Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-09-05 / 16. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1909. szeptember 5. „Patyol Telefon 51—80. ] Ajánlja teljesen átalakított irlt*4 gőzmosó és fehérnemű kölcsönző vállalat,J Budapest, Vili. kerület, Práter-utcza 44. szám. Telefon 5i-so. gyárát a tisztelt vendéglősök és szállodás urak figyelmébe. A mosásnál különös gond forditatik a fehérnemüek kímélésére. kel adjanak visszautasithatlan kifejezést közös érdekünk eme sarkalatos követelményének. De megköveteli az impozáns megjelenést az a körülmény is, hogy szövetségünk idei közgyűlése a székesfővárosban lesz, tehát közvetlenül az ország színe előtt. Legyünk tehát sokan ezen a gyűlésen, de ne készületlenül, hanem a gyűlés tárgyainak teljes ismeretével, a hozzászólás készültségével, hogy amikor az ország figyel szavunkra, azt a benyomást nyerje, hogy szakmánk az iparnak komoly, az értelmiség magas fokán álló tényezője. R méregkeverők. Immár két évtizede, hogy harczolunk a pálinka ellen. Kimutattuk, hogy minő gyilkos mérgekkel dolgoznak a pálinkamérő kufárok ; ámde a kormány és a hatóságok nem akarták meghallani szavunkat. A lapok is mélyen hallgattak, mert hát a méregkeverés a milliomos szeszgyárosok müve a sajtó az ő zsoldjukban nyomorog. így történt, hogy a szeszgyártók piszkos, lelketlen hada, a Galicziából bevándorolt dclogkerülők szabadon gyilkolhatták és gyilkolhatják Magyarország szegény népét. Először kiforgatják vagyonából, aztán megmérgezik. Ne szaporodjanak a'koldusok, hogy a jöttmentek rabolt gazdagságát ne irigyelhessék. Vérlázitó állapot ez. Szinte hihetetlen, hogy egy állam megtűrhesse népének ilyen pusztítását. Bármily hihetetlen is, igy van. Hiába sürgettük, hogy italmérési engedélyt idegenek ne kaphassanak; bármint sürgettük, hogy a pálinkamérések száma csökkentessék, a hatóságok azzal feleltek, hogy meg korlátlan italmérési engedélyeket is adott nekik. Most itt van két rettentő cíet. Előbb Budapesten mérgez halálra négy embert egy ferenezvárosi butikos, most meg Pdis-Vörösváron fekszik hét bányász holtan a rumnak nevezett méregtől. A szerencsétlen bányászok életét egy részvénytársaság kapzsisága rabolta el. Egész részvénytársaság alakulhasson emberirtásra, mégis csak borzasztó ! És az „Atalanta“ nem áll magában, valamint a ferenezvárosi butikos sem az egyeben méregkeverő. Ámde a hatóságok ezt nem akarják hinni. A helyett, hogy szigorú vizsgálatot tartanának minden butikban, minden szeszgyárban, arra igyekeznek, hogy az Atlantával, Grünfelddel szemben is mentői diszkrétebben járjanak el. Pedig egy hirtelen, az összes pálinkásokra kiterjedő vizsgálat bebizonyítaná, hogy ezer és ezer ember él nálunk emberölésből. Magában Budapesten a pálinkások pinezéiben annyi mérget találhatnának, a mennyivel egész Európát ki lehetne pusztítani. Hatóságaink miért nem akarják ezt a rettenetes titkot leleplezni ? Miért nem akarják polgáraikat ezektől az crvgyilko- soktól megszabadítani ? A hatóságok kötelessége, hogy a polgárok életét védje, vagyonát ótalmazza; az állam érdeke, hogy egészséges, becsületes honfiakra támaszkodhassék, ne pedig gyilkos csavargókra. Miért van mégis, hogy a pálinka nálunk „Ne bántsd-virág“, a mely büntetlenül, sőt hatósági engedéllyel űzheti az en ber- irtást ? Ez nem maradhat igy ! Újból fölemeljük szavunkat s követeljük, hogy a pálinka készítés szigorun ellenőriztessék, a pálinkaárusitás pedig monopolizáltassék. R szállodák ellen. A kereskedelmi utazók nincsenek