Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-11-20 / 22. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1908. november 20. ben saját üzemben, részben ügynökségei utján értékesíti azt. A pálinkaadó többlétéből 100 millió márkás bevételi többletet remélnek. A főzdéknek körülbelül az önköltséget téríti meg az állami beváltás. Ehhez egy 800 hektoliteres normális mezőgazdasági gyár üzemköltségeit veszi alapul a javaslat. A nagyobb fözdék ez alapárból levonást szenvednek, a kisebbek viszont pótlást kapnak. A denaturált szesz nagyobb ellenőrzés alá kerül, anélkül, hogy az ipari érdekek ezáltal kárt szenvednének. Azt később döntik el, hogy a szeszgyárakat megváltsák, vagy magánosok kezén hagyják a legszigorúbb állami ellenőrzés alatt. Rz uj bortörvény. Darányi, a magyar földművelés minisztere, igazán áldásosán tölti be nagy hivatását. Megszívleli a kívánságokat, igazságszere- tően fogadja a panaszokat s mint a jó gazdának, az lő szemei is éberen csüngenek a termelés érdekein. Nem késlekedő és nem habozó, rögtön igyekezik cselekedni, amikor kell. Most is, hogy Ausztriában szintén megalkották a bortörvényt, kellő időben tette a képviselőház asztalára a bor hamisítását s a hamisított bor forgalombahozatalát tilalmazó törvényjavaslatot. Szükség volt erre, mert ámbár nekünk régen van ilyen törvényünk, de nehogy hátrányban legyünk Ausztriával, törvényünket összhangzásba kellett hoznunk az övékével. Szükségessé teszi ezt az annyiszor elátkozott, de még mindig nyakunkon levő, életerőnket sorvasztó vámközösség, amely illu- zóriussá tette régi bortörvényünket, mert mig nálunk tilalmas volt a bor hamisítása, addig ezt Ausztriában szabadon tehették s onnan eláraszthatták s el is árasztották hamis borokkal hazánkat. Most már a borhamisítás ott is büntetendő cselekmény, tehát intézkednünk kell arra, hogy a borkezelés föltételei részletesen megállapittassanak, nehogy ami ott szabad, nálunk tiltott legyen, ami borkereskedelmünket megbénítaná. Ez egyik főcélja a törvényjavaslatnak. A második főcélja, hogy a törvény végrehajtásának állandó ellenőrzéséről gondoskodjék. Az uj törvény értelmében az államnak megbízottai lesznek, akik bármikor felülvizsgálhatják a termelők, kereskedők és vendéglősök pinczéit, borait, nogy nincs-e náluk hamisított bor avagy boraik kezelésénél nem használtak-e ártalmas, tiltott szereket. Eddigi törvényünk legnagyobb hiánya volt, hogy nem gondoskodott az ellenőrzésről s igy az csak papiroson maradt, de az életben kellőképen nem érvényesülhetett. Lapunk erre több ízben rámutatott és sürgette, hogy szakavatott egészségügyi rendőrség szerveztessék. Darányi javaslata még nem szervez ilyen, egészen hivatásának élő egészségügyi rendőrséget, csak keretet szolgáltat ehhez. Már ez is nagyjelentőségű lépés, amiért a földmivelés miniszterét a legteljesebb elismerés illeti. Meg vagyunk győződve, hogy üdvös kezdeményezése nem marad hatástalan s csakhamar a belügyi és pénzügyi miniszterek is belátják, hogy követniök kell Darányi példáját. Az előbbi azért, hogy az élelmi szerekkel űzött visszaéléseket, az utóbbi azért, hogy a pálinkával folytatott mérgezéseket meggátolhassa. Addig is, mig ez megtörténik, legalább borainkhoz nyúlhatunk bátorsággal. A törvényjavaslatnak ezeken kívül még az a dicséretes jellemzője van, hogy pártatl m, azaz nem tesz különbséget termelő, kereskedő és vendéglős között. Ez igen megnyugtató ránk, vendéglősökre, mert biztosítékot nyújt arra, hogy bennünket sem a termelő, sem a kereskedő nem csaphat be hamis lőrével; de ezzel szemben viszont minket is kötelez, hogy vendégeinknek igazi bort öntsünk a pohárba. Ez volt a törekvése eddig is minden igazi vendéglősnek, csak a közénk tolakodott kétes elemek gondolkodtak másképpen, ki- számithatlan kárára iparunknak. Az uj törvény, remélhetőleg, mielőbb kiirtja közülünk ezeket a tisztesség-rontókat. Ezt a bennünket közvetlenül érintő, nagy- fontosságú javaslatot imitt részletesen ismertetjük : A törvényjavaslat hat fejezetre oszlik és 67 szakaszból áll. Az I. fejezet az általános rendelkezéseket foglalja magában, a II. fejezet különleges intézkedéseket tartalmaz a tokaji borokra, a III. fejezet a borseprőre, törkölyborra, gyümölcsborra, pezsgőre és habzóborra vonatkozólag intézkedik, a IV. fejezet a büntető határozatokat, az V. fejezet az eljárásra, a hatóságokra és a borvizsgáló és borellenőrző bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket, a VI. fejezet pedig a záró- határozatokat tartalmazza. A törvényjavaslat 1. szakasza a bor fogalmát határozza meg. E szerint bor elnevezés alatt az a szeszesital értendő, mely kizárólag szőlőléből, szőlőmustból erjesztés utján állittatik elő. Emellett azonban az okszerű pinczekezelés keretében a törvényjavaslat megengedi a must sűrítését befőzés által, a tokaji borvidéken