Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1909-06-20 / 12. szám

4

VENDÉGLŐSÖK LAPJA

1909. junius 20.

.. | , ^ • a jégszekrény csakis fából. Bádogból csak a vizfelfogó tálczája van. Nem izzad 70%

Szabadalmazott kwí^SZCKrCny CS pinCZC. jégmegtakaritás. Mészáros, hentes, vendéglő, tejcsarnok és házi czélokra nélkülözhetetlen Jégpinczéim sokkal jobbak és olcsóbbak az eddigi rendszereknél. Előnyük, hogy bennük a jég úgy tartja magát hogy egy idényben csak 25%-al apad. Hús és sörhütő nagyobb kamrákat kívánatra megrendelésre készit, árjegyzékkel es koltsegvetessel szolgai a feltaláló. Bucsanyecz József, Budapest, VÍ„ Podmaniczky-utcza 27. a nyugati pályaudvar mellett.

ezen munkájáért az állampénztár részéről pár ezer franknyi szubvenczióban részesül. A statisztika többek között kimutatja, hogy az 1907. évben a 40.000 szállodai alkalmazottból 1 szállodára átlag 17 személyzet esett. Az alkalmazottak tartása évi 30 millió frankjába került a szállodásoknak; a munkadijaz- tatás 17 millióra, a koszt és lakpénz 11 millióra rúg. Az éves alkalmazottak munka- díjként 13 millió a saison alkalmazottak 4 millió frankot keresnek évente (a borravalót bele nem értve). Az éves alkalmazottak ellátása 8 millió, a saisonbelieké 3 millió frankjába van a munkaadóknak. Egy alkalmazott (a fizetést nem számítva) \l[2 frankjába van munkaadójának. Egy éves alkalmazott évente 15.000 frankot, egy saison- alkalmazott (fősaison jul.—aug.) 4 hónap alatt átlag 400 frankot keres. A felszolgáló személyzet borravalója a jól látogatott előkelő helyeken a fősaisonban a fizetésnek (amely még a legelőkelőbb helyeken is havi 30—40 frank között ingadozik) néha háromszorosát, sőt négyszeresét is meghaladja; de, ami a fő, megelégedettek és kedvvel dolgoznak.

A szállodai építkezésekbe és berendezésekbe befektetett tőke 25 év előtt 320 millió frank volt, ma 848 millió frank, tehát 265%- nyi haladás 25 év alatt, érdemes a feljegyzésre, hogy ezen óriási beruházásokba befektetett tőke mind a svájczi földön maradt és a kis állam közgazdasági vagyonát gyarapítva, nagy haladást idézvén elő a műépítészet, szövő- és bútoripar terén. Ha csak egy kicsit számot vetünk azzal, hogy mindezen befektetéseknél, vállalkozásoknál hány szorgos munkáskéz működhetett közre, és hogy még mennyien fognak e téren közreműködni (hisz még csak pár éve, hogy a szállodai építkezések Svájczban oly hatalmas arányokat öltöttek); ha elgondoljuk, hogy csak a fennálló szállodák is mennyit fordítanak évente a javításokra és újításokra, nem kell egy cseppet sem csodálkoznunk, ha az államtanács a svájczi szállodás-vendéglősöket a virágzó közgazdaság egyik legfontosabb irányadó tényezőinek tartja. De tiszteletben is van tartva ezen kis országban a vendégfogadói ipar úgy, mint talán sehol széles e világon.

Vessünk egy kis pillantást az üzleti forgalomra is. 1880-ban 53 millió frank bevétel mellett 36 millió volt a kiadás, tehát 17 millió frank a bruttó nyereség, leszámítva a bruttó nyereségből a befektetett összegnek 1 évre eső törlesztési részletét, marad tiszta nyereség 7 millió frank. 1907-ben 195 millió frank bevétel mellett 135 millió frank a kiadás, bruttó nyereség 60 millió frank, leszámítja a törlesztési részlet 1 évi esedékét, marad 1907-re 2\1/2 millió frank tiszta nyereség, tehát 300o/o emelkedés 27 év alatt.

