Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-06-20 / 12. szám
1909. junius 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Illavai faáru gyár, Frischer M. Vezérképviselet és gyári raktár: KLOPFER S. JENŐ. Telefon 84-39. Budapest, VII. kér., Káro'y-körút 9. sz. Telefon 84-39. Összecsukható kerti székek, padok és asztalok. * Elsőrendű gyártmány. * Kizárólag csavar megerősítés. Árjegyzék kívánatra. Azt hisszük, hogy e kijelentéssel szemben a magyar kereskedőknek nem lehet sürgősebb kötelességük, minthogy a magyarfaló gyárossal szemben minden összeköttetést megszakítsanak. Dehogy fogják az összeköttetést megszakítani, hiszen „hazafias“ kereskedőink körül igen sok olyan, hogy két fillérért még a hazáról is kész lemondani s a legtöbb, ha holnap Eszékre kerülne boltosnak vagy gyárosnak, hát éppen úgy viselkednék, mint Reisner. Ám ha volna bennünk önérzet, összetartás s mint a törökök és szerbek, mi is a korvát áruk bojkottjával fizettnénk a pimaszságokért, úgy a Reisnerek egyszerre kigyógyulnának köpködési mániájukból. De hát bennünk nincs önérzet! hegyek és hotelek országa. Irta : Kneffel Béla. A svájczi szállodások szövetségének 1250 tagja van, a szövetség tiszta vagyona 230 ezer frank. A szövetség tagjai, akik csak szállodások, szállodai igazgatók, üzletvezetők, pensió-, gyógyintézet- és vasúti buffet-tulaj- donosok lehetnek, a 10 frank beiratási díjon felül a vendégszobákban felállított ágyak számarányához mérten 50 ágyig 20 frank; 100 ágyig 40 frank; (ezen felül 50 ágyanként 10—10 frank emelkedés) 300 ágyig már 80; azon felül pedig 100 frank évi tagdijat fizetnek a szövetségi pénztárba. A vasúti buffet-tulajdonosok az állomások forgalmának arányához mérten I., II., és III. osztályba soroltatnak és aszerint (I.=50, II.= 30, 1II.=20 frank) fizetik tagdijaikat. A tagok tagdíjaikkal, amelyek évente a 40—45 ezer frankot is meghaladják, biztosítják szövetségük fennállását és eredménydus működését. A baseli központi iroda adminisztratív költségeihez évi 8000 frankkal járulnak. 2. Az évi nyomtatványokra 4500 frankot irányoz elő a közgyűlés, amely összeg a központi iroda pénztárát illeti. 3. A »Lausanne-Ouchy«-i szállodai és vendéglős-szakiskolát évi 10.000 frankkal szub- venczonálja. Ezen szakiskola, mely az évi 37.000 franknyi kiadás mellett 13 ezer frank- nyi jövedelmet kész felmutatni, részvénytársasági alapon alakult és pedig (1200 drb 100 frankos részvénynyel) 120 ezer frank alaptőkével az alapszabályban kikötött azon feltétellel, hogy az iskoia 10-ik évi eredményes fennállása után, tartozik az iskola gondnoksága az alaptőkét 25 ezer franknyi évi részletekben visszafizetni. Ezideig már 3 részletet lefizetve, megmutatta az iskola vezetősége, hogy úgy a nevelés, valamint a szakirodalom fejlesztése terén rövid pár év alatt is oly eredményeket tudott felmutatni, amelyek méltán megérdemlik, hogy a szövetség gondos figyelmének tárgyát képezzék. A két tanfolyamból álló szakiskolának 50—60 növendéke szokott évente lenni (október 1 -étöl, julius 1-éig). A nyári évadban rendezett 3 hónapig tartó szaktanfolyamnak (julius 1-étől szeptember 30-áig) 25—30 felnőtt növendéke (nagy része magasabb képzettséggel rendelkezvén) szokott lenni, akik rendszerint szállodások fiai és a tanfolyam hallgatása alatt a beosztott időközökben Lausanne és Ouchy előkelő szállodáiban tesznek szert az életben szükségelt gyakorlati tapasztalatokra. Egy ily 3 hónapos szaktan- folyamnak bentlakó növendékei mindent be- leértye (koszt, lakás és gyakorlat elsajátítás) egy idényre 500 frankot fizetnek. Mindkét tanfolyamnak növendékei után a lak-, koszt- és tanittatási költség czimén évente 50.000 frank szokott az iskola pénztárába befolyni. Vannak, akik a reájuk eső dijat a sajátjukból (talán keresményükből) fedezik, vann; k, akik alapítványi összegek kamataiból, vag^ akik egyes nagy szállodák tanulmányi alapjaiból nyerik, illetve fedezik kiképeztetésük költségeit. A két éves tanfolyam — ahol az erkölcstan, illemtan, angol-, franczia-, német- és olasz nyelv, számtan, könyvvitel, szállodai üzletvezetés, áruismeret, földrajz és a menü-árvetés képezik a kötelező tantárgyakat — müveit pinezéreket nevel a nagy világ számára, kik még iskoláztaatásuk alatt rendezett tanulmányutakon a gyakorlati élet terén hasznos, de szükkörü ismeretekkel lesznek felruházva. 