Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-06-05 / 11. szám
XXV-ik évfolyam. II. szám. Budapest, 1909. junius 5. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDÉKÉIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre .................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Kapkodás. Tájékozatlanság, hogy ne mondjuk, tudatlanság jeleivel találkozunk lépten-nyomon. Fenn és lenn, a magas és a malomalatti politikában. Czélokat tűznek ki, a nélkül, hogy ismernék a hozzájuk vezető ösvényt; jelszavakat hangoztatnak, a nélkül, hogy le tudnák vonni a consequen- ciákat. Gazdasági megerősödésünket hirdeti kicsiny és nagy, de az ehez szükséges eszközöket nem találjuk senkinél sem. Erkölcsi megtisztulásunkat prédikálják, de ellene törnek minden erre szolgáló irányzatnak. Sok példát hozhatnánk föl, de csak a mi szakmánk körében maradunk; itt is találunk eleget. Hogy az elején kezdjük, ott van mindjárt az ipartörvény tervezete. Ez mellőzte azt a kívánságunkat, hogy iparunk képesítéshez köttessék; sőt a mi ezt az intézkedést némileg enyhíthette volna s a mit a tevezet alkotója eleinte bevenni akart, mellőzte azt az intézkedést is, hogy a képesítéshez nem kötött iparok társulatainál is kötelező legyen a tagság s az ipartestülethez hasonló jogkörrel bírjanak. Számtalanszor kifejtettük, hogy iparunk képesítéshez kötése első sorban is közérdek, mert az idegenforgalom s az erkölcsiség követelménye. Ugyanis, ha iparunk szakképzett, testületi fegyelem alatt álló iparosok kezében lesz, úgy vendéglőink csakhamar oly színvonalra emelkednek, hogy a legkényesebb igényeket is kielégíthetik s egyúttal megszűnnek azok a visszaélések, a miket oly egyének követnek el, a kiket a kapzsiság vagy a véletlenség sodor közénk, hogy tisztességtelen versenyt űzzenek a hivatott szaktársak megrontására s a közönség rovására. Tudta és tudja ezt jól Szterényi József ur is s ha mégis makacs ellenzője képesítésünknek, sőt még társulati jogkörünk kiterjesztését is elejtette, ez arra mutat, hogy kénytelen volt meghajolni a nagytőke ellenállására. Ugyanis a nagytőke magának mentői nagyobb vállalkozási tért akar biztosítani s vállalkozásainál csupán a hasznot, a mentői nagyobb hasznot tekinti, nem szereti maga körül látni a közérdek és az erkölcsi követelmények korlátáit. Ennek a nagytőkének az érdeke, hogy a pálinkások korlátolt italmérési jogot nyerjenek, hogy a vasárnapi és ünnepi szünet idején is szabadon árulhassák ártalmas löttyeiket. Panaszkodunk az alkoholizmus terjedéséről, a phisikai erők gyengüléséről és az erkölcsi érzék megbénulására ; alakítunk antialkoholista ligákat, a hol közpályára törekvők hosszadalmas, phrázisoktól hemzsegő beszédeket mondanak, de mindegyik óvakodik rámutatni a pálinkás le- bujokra, hol a baj rákfenéje fészkel. Ezért megharagudhatnának a hatalmas pálinkagyárosok, a kik részvényesei, urai a bankoknak is, tehát rendelkeznek a személyi hitel czimén repkedő baráti váltóknak. Pedig hát a baj megvan, maga a főkapitányi jelentés konstatálja. A pálinkamérések s a belőlük támadt korlátlan jogú ,,söntések“ rontják a népet, nevelik a munkakerülő ,,csi- bészek“-et s a züllésbe merülő leányokat. A kormány tehát, ha a mi szavunkra nem hederitett, megszívlelhetné a főkapitány statisztikáját, a mely ugyancsak meggyőző erővel tesz bizonyságot mellettünk. Ebben * a kérdésben többé nem lehet az intézőknek tájékozatlanságba burkoíózniok ; itt már tudniok kell, ha akarnak, ha nem. Végre is, a közérdekért nem elég kiabálnunk, a néperkölcs hanyatlásán jajgatnunk, tennünk is kell valamit, ha a pénzeszsákok meg is repednek ijedtükben és haragjukban. A kik erre vállalkoznak, s kik e szerint cselekszenek tántorithatlanul, azok a jövő emberei; az övéké a nemzeti hála és elismerés babérja! Az abstinensek kudarcza. Amennyire szükséges, hogy az emberiséget mértékletességre szoktassuk s ameny- nyire kívánatos, hogy a mesterségesen előállított s mindenkor pusztító mérget tartalmazó szesz fogyasztásáról leszoktassuk, any- nyira abszurd az abstinensek mozgalma, akik még a bort is el akarják vonni az emberiségtől. Az emberiség történelmi kora óta ismeretes, mindennapos tapasztalatok igazolják, hogy a bor mérsékelt élvezete hasznos az emberiségre. Előmozdítja a vérkeringést s ezzel villa- nyozólag hat az izmokra és idegekre, fokozza az emésztést s táplálja az agyat. Persze, aki nem tart mértéket, az árt magának; de aki nem ismer határt, az meg- zabálhat a viztől és a mannától is. Az abstinensek azonban bedugják füleiket, vizet prédikálnak, mig maguk bort isznak. így hát nem csoda, ha szavuk visszhangra nem talál és csak szánó mosolyt keltenek a fanatikus apostolok. Legutóbb az »Abstinens Orvosok Nemzetközi Szövetsége« felhívást tett közzé a világ lapjaiban. A felhívást kuriózumképpen imitt közöljük : Az Abstinens Orvosok Nemzetközi Szövetsége, mely az alkoholizmus elleni XI. nemzetközi kongresszuson 1907-ben Stokholm- ban alakult, az összes népek orvosait egyesülésre szólítja fel, hogy a népeket az alkoFanda Ágoston és 7IMMRR FFRFNP7 ha,ászmester Budapesten. Föüzlet: Központi vásárcsarnok, Telefon: @1-24 Zimmer Peter utóda fc IUI Ul Ln ILliLlluL Fióküzlet V., József-tér 4. szám. Telefon: 62—39. Interurban telefon: @1—24 Alapittatott 1820. A „Balatoni Halászati részv.-társ.“ kizárólagos képviselője. Sürgönyczim: Zimmer halászmester, Budapest Az egyedüli halkereskedő czég, mely az előkelő háztartásokban és az éttermekben szükségelt összes halfajokat állandóan raktáron tartja. Szállít: A legmagasabb királyi udvar és József föherczeg ö fensége udvara számára.