megelégedve a szállókkal és egyesületükben s hivatalos közlönyükben valóságos hajszát indítottak a szállodai mizériák miatt. Valósággal pressionálni akarják a szállodásokat, a mint ez lapjuk következő, Weisz Viktortól eredő soraiból is kitűnik: „Nagy érdeklődéssel kisérem a szállodai mizériákról szóló czikkeket és őszintén mondhatom, Heimlich Salamon és Muray Sándor urak nézetei igazán megfelelnek a tényleges állapotnak. Ezen mizériák ellenőrzését úgynevezett szállodai bizottságok által azonban nem találom czélirányosnak és kivihetőnek, mert teljesen lehetetlen az ilynemű ellenőrzést az egész országban foganatosítani és a mi a fő, törvényeink sem teszik lehetővé az ellenőrzést. Nézetem szerint itt csak egy radikális mód van segíteni a bajon és pedig beadványnyal fordulni a m. kir. belügyminisztérium és országos közegészségügyi tanácshoz, utasittassanak az összes tisztiorvosok kétszer hetenként szigorúan ellenőrizni a szállodai szobákat és azok berendezését, de különösen az ételeket és italokat, mert főleg a konyha rászorul a hatósági revízióra. Nem szabad ezen állapotokat tovább | tűrni és törekedni kell, fáradságot és pénzt ; nem kiméivé, a bajon feltétlen segíteni és | bízvást remélem, hogy intervencziónk nem i fog süket fülekre találni. Remélem, ezen théma mindaddig, mig a mizéria gyökeresen nem lesz orvosolva, nem fog lekerülni a napirendről, ezzel tartozunk önmagunknak és családjainknak.“ Hogy mit tartanak az utazó kereskedők mizériának, mit nem, azt nem tudjuk; de hogy nem mind mizéria az, a mit az utazók ennek kürtőinek, erről meg vagyunk győződve. Azt azonban tudjuk, hogy az utazók temérdek kedvezésben részesülnek; tehát a szállodásokról több kímélettel szolgálhatnának. Az meg, hogy a szállodákat ellenőrzésnek, kényük-kedvük szerinti zaklatásnak akarják alávetni, igazi absurdum, a mit a szállodások ridegen fognak visszautasítani. Országos szövetségünk. Még 15 nap és megkondiü-országos szövetségünk elnöki csengetyüje. Óhajtjuk is, reméljük is, hogy annak a csengetyünek a szava úgy hasson ránk, mint a templomi harangszó : felbuzdulást keltsen és áhítatra gerjesszen. Felbuzdulást czéljainkért, áhítatot iparunk humánus rendeltetése iránt. Emelkedett szellem, nemes kötelességérzet jellemezze országos szövetségünk gyűlését s tegye termékenynyé munkálkodását. Legyen ez hü tükre közállapotainknak, viszhangot támasszanak benne a jelen eszméi; mert ha ezekre támaszkodnak, a közönség megérti törekvéseink jogosságát s rokonszenvével súlyt, erőt ad azoknak. Ragadjuk meg a közélet minden újabb jelenségét, hogy érdeklődést keltsünk magunk iránt. A kor sociális áramlatának engedve, mutassunk rá humánus intézményeinkre, munkásaink javát szolgáló megállapodásainkra, hadd lássa az ország, hogy mi is megértettük a kor szavát és iparkodunk kötelességünket teljesíteni. Népünk erkölcsi sülyedésének megakadályozására követeljük a pálinka árusításának és gyártásának korlátozását s higiénikus ellenőrzését, mit az utóbb fölmerült embertelen visszaélések eléggé megokolttá tesznek. Hogy ebben a tekintetben a törvény- hozás félmunkát ne végezzen, jelezzük kívánatosnak a szeszmonipoliumot, a mi egyszerre véget vetve a gonosztevő kufárok üzelmeinek s a polgárok megterhelése nélkül milliókkal gyarapítaná az állam jövedelmeit. Hogy a nép a pálinkaivástól elszokjék, újból sürgessük a boradó eltörlését, hogy olcsóságánál fogva a szeg ny néposztálynak is bor lehessen az itala; a mi aztán előmozdítaná szőlősgazdáink jólétét s igy ennek
