Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-11-20 / 22. szám
XXIV-ik évfolyam. 22. szám. Budapest, 1908. november 20. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ................6 kor. Há romnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , IHÁSZ GTÖR Gr Y. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII, kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Nebántsdvirág. A képviselőház bizottságai tárgyaltak azalatt, amig a delegácziók ülései miatt az országgyűlés szünetett tartott. Mire e sorok napvilágot látnak, már újból megkezdődött a parlamenti élet rendes menete, de azért nagy szükségét látjuk annak, hogy reflectáljunk azokra, amik a képviselőház bizottságaiban, különösen amik pénzügyi bizottságában elhangzottak. A jövő évi költségvetés tárgyalásánál kitűnt, hogy kiadásaink nagyban emelkedtek, anynyira, hogy az állam bevételei felszökött kiadásainkat alig- alig fedezik. Államháztartásunkban nem most találkozunk ezzel a jelenséggel, de veszedelmeinek mindenkor sikerült elejét vennünk. Ma még kiadásaink és bevételeink között nem ingott meg az egyensúly s bizton remélhető, hogy ez nemcsak nem következik be, hanem mielőbb megérjük azt az időt, a mikor bevételeink tulnyomóbb sulylyal esnek vagyonosságunk mérlegébe, mint kiadásaink. Ezt okszerüleg azért remélhetjük, mert kiadásainkat csupa productiv kiadások szökkentették fel, minők a szocziális feladatokból elodázhatlanul háramloltak az államra: igy a fizetésrendezések, az ipar fejlesztése, a föld- mivelés emelése s a közlekedési beruházások. Az ilyen befektetések bármily nagy tőkét emésszenek is föl, csak időleges terhet képeznek, mert csakhamar százszorosán gyümölcsöznek. Semmi kétség, hogy úgy ezek, mint culturális szükségletekre fordított kiadásaink a jelen esetben is nemsokára gyümölcsözőkké válnak azaz busásan kifizetik magukat. Ámde, mert a jövőbe senki sem láthat meg azután, mert sohasem tanácsos tovább nyújtózkodnunk, mint a meddig a takarónk ér; tehát igen helyén való volt Széli Kálmánnak az a figyelmeztetése, hogy csökkentsük igényeinket, különben bajba, anyagi válsága kerül az ország. Ennek a jogosult intelemnek az igazságát minden polgárnak át kell éreznie s ki kell mondanunk, hogy egy időre vége legyen minden fizetésemelési mozgalomnak. Legyen vége, mert úgyis hiába való. Hiábavaló, meg undorító is, hogy mindenféle hivatalnok, tanító, pap, iparos, gazda és kereskedő a minisztereket üldözi fizetésemelésért, segélyért; pedig jól tudjuk, hogy az állam- kincstárnak csak annyija van, a mennyit mi adunk neki. Hogy többet kapjunk, többet kellene adnunk, azaz többet adóznunk. Minthogy az adó emelését senki sem kívánja, ennélfogva ne kolduljunk a kormánynál; hanem tegyük azt, a mi ezekben a nehéz időkben a romlástól megmenthet bennünket: szállítsuk le igényeinket a minimumra s dolgozzunk hatványozott szorgalommal és leleményességgel. Ámde Széli Kálmán nemcsak ilyen bölcsen intett bennünket, hanem egyebet is mondott. Azt mondotta, hogy gondoskodnunk kell az állam jövedelmeinek szaporításáról, mire nézve ajánlotta a bizottságnak az ő kedvencz eszméjét, a szeszmonopóliumot. Tehát a mit mi elsőül ajánlottunk» sürgettünk, a szeszmonopólium, kedvencz eszméje Magyarország legkiválóbb államférfidnak. Nem is csoda, hiszen az állam terhei napról-napra súlyosabbá válnak, az állam teherviselő ereje pedig nem gyarapszik, az adózás fölcsigá- zásával nem gyarapítható; pedig ennek az erőnek gyarapodnia, hatalmasan izmosodnia kell; mert hazánk, nemzetünk nem vesztegelhet a haladás útjában, különben eltiportatik, elveszett. Az állam anyagi erejének növelésére egyetlen hathatós mód van, a mint e lap hasábjain annyiszor kimutattuk, a szeszmonopólium. Hogy ez mennyire segíthet, csak egy adatot hozunk föl: Oroszországnak 12 kormányzóságában, tehát nem az egész birodalomban (ez körülbelül 75 kormányzóság) az 1906. évben 80 millió rubelt jövö- delmezett a szeszmonopólium. Miért van mégis, hogy Széli Kálmán figyelmeztetésére mélységesen hallgattak a bizottsági tagok s hallgatott a pénzügyminiszter is. Csak nem akarják a nemzetben azt a balvéleményt kelteni, hogy nálunk a szeszmonopólium nebántsdvirág; mert nem tetszik a milliomos szeszgyárosoknak. Bezzeg, a Németbirodalom már ugyancsak szorgosan dolgozik az ő szeszmonopóliumán! Szeszmonopolium a Németbirodalomban. A német államférfiakban — úgy látszik — legnagyobb a szocziális érzék vagy talán az igazságosság. Minthogy ott is egyre fokozódnak az állammal szemben támasztott igények, a polgárok közvetlen adózását pedig már ott sem tanácsos följebb csigázni, tehát elhatározták a szeszmonopólium behozatalát. Az államtitkárság már elkészült az erre vonatkozó javaslattal. A javaslat szerint a kincstár tulajdonképpen a szesz- közvetitést monopolizálja. (így van Oroszországban s igy kell lennie nálunk is.) Az állam beváltja a gyáraktól az árut és részFanda Ágoston és 7IMMFR FFRFNP7 halászmester Budapesten. Föüztet: Központi vásárcsarnok, Telefon: 61—24 Zimmer Péter utóda fcllfllwluri rLíiLlluL Fióküzlet V., József-tér 4. szám. Telefon: 62—39. Interurban telefon: 61—24. Alapittatott 1820. A „Balatoni Halászati részv.-társ.“ kizárólagos képviselője. Sürgönyczim: Zimmer halászmester, Budapest. Az egyedüli halkereskedő ezég, mely az előkelő háztartásokban és az éttermekben szükségelt összes halfajokat állandóan raktáron tartja. Szállít: A legmagasabb királyi udvar és József föherczeg ö fensége udvara szamára
