Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1908-10-05 / 19. szám

XXIV-ik évfolyam.

19. szám.

Budapest, 1908. október 5.

f ff mm

A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY.

Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án.

Előfizetési ár :

Egész évre. . . 12 kor. Félévre

..................6 kor.

Há

romnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 ,

Laptulajdonos és felelős szerkesztő :

IHÁSZ GYÖRGY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám.

Kéziratok és előfizetések ide intézendők.

Reformok.

Olyan a mi korunk, mint az egyszeri paraszt csizmája : Amikor meg- talpaltatta, látta, hogy a bizony fi- tyinget sem ér, ha meg nem fejelted. Hát legyen uj fej az uj talphoz! Mikor ez is elkészült, ötlik a szemébe, hogy bizony, a szára is olyan, mint a rosta: csupa lyuk, törés; hiába talpalás, fejelés, ki-be kortyog azon a nádi viz. Ha már igy van — sóhajtott föl — legyen uj a szára is !

Rozoga, toldