok használata az ilyen ürmösbor készítésénél sincs megengedve. 12. §. Más bor törkölyére való felöntés. A mustnak vagy a bornak valamely más bor friss törkölyére vagy friss seprőjére való felöntését feljavítás vagy áterjesztés czéljából a törvény megengedi (T. 2. §. j), ezt azonban a tokaji borvidékre nézve azon korlátozáshoz köti,, hogy a tokaji borvidéken hegyi szőlőben termett bor seprőjére vagy törkölyére más borvidéken vagy a tokaji borvidékbe tartozó községek határában ugyan, de nem hegyi, hanem sikfekvésü (kerti) vagy homoktalaju szőlőben termett mustot vagy bort felönteni tilos. (T. 19. §.) 13. §. Fejtés, szűrés stb. A törvény megengedi a must, valamint a bor fejtését, szűrését, hevítését (pasztőrözését) s általában a must vagy bor tartóssá tételére szolgáló olyan műveleteket,
