Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-04-05 / 7. szám
XXIV-ik évfolyam. 7. szám. Budapest, 1908. április 5. f rr mm A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: . . Egész évre. . . 12 kor. Félévre .............6 kor. Háro mnegyedévre 9 „ || évnegyedre . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Rz állam uj pénzforrása. — Wekerle Sándor pénzügyminiszter ur figyelmébe. — Az emberiség szükségletei a művelődéssel világszerte fokozódnak s igy elmaradhatatlanul emelkedik az államok költségvetése is, úgy, hogy a közterhek minden országban el- viselhetlenekké kezdenek válni, különösen nálunk, a hol a vámközösség a nemzet összes anyagi forrásait kiszipolyozza. A nép keresetforrásai korlátoltak, mert a nagyobb vállalkozásokat s a termények jobb értékesítését mesterségesen megakadályozza Ausztria. Ehhez járul még, hogy törvényeink a vállalkozásnak, a szabad munkálkodásnak gátat vetnek, holott ezt oly akadálytalanná kellene tenni, mint ez, például, Amerikában van. Nálunk a vállalkozást, a szabad munkálkodást megkötő, sok költséggel járó engedélyek, rendőri beavatkozások, iskolai vaskalaposságok lehetetlenné teszik azt, hogy, teszem, az ügyvéd, ha úgy tapasztalja, hogy a pályáján nem boldogulhat, más foglalkozásra 1 érjen. Itt a megszorult ember nem teheti meg azt, a mit Londonban vagy az Egyesült államokban meglehet, hogy kiáll az utczára muzsikálni vagy énekelni, újságot árulni, terhet hordani, midenhez előbb költséges, még pedig rendőri zaklatással megterhelt engedély kell. Már pedig a megszorult embernek nincs pénze, tehát nálunk, a ki ilyen szomorú helyzetbe sodródik, kénytelen koldulni, lopni vagy éhen halni. Az állam és a társadalom minde- nekelőbb való érdeke tehát, hogy a munka szabadsága és lehetősége alig korlátoztassék; mert csak igy vál- hatik elviselhetővé a proletariátus helyzete. Már pedig nálunk a proletariátus rohamosan szaporodik, úgy, hogy ma-holnap ebben a szép országban csak proletár, vagyontalan, vagyis a keresetéből napról-napra tengődő nép fog lézengeni. A munka szabadsága tehát a magyar nép fenmaradásának cardinális biztosítéka. Ha ezt megadjuk s még valami erkölcsi biztosítékokról is gondoskodunk, úgy a magyar nép megküzd a nyomorral is, valamint megküzdött a tatárjárással s az osztrák jóakarattal. Ám mindez csak a nép nyomorát enyhíti, de nem az államkincstár Ínségét. Mentői jobban nyomorog a nép, annál bőségesebben kell osztania az államkincstárnak az aranyat. Igen ám, de honnan, ha a népből már több nem csikarható? Minden kertelés nélkül mutatnak rá egy csaknem kimerithetlen aranybányára, a szesz monopóliumra. Oroszországnak évenkint 100 milliót meghaladó tiszta haszna van ebből; tehát nálunk is oly haszon özönlenék ebből az államkincstárba, hogy a nép terheinek emelése nélkül megfelelhetne az állam egyre súlyosabbá váló feladatainak úgy katonai, mint közművelődési téren. Ezt a forrást kizsákmányolni még a következő erkölsi indokok is parancsolják : 1. Az állam korlátolhatja a szesz- árusitás idejét s igy a fogyasztásra mérséklőleg hathat. 2. Véget vethet a szesznek mérges anyagokkal való keverésének. 3. Keresetet adhat rokkant katonáknak és özvegyeknek s igy sok elszegényedett családnak módot ad a visszavagyonosodásra. 4. Leszállíthatja a legmesszebb határig a boradót, hogy ez olcsóvá legyen s a magyarság így visszatérhessen lelkesítő, nemes italához. Azt hisszük, ennyi is elég arra, hogy a pénzügyminiszter úr s az államügyek intézői elhatározzák a szesz- monopolium behozatalát, a mit lapunk már évek óta s annyiszor ajánlott; mert ez egyszersmind segíteni fog a vendéglősipar sanyarú helyzetén is. Figyelmeztetés! A vendéglősök figyelmét felhívjuk a sütőiparról szóló szabályrendelet alább közlött módosított pontjaira. A székesfőváros törvényhatóságának közgyűlése 1695/906 és 607/907. sz. határozataival a sütőipar gyakorlása, s a péksütemények forgalomba hozatala, valamint a munkaadók és segédszemélyzetük között való munkaviszony tárgyában 1389/904. sz. a. alkotott szabályrendelet 26., 63. és 65. szakaszait módosította. A módosított 607/907. kgy. számú szabályrendelet a belügyminiszter ur f. évi február hó 11-én 15Í.930/907. sz. a. kelt leiratával megerősítvén, a tanács a szabály- rendelet életbelépésének időpontjául 1908. évi április hó 1-jét tűzte ki. A módosított szakaszok a következőképen szólanak: 26. §. Az elárusító üzletekben és helyeken, nemkülönben a fogyasztó helyiségekben (ivendéglők, kávéházak, kávémérések és tejcsarnokok) a kenyér és péksütemény olykép tartandó, illetőleg kiszolgáltatandó, hogy a vevő, illetve fogyasztó közönség választása és a sütemények összefogdosása és megro- pogtatása ki legyen zárva és a vevőnek vagy fogyasztónak csakis annyi darab és olynemü kenyér vagy sütemény adandó át, amennyit megvenni, vagy elfogyasztani kíván. 63. §. Ezen szabályrendelet 3. §-a 1. pontjának, a 4. §. 1. és 4. pontjainak, az 5—7. és 9—13. §-oknak, a 14. §. 2. pontjának, a 16 — 24., 26., 27., 30. és 35. §-oknak és a 39. §. 4. pontjának áthágása kihágást képez, s amennyiben az törvény vagy miniszteri rendelet alapján súlyosabb büntetéssel nem büntetendő, a kerületi elöljáróságok, mint I. fokú egészségrendőri hatóságok által 1—100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. A 7., 9., 10., 12., 13., 16., 21. és 32. §-ok ismételt áthágása esetén azonban, az FANDA ÁGOSTON hrIaSzmester BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József föherczeg Ö fensége udvars számára — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója. Telefons 63—90. A „Balatoni Halászati Társaság“ budapesti föelárusitó
