Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1908-10-20 / 20. szám

19U8. október 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 runk közgazdasági-, ipari- és kereskedelmi jelentőségével, sőt gyakran szereti ezeket lebecsülni, iparunk tekintélyét pedig leki­csinyelni. Teljes polgári szabadságunk élve­zésének tudatában, melynél fogva iparűzési jogunktól sem bírói Ítélet, sem közigazga­tási határozat által meg nem fosztathatunk, igyekeztek felvilágosodott vendéglőseink és szállodásaink erős testületeket alkotni, hogy a figyelmet reájuk hárítva, közérdekű kí­vánságainkat figyelembe részesítsék. Mind- ezideig nagy eredményeket nem érhettünk el, sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy az állam törekvéseinket, — daczára annak, hogy közvetlen pénzbeszedői és legtöbb , adót fizetői vagyunk, — nem részesíti kellő méltánylásban és pártfogásban. Pedig ipa- j runk különösen a személyi biztonságra vo­natkozó rendelkezések, községi szabályren­deletek végrehajtására való tekintettel, va­lamint közrendészeti, közbiztonsági, köz­egészségi és idegenforgalmi vonatkozásainál fogva nagyon is megérdemelné, hogy az állam és az intéző körök előtt különös gon­doskodás tárgya legyen, belátva, hogy ama nagy namzeti munkában, melyben a közjó érdekeiért és gazdasági fejlődésünk érde­kében ezer és ezer szorgos kéz működik serényen közre, — a vendéglősipar mily odaadással és lelkesedéssel, czéltudatos ál­dozatkészséggel veszi ki a maga részét. Tudjuk jól, hogy azok részéről, akik a szállodai, vendéglői és korcsmái ipart űző iparosokban csak egy vállalkozót, minden előzetes tudást nélkülöző, mindent eltűrni és elviselni tudó nagy adóval, de viszont nagy bevétellel megáldott alakot látnak — mi sem pártfogásra, sem elismerésre nem számíthatunk, hát hogy mernénk még ak­kor jogsérelmeink orvoslását kérni. Úgy a nagyközönség nagy része, vala­mint az intézőkörök is úgy látszik nem tud­ják vagy nem hiszik el, hogy ennek az ő laikos szemeik előtt oly könnyűnek látszó szállodás és vendéglős mesterségnek is le­hetnek jogsérelmei. Ig\- hát csakis mi rajtunk áll, hogy erős táborrá tömörülve, önönmagunk erejére tá­maszkodva igyekezzünk eddigi mulasztásain­kat helyrepótolni és nyíltan hirdetni, hogy mik azok az eszmék, mik azok a jogsé­relmek, melyeknek mevgalósitásáért és or- orvoslásáért a- magyar szállodások, vendég­lősök és korcsmárosok már évek óta küz­denek. Iparunk terén, sok szekatúrával és gond­dal járó szorgos munkánkban fárasztó tény­kedésünkben nem látnak egyebet az önér­deknél és a pénzszerzési vágymái, de hát melyik ipari, kereskedelmi vagy diplomás pályánál nincs meg ez a vágy? Próbálnák azonban meg, majd meglát­nák, hogy nincs annyira irigylendő sorsa egy vendéglősnek. Példák bizonyítják, hogy szakértelem és kitartás híján, nagy küzkö- déssel és erőlködéssel a szálloda vág}' ven­déglős mesterségből még jó ha csak meg­élni lehet. A mai kor már többet kíván tőlünk, meg kell felelnünk ama nagy igé­nyeknek, melyeket a nagyközönség vendég­lőseinkkel szemben mindenkor támaszt. — Ételeknek és italoknak a fehér asztalra való ! felszolgálásával még nem végzünk oly na­gyon fontos ipari érdekű hivatást. Ezen ténykedésünkkel még nem teszünk eleget hivatásunknak. Hogy' a fent előirt működésűnkben szakszerűen és hozzáér­tően járjunk el, érteni kell a mészáros és hentesipart, a konyhakertészetet, a szakács- művészetet jártassággal kell bírnunk a bor­ismeretben és pinczekezelésben. Szükségtelen megjegyeznünk, hogy ez előirt és megkívánt ismeretek egy jó ala­pokra fektetett vendéglősnek már rég el­maradhatatlan föltételei voltak. Ma azonban a szállodás és vendéglősipar még egyéb ismereteket és szaktudásokat is föltételez. Egy jó szállodásnak vagy vendéglősnek társadalmi pozíciója ma már megkívánja, hogy a szakismeretein kívül a megfelelő ál­talános műveltséggel és képzettséggel is rendelkezzen. Iparkodnunk kell vendégeink igényeit a teljes mértékben kielégíteni. Gondoskodnunk kell értelmes, alkalmas, megbízható személyzetről, o jövő nemze­déket pedig lelkiismeretesen növelnünk, ta­nítanunk kell. A pontosság ipari foglalko­zásunknak egyik főkelléke. Pontosnak kell lennünk, úgy a vendégek kívánalmainak ki­szolgáltatásánál, valamint a reánk kirótt il­letékek és adók befizetésénél. Mégis sokan vannak, kik kevés tudással és kis fáradtsággal járó jövedelmező vál­lalatnak tekintik. Van eset rá, szó sincs róla, hogy a szorgalom, a törekvés, a becsületes munka meghozza a maga gyümölcsét. De vannak esetek, hogy a még oly ügyes, ér­telmes, iparát értő és szerető szállodások, vendéglősök vagy' korcsmárosok a legna­gyobb tevékenységükkel minden segédesz­köz elhasználásával se m tudnak boldo­gulni. Bevételeiből levonva: 1. az államnak, 2. a házbérnek, 3. az adónak, 4. a kész- kiadásokdnak, 5. az alkalmazottaknak eső részt szomorúan kell tapasztalnia, hogy fá­radtsága honorálva nincs és örülnie kell, és örülnie kell, ha még marad annyi, a melyből családját tisztességesen fenn bírja tartani. Minden értelmes, iparát értő és vezető szállodásnak, vendéglősnek és korcsmáros­nak be kell látnia, hogy a folvtonosan nö­vekedő adózó szerepünk mellett össze kell tartanunk, a méltatlanság és jogsérelem gyűjtse össze egy táborba a vendéglősöket elszánt védekezésre, szem előtt tartva, hogy »az összetartásban rejlik ama hatalmas erő, melylyel érdekeinket sikeresen megoltal­mazhatjuk. El kell foglalnunk a nemzeti nagy mun­kában a a minket megillető helyet, mert a társadalom a művelődés fejlesztése terén ne­künk fontos szerep jut; küzdenünk kell azon nemes czélért, mely nekünk hivatásunknál fogva úgy társadalmi, mint fejlődő közgaz­dasági terünkön jut; eme czéltudatos tö­rekvéseinkkel meg kell döntenünk ama té­ves hitet, felfogást, melyet a nagyközön­ség, sőt még iparunk intéző közegei is ipa­runkról alkotnak. Az .1872. évi Vili. t.-cz mengengedi, hogy az iparosok az önsegélyezés és önművelés érdekében, valamint az iparuk előmozdítása czéljából alakíthatnak úgynevezett ipartár­sulatokat, de sem bíráskodó, sem hatósági jogot nem ad nekik. Az 1884. évi XVIII t.-cz. a vendéglős és korcsmáros ipart közrendőri és közegész­ségügyi szempontból az iparhatóság ellen­őrzése és felügyelete alá veti. Ugyanezen törvényezikk ismételten felemlíti, hogy egy vagy több város szállodásai, vendéglősei és korcsmárosai közös ipari érdekeik előmoz­dítása czéljából ipartársulatokká egyesülhet­nek. Az üzleti élet, a forgalom fejlődése, az önsegélynek a szervezkedésre ösztönzése hazánk nagyobb városaiban teremtett már a szállodások, vendéglősök és korcsmáro­sok részére érdekképviseleteket. (Folyt, köv.) Társas reggeli: Október 23-ikán: Müller Antal éttermében, (<'Országos Kaszinó»). Október 30-ikán Doktor László vendég­lőjében IX. Üllői-ut 1. „Jó barátok“ összejövetelei. Október 21-ikén: Kamarás Mihálynál, Vili. Köztemető-ut 25. Október 28-ikán: Kerekes Pálnál, IX. Mester-utcza 36. November 4-én: Kori Istvánnál, VIII. Orczy-ut 26. November 11-ikén: Nesztor Jánosnál, VIII. Óriás-utcza 8. November 18-ikán: Sághy Józsefnél, IX. Gát-utcza 8. November 25-ikén: Doktor Lászlónál, IX. Üllői-ut 1. Deczember 2-ikán: Almássy Józsefnél, VIII. Baross-utcza 92. Irroy kedvelt franczia pezsgő. Alapittatott 1820-ban. „Grand Marnier“ kedvelt franczia likőr, Black et Withe Wíhsky. Vezérképviselő Magyarország részére: Kutassy Vincze Buda- V., Bálvány-utcza 26. KÜLÖNFÉLÉK. Kitüntetés. Lembergben folyó évi szep­tember havában rendezett Nemzetközi ju­biláns szakácsmüvészeti és élelmezési kiál­lítás juryje a Törley József és Társa budafoki pezsgőgyárat pezsgőborainak ki­váló minőségéért a kiállítási nagy aranyéremmel és díszoklevéllel tüntette ki. A kitüntetéshez, mely ezen elő­kelő hazai iparvállalatunkat érte, azzal az őszinte örömmel gratulálunk, melylyel hazai pezsgőborink térfoglalását mindenkor üdvö­zölni szoktuk. Szálloda-vétel. A győri „Fehér hajó“ szál­lót Németh Ferencz vette meg. Uj szálló. Abbáziában megint uj szálló nyílt. A szálló czime »Liburnia« s tulajdo­nosa Ozanits János. Alaptalan hir. Szakköreinkben az a hir terjedt el, hogy a kormány hajlandó a fran­czia pezsgő vámját leszállítani. Minthogy ez ártana a magyar pezsgőgyártásnak, az ér­dekeltek megnyugtatására kijelentjük, hogy illetékes helyen szóba se került a franczia pezsgővám. inghoffer M. József r=i halászmester Budapest, Központi vásárcsarnok, CMC LaKás : Fövámtér 10. szám. Élő nemes pontyok bármely nagy mennyiségbe kaphatok. Édes vízi és tengeri halnagykereskedés, mely állan­dóan tart nagy halkészletet élő és jegelt halakban, vidéki rendelések a legpontosabban és megbízha­tóan eszközöltetnek, háztartás és éttermek részére.

Next

/
Thumbnails
Contents