termett must kivételével, a must és a bor kénezését tiszta kénnel, a must, valamint a bor savtalanitását tiszta szénsavas mészszel, a bor derítését a következő deritősze- rekkel: vizahólyag, zselatin, tojásfehérje, csersav, tej, casein, spanyolföld és kaolin, égetett czukor (karamel), vagy szaflór használatát a bor színének javítása végett, a tokaji borvidéken termett bor kivételével, a must vagy bor szintelenitését tiszta csontszénnel vagy faszénnel, a bor fölfrissitését tiszta szénsavval, borélesztő használatát a must vagy a bor áterjesztése céljából, ürmösbor készítését ürömnek s az ürmösboroknál szokásos más fűszereknek fölhasználásával, a mustnak vagy a bornak valamely más borseprőjére, vagy törkölyére való felöntését, följavitás, vagy áterjesztés céljából, a tokaji borvidékre vonatkozó korlátozásokkal, a must, valamint a bor fejtését, szűrését, hevítését (pasztőrözését) s általában a must vagy a bor tartóssá való tételére szolgáló olyan műveleteket, melyekkel idegen anyagok nem jutnak a mustba, illetőleg a borba, a borok házasitását, vagy összevegyítését, úgy azonban, hogy a bort és a szőlőmustot csak borral vagy szőlőmusttal szabad összeházasítani. A tokaji borvidéken termett bor összeházasítása dolgában a törvényjavaslat több kivételes rendelkezést tartalmaz. Bort vagy szőlőmustot törkölyborral, csigerrel, lőrével vagy gyümölcsborral, illetve ezeknek mustjával házasítani tilos. A szesz használatát a törvényjavaslat csak az okszerű pinczekezelésnél elismert eljárások korlátozásai között engedi meg s ezt is csak azzal a föltétellel, hogy e czélra csak legalább 95 százalékos raff inait szeszt vagy tiszta borpárlatot, konyakot, szabad használni és ezt is csak olyan mértékben, hogy ez utón egy térfogat százaléknál több I alkohol ne kerüljön a borba. Ellenben tiltja a szesz használatát a bor szesztartalmának i gyarapítása végett. Czukrozásnak a törvényjavaslat sze- , rint csak a must erjedésének befejezése előtt a szürettől legföljebb ugyanazon évi november hónap 30-ig terjedő záros határidő alatt, | csak a följogosított hivatalos közegnek előzetes engedelmével megállapítandó ellenőrzési rendszabályok mellett van helye. Egy hektoliter musthoz azonban négy kilogrammnál több czukor semmiesetre sem adható. A must czukrozásához a törvényjavaslat szerint csak finomított répa- vagy nádczukor használata engedélyezhető. A czukrozásra nézve még azt az uj intézkedést tartalmazza a törvényjavaslat, hogy olyan bort vagy mustot, amely czukrozva van, nem szabad természetes, valódi vagy más olyan jelzővel jelölni meg, amely ama vélemény keltésére lehet alkalmas, mintha a czukrozás nem történt volna meg. A mazsola használata föltétien tilos. Az a must vagy bor, amelynek készítéséhez vagy kezeléséhez meg nem engedett anyag használtatott, vagy amely meg nem engedett módon állíttatott elő, hamisított bornak tekintendő, melynek készítése és forgalombahoza- tala tilos. Hasonlóképen tilos olyan anyagokat, melyeknek a jelen törvény rendelkezései alá eső italok készítéséhez vagy kezeléséhez való használata megengedve nincs, erre a célra hirdetni, ajánlani vagy bármi módon forgalomba hozni. Úgyszintén tilos hamisított bor készítésére tanácsot adni, útmutatást készíteni, ilyet hirdetni vagy terjeszteni. A borszármazásának védelme czéljából tilos a bort olyan borvidékre, községre, bortermelő helyre, olyan termelő nevére vagy pinczé- jére, úgyszintén olyan szőlőfajtára utaló jelzéssel vagy elnevezéssel hozni forgalomba, amely nem felel meg az illető bor valódi származásának, illetőleg annak a szőlőfajtának, amelyből a bort szűrték. Különböző borvidéken, községben vagy bortermő helyen termett, vagy különféle szőlőfajtákból szűrt borok összeházasitása esetén az összeházasított bor, a tokaji borvidék kivételével, ama borvidék, község vagy bortermelő hely, illetőleg ama szőlőfajta megjelölése mellett hozható forgalomba, amely borvidék, község vagy bortermő hely, illetőleg szőlőfajta jellegének a must vagy bor tényleg megfelel. Ä tokaji borra nézve még a következe kivételes rendelkezéseket tartalmazza a törvényjavaslat: A tokaji borvidéken termeti must befőzése és ezukrozása föltétlenül tilos Ezekéit a borokat a tokaji borvidék területér belül tilos más borvidékbeli borral házasítani azonban a tokaji borvidékről kivitt bor más borral is házasítható. A törvényjavaslat ki mondja a tokaji borvidéknek zárt területű alakítását olyan értelemben, hogy oda ideger bort csakis az ottani helyi fogyasztásra és szigorú ellenőrzési feltételek mellett lesz sza bad bevinni, kivinni pedig a tokaji borvidél területéről tilos lesz olyan bort, amely nen ott termett. A törkölybor forgalomba hozatalát a tör vényjavaslat teljesen megtiltja s annak ké szitését, előzetes bejelentés kötelezettségi mellett és szigorú korlátok közt csak a ház
