Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-02-20 / 4. szám
XXIV-ik évfolyam. 4. szám. Budapest, 1908. február 20. („PINCZÉREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. orsz. pinczemesterek és pinczernunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete“, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet“, a„Székes- fejérvári pinczér-egylet“, a „Szombathelyi pinczér betegsegélyző-egylet“, a „Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata, az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és az Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék-letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipariársulat“-nak, a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“ a „Pozsonyi pinczérek és markőrök Egyesületéinek, a „Rákospalotai vendéglősök ipartársulatá“-nak, a „Jóbarátok“ társaságának gW" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre .............6 kor. Há romnegyedévre 9 „ évnegyedre . . 3 „ Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GrYÖRdY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerüiet Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Az uj ipartörvény. A jelenlegi kormány megalakulásakor pro- grammjába vette az uj ipartörvény mielőbbi megalkotását. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter ismételten is kijelentette az országgyűlésen, hogy a hazai kisiparosság által közel két évtizede annyira sürgetett uj ipartörvény tervezetét a lehető legrövidebb idő alatt közzéteszi. Ezt az ígéretet most be is váltja a miniszter, — ki ma adta ki az uj ipartörvény tervezetének nagyobb részét egy tekintélyes kötetben : Törvényjavaslat az ipar gyakorlásáról, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről címmel. E kötet 28 fejezetből és 540 szakaszból áll. A törvényjavaslat még nem teljes, ameny nyiben annak egy része (a munkaadó és munkásszervezetek, a sztrájk és békéltetés, az ipari és kereskedelmi biróságok, a hatóságok és eljárás) még csak most van végleges szövegezés alatt, de a kiadott rész tárgyánál fogva annyira önálló, hogy azt a bírálat számára időnyerés céljából célszerű volt már most kiadni. A törvényjavaslatnak még hiányzó részeit Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter fogja a most megjelent füzethez folytatólag kiadni. A törvényjavaslatnak most megjelent és később kiadandó részei tekintetében a kereskedelmi miniszter még nem foglalt állást; a javaslat ma még kizárólag szerzőjének egyéni tervezete. A miniszter annak végleges szövegét csak az érdekeltek hozzászólása után kívánja megállapítani, hogy e különösen gyakorlati élet számára készülő törvényben, az érdekellentétek kiegyenlítése után, minden jogosult gazdasági érdek és minden gazdasági szükséglet kielégítésre találjon. E végből megküldi a miniszter a törvény- javaslatot véleményezés végett az összes törvényhatóságoknak, kereskedelmi és 'iparkamaráknak, ipartestületeknek, ipari, kereskedelmi és munkásszakegyesületeknek stb., mert súlyt fektet a legszélesebb körű kritikára. A törvényjavaslat szövegét az annak tervezője Szterényi József államtitkár által irt előszó előzi meg. A nagyfontosságu törvényjavaslatot a következőkben ismertetjük: A törvényjavaslat I. cime (1—231. §§) két részbe osztott tizennégy fejezetben az iparűzéssel foglalkozik. Az I. rész a következő hét fejezetet tartalmazza. Az I. az iparűzési jog általános feltételeit állapítja meg; különös figyelmet érdemel e fejezet annál fogva, hogy ellentétben az érvényben levő ipartörvénynyel, szabatosan megállapítja azokat a foglalkozási és keresetágakat, melyek a törvény hatálya alá tartoznak, mi mellett a törvény iparrendészeti és munkásvédelmi ezélzatainak minél szélesebb területen való érvényesítése végett több oly kereseti ágat, melyet a jelenlegi tőrvény az iparűzésre vonatkozó szabályok alól kivett, most kifejezetten e szabályok alá esőnek nyilvánít. A II. fejezet a képesítéshez kötött iparokról rendelkezik. Ebben a fejezetben a tervezet az eddigi ipartörvény rendszerétől elté- rőleg magában a törvényben állapítja meg a képesítéshez kötött iparágakat, felhatalmazást adván azonban egyúttal a kereskedelemügyi miniszternek, hogy azok jegyzékét rendeleti utón kiegészíthesse. A képesítéshez kötött iparágak jegyzékének megállapításánál számolni kívánt a tervezet mindazokkal a jogos kívánságokkal, melyek a különböző iparágak köréből az illető iparágnak képesítéshez kötése tekintetében felmerültek, természetesen addig a határig, ameddig azt az ipar és kereskedelem érdekei megengedi A képesítés tekintetében a tervezet az érvényben levő törvénytől lényegesen eltérő módon rendelkezik, kiküszöbölvén mindazokat a visszásságokat, melyek a képesítés elvét a gyakorlatban eddig csaknem teljesen hatálytalanná tették. E mellett a képesítést két alakban valósítja meg. A képesítéshez kötött ipar teljes gyakorlásának jogát, igy pl. azt a jogot, hogy az iparos tanulót tarthasson csak azoknak adja meg, kik mestervizsga letevésével vagy más hasonló értékű iskolai képzettség és gyakorlat kimutatásával igazolják arra való teljes képzettségöket? Nehogy j azonban az ipari tevékenység teréről elzárja 1 azokat, kik bármely oknál fogva, esetleg csak átmenetileg, a mesteri képzettséget nem szerezhették meg, bizonyos gyakorlat kimutatása után, kisebb terjedelmű jogkörben, módot ad a képesítéshez kötött ipar önálló üzé- sére, — az ily kisebb képzettségű egyének azonban tanulót nem tarthatnak és képezhetnek. Oly személyek, kik a képesítést saját személyükben máraz érvényben álló ipartörvény alapján megszerezték, a tervezet szerint mesterekké lesznek. A III. fejezet az engedélyhez, a IV. fejezet pedig a telepengedélyhez kötött iparokkal foglalkozik, felsorolván azokat az iparágakat, melyek üzése köztekintetekből egyfelől fokozottabb személyi megbizhatóságot, másfelől pedig veszélyességük vagy alkalmatlanságuk miatt a telep elhelyezésénei és berendezésénél a köztekintetek fokozottabb érvényesítését és igy előzetes iparhatósági engedélyt igényelnek. Az V. fejezet a reáliparjogok, a VI. a házi és vándoripar iránt rendelkezik. Különösen két fontos kérdés kerül ez utóbbi fejezetben megoldásra. Egyik a házalásé, mely eddig mig vám- és kereskedelmi szövetségben állottunk Ausztriával, a két államban csak azonos elvek szerint volt szabályozható, mig most az uj vám- és kereskedelmi szerződésben biztosított jogunknál fogva az iparűzésnek ezt az ágát saját érdekeink kizárólagos figyelembe vételével teljesen önállóan rendezhetjük ; a másik a fogyasztóknál való megrendelésgyüjtésé, melyet az 1900-XXV. törvényezikk egyes kivételek megállapításával még teljesen eltiltott, mivel szemben a tervezet azt, rrint vándoripart megengedi ugyan, az engedély kiadását azonban ahhoz a feltételhez köti, hogy az illető iparosnak a magyar szent korona országainak területén állandó telepe legyen. Az I. rész VII. fejezete végül az iparűzés bejelentésével és a telepengedélyezési eljárással foglalkozik. Az I. Czim II. része a következő Vili— XIV. fejezetekben a következő kérdésekben rendelkezik : A VIII. fejezet az ipar gyakorlására, az üzleti helyiségekre, fióküzletekre es a cégre vonatkozó szabályokat tartalmazza és pedig FANDA ÁGOSTON HRLRSZMESTERl BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint József föherczeg Ö fensége udvara száméra Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója. A „Balatoni Halászati Társaság“ budapesti föelárusitój a