4. A svájczi szállodások szövetsége évente két értelmes és tehetséges tagot küld ki külföldi tanulmányútra, akik azután szerzett tapasztalataikról széleskörű részletes ismertetéssel számolnak be; ezen czélra évente 1500 frankot irányoz elő a szövetség. 5. A szövetség a svájczi szállodások egyetlen, nagy szakértelemmel szerkesztett szaklapját, a központi iroda által kiadott, he- tenkint 4000 példányban megjelenő »Hotel Revue«-t, az üzleti év eredményéhez mérten, kisebb-nagyobb összegekkel szubvenczio- nálja. Egy-két év óta azonban úgy felkarolták ezen szaklapot, hogy a szövetségi pénztárnak tekintélyes anyagi hasznot hajtott. A hirdetési és előfizetési (1 évre 8 fr.) idijakből évente 44.000 frankot szed be, mely forgalom mellett 13.600 frank évi tiszta nyereséget mutat ki a központi iroda. 6. A szövetség a svájczi forgalmi egyesületet évente 1000 frankkal szubvenczionálja. Ezen egyesület a turista és közlekedési utak jókarban tartását, tökéletesítését, az újaknak felépítését hivatott fejleszteni. 7. A svájczi kereskedelmi és iparegyesületnek évente 200 frank tiszteletdijat szavaznak meg, amely összeget egy szorgalmas iparos- vagy kereskedő-segéd az egyesülettől ösztöndíjul kapja. 8. A központi iroda által állandóan nyilvántartott szállodai alkalmazottak, bizonyos szolgálati idő betöltése után, hűségűkért, szorgalmukért a szövetség részéről kitüntetésben részesülnek. 5—10 éves szolgálatért bronz, 10—15 évesért ezüst, 15 éven felüli hü szolgálat után a 25-ik szolgálati év betöltésével már aranyérem jár oklevéllel egyetemben. 9. A szövetség a tagok között évente versenydijakat tűz ki, a gyakorlati életben elérhető rekordokra. Például: aki egy 100 személyes bankettnél (személyenkint 2 frank 50 ct-ért) a vendégek teljes megelégedésével a legtöbb hasznot tudja felmutatni, első díjul 200 frank, másodikul 100 frank, harmadik 50 franknyi díjban részesül. A kitüntetésre pályázók ebbeni szándékukat a versenybi- Hzottságnak előre bejelentik és annak idején ténykedésük közepette szigorúan .ellenőriztetnek. 10. A svájczi szállodás^szövétség évente tekintélyes pályadijakat tűz ki azon pályamüvekre. melyek igaz szaktudással és világ- ismerettel megírva alkalmasak a szakiroda- lom gazdagítására, az idegenforgalom fejlesztésére és a szállodások tekintélyének emelésére. Például: a) Milyen beruházások várnak sürgős véghezvitelre a közlekedésügy terén ? (Különös tekintettel a szállodások érdekeire.) I. dij: 500 frank. b) A vezető hatalomnak ' amtanács- nak) milyen irányt kell köT , , hogy az idegenforgalom érdekeit szem előtt tartva, intézkedései minden téren üdvös reformokat hozzanak létre? (Különös tekintettel az Olasz-, Franczia- és Német- (Bajor-) országban folytatott idegenforgalmi akczióra.) i. dij: 5000 frank. c) A legmesszebbmenő és legszerényebb igiényeket kielégítő, szakképzett szállodások mily magatartással válhatnak a fejlődő idegenforgalom előnyére? I. dij: 300 frank, d) Az alkalmazottak részéről tapasztalt előzékenység, valamint azoknak gondos nevelése mennyiben képezi fontos feltételeit az állam idegenforgalmi politikájának? (Alkalmazottak is pályázhatnak.) I. dij: 500 frank. e) Mikor él a szállodás üzletének? I. dij: 250 frank. /) Mik azok az elmaradhatatlan kellékek, amik a tisztességes verseny mellett úgy a nemzetközi forgalom, valamint a társadalmi téren egy életrevaló szállodás érvényesülésének előfeltételeit képezik. I. dij: 1500 frank. A díjazott pályaművek gondosan kinyomatva 1—1 példányban a szövetség tagjainak és az összes érdekelteknek díjtalanul küldetik meg. Ezekből látjuk, hogy a svájczi szállodások nem politizáló, hanem nemes törekvésekben nyilvánuló szakirodalmi tevékenységgel járnak elől a fejlődő nemzeti irányzat terén, jól tudva, hogy a szállodások az ország javán fáradó idegenforgalmi törekvéseknek egyik leghivatottabb és legjobban érdekelt képviselői. A központi iroda élén egy 3 tagú felügyelő bizottság áll, akik azután precziz szakértelemmel vezetik a szövetség ügyeit. A baleset- és tűzbiztosításoknál a központi iroda eszközli ki a biztosítani kívánó szövetségi tagoknak az alapszabályokban előirt fokozatos engedményeket. A központi iroda évről- évre pontos statisztikai kimutatást tesz közzé a svájczi szállodai életről, amely kimutatás hitelességénél fogva hü képet nyújt Svájcz fejlődő idegenforgalmáról. Mivel ezen statisztikai munka közgazdasági szempontból is igen üdvös munkát fejt ki, a központi iroda