Érdekes a statisztikai adatok nyomán felállított következő eredmény kimutatás: Egy svájczi szállodásnak (könyvei nyomán kimutatott) összes bevételeiből egy ágyra (a svájczi szállodások üzletének terjedelme és egyszersmind bevétele a vendégszobáiban felállított ágyak számához viszonyodik: mennél több ágya van, annál inkább be van rendezkedve az idegenek fogadására, akik Svájczban a rendes szokás szerint — á la pensio — ugyanazon helyen étkeznek, ahol laknak) évente 1537 frank jut, kiadása ugyan ez arányban 1058 frank; bruttó nyereség 479 frank, ebből törlesztés a berendezésre 35o/o, vagyis 167 frank, marad tiszta haszon 312 frank. Az előbbi tételek nyomán minden befektetett 100 frank tőkére bevétel : 24 frank,

kiadás 1680 frank; bruttó nyereség 745 frank, ebből le 35% a berendezési költségek törlesztésére, vagyis 2‘60 frankot, marad évi tiszta nyereség 100 frank befektetett töke után 4 fr. 85 ct.

Az 1537 franknyi egy ágyra eső összes bevétellel szemben pedig a pontos kimutatás szerint felállított 1058 franknyi kiadás a következő arányban oszlik meg: Konyhakiadások 497 50 frank

Pinczekiadások 101 30 „

Fűtési kiadások 38 25 „

Világítási kiadások 2810 „

Reklámkiadások 2290 „

Adó-kiadások 21 30 „

Patentkiadások 695 „

Tüzbiztositási kiadások 17 00 „

Balesetbiztosítási kiadások 3 05 „

Épület jókarban tartása 49'30 „

Bútorok jókarban tartása 47 90 „

Személyzeti és kisegítői mellékkiadás 13090 „

Általános különféle üzleti kiad. 94 45 „

összesen: 1Ö58'90 frank

A felsorolt tételeknél legjobban megragadja figyelmünket a reklámdijra eső 22 frank 90 centim. Ennek magyarázatára bátorkodom a svájczi szállodásoknak az idegenforgalom fejlesztésére alapított egyik leg- mintaszerübb szervezetéről, a »propaganda pénztárról« szólani,

A propaganda pénztár hivatása: Svájcz természeti szépségeinek világszerte — reklám utján — való ismertetése.

A propaganda pénztár czélja: a svájczi szállodás-szövetséghez tartozó szállodások és vendéglősök exisztencziájának biztosítása,

A propaganda pénztár elve: hogy a Svájczba messze távolról jövő idegen már eleve tájékozva legyen a svájczi szép vidékekről, a szokásokról és a mesés komforttal berendezett szállodák árszabásairól.

A propaganda pénztár sem pénzt, sem fáradságot nem kiméi akkor, amikor az utazni vágyó külföldi müveit társadalomnak hü képet akar nyújtani a svájczi viszonyokról, gyönyörű helyeiről és fejedelmi szállóiról. Igaz ugyan, hogy mindezt a szállodások fizetik meg, mert azonfelül, hogy a szövetségi tagdijat fizetik, még az ágyak száma szerint minden évben 50—80 czentimes-t tartoznak ágyankint a propaganda pénztárba fizetni. A »Hotelführer«-ért pedig külön még 1—1 frankot ágyankint. Azon szállodások, akik egyszersmind vasúti buffettulajdo- nosok, az állomások forgalmához mérten 3 osztályba soroltatnak és a közgyűlés által kiszabott díjon felül még külön, az I. oszt. 100.—, II. oszt. 50.—, III. oszt. 25.— frankot fizetnek vasúti üzleteik után.

A propaganda pénztárnak tehát 1250 tagja van (annyi, mint a szövetségnek), akik 98450 vendégágygyal rendelkeznek, amelyek után azután (ideértve a buffettulajdonosokat is) évente 152 ezer frank folyik be a propaganda pénztárba.

Ezen reklamirozásra szánt összeget azután következőképpen helyezik el:

1. Évente 50.000 frankot juttatnak a svájczi szövetségi vasutaknak, akik a világ minden részében széleskörű eredményes reklámot fejtenek ki; művészies reprodukeziók- ban, képes reklámplakátokban, úti könyvekben és a világ első képes lapjaiban mutatják be Svájcz festői vidékeit.

2. Évente 7—8 ezer frankkal pótolja a »Hotelführer« deficzitjét; ugyanis a központi iroda minden évben kiadja a »szállodai vezetőt«, amelyben mindes egyes szálloda ugy képben, mint rövid leírásban (szobaszám, árjelzések stb.) fel van tüntetve, valamint a Svájczban dívó szállodai szokásokról kimerítően tájékoztatja az idegent; ezen könyvet azután az összes tagok 10 példányig díjtalanul, azonfelül pedig 100 példányonkint (de csakis kiosztásra és nem árusításra) csekély 10 frankért kapják. A »Hotelführer«- ben — amely évente 50.000 példányban jelenik meg és a vasúti pénztáraknál, valamint a könyvereskedésekben is (de már csak pénzért, 50 centimért) kapható — hirdetések is jelennek meg. A hirdetésekért befolyt összegnek igazság szerint fedezni kellene a könyv kiadásával járó költségeket, miután azonban az azokért befolyt összeg nem fedezi az összes kiadásokat, igy az évi átlagos 56 ezer franknyi forgalom mellett évente 7—8 ezer frankkal segélyezi az országos szállodás szövetség propaganda pénztára.

3. A propaganda pénztár a belföldi nagyobb képes heti- és napilapokban közölt reklámokért évente 10 ezer frankot fizet.

4. A külföldi lapokban közölt reklámokért évente 20.000 frankot ad ki a propaganda pénztár. Minden évben kiszemelnek egy országot, melyet azután különösebb figyelemre behatóan méltatnak, igy legutóbb nagy terjedelemben a franczia lapokban (44 lapban) hirdettek, a változó szövegű reklámok a franczia lapokban naponkint 2 millió példányban jelentek meg. Jelenleg Amerika felé terelődik a figyelem.

5. A múlt évben 130 ezer darab díszes albumot küldött a propaganda pénztár szerteszét a nagyvilágba (nagyszállodáknak, egyesületeknek és orvosoknak); az album Svájcz regényes szép tájait ábrázoló 50 gyönyörű szép művészies kivitelű festménynek repro- dukezióját tartalmazta. Ezen életrevaló reklám 10.000 frankjába került a propaganda pénztárnak.

6. A propaganda pénztár azon festőket, akik a külföldi tárlatokon eredeti svájczi tájképeket ábrázoló festményeikkel feltűnnek, vagy azon Írókat, akik Svájczot magasztaló leírásaikkal a külföldi irodalom terén az olvasó közönségnek igaz műélvezetet tudnak nyújtani és népszerűségnek örvendenek, kellő jutalmazásban részesíti. Ezen czélra évente 10—15 ezer frankot irányoz elő a propaganda pénztár.

7. Most legújabban egy igen nagy költségű reklámvállalkozásba mentek bele a svájczi szállodások. Tudvalévő dolog, hogy a Svájczban megforduló idegenek között amerikaiak is képviselve vannak és miután Svájczban a legjobban költő és nem takarékoskodó vendégnek a gazdag amerikaiak vannak elismerve, a svájczi szállodások elfogadták a svájczi szövetségi vasútnak azon ajánlatát, hogy Newyorkban egy svájczi propaganda pénztárat állítanak fel. A newyorki iroda az ’után gondoskodik a megfelelő széleskörű reklámról, amelynek költségei évente 120.000 franknál magasabbra nem emelkedhetnek. A 120.000 frank költség csak egy harmad részének fedezésére kötelezi magát a svájczi szállodás szövetség, a többit (80.000 frankot) némi állami segélylyel a szövetségi vasutak pénztára fedezi. Ezen Newyorkban létesítendő propaganda iroda — melynek ellenőrző közegei a svájczi szövetségi vasutak és a szállodás szövetség legagilisabb vezetői sorából kerülnek ki — működésétől a svájczi nemzetgazdászok igen sokat várnak, mert eme bátor vállalkozásban úgy a svájczi szövetségi vasutak, valamint a szállodák és vendéglők iparfejlesztő érdekföltételeit látva, a nagy költséggel kiépített, merész vállalkozásu közlekedési vasutak és a fejedelmi fényűzés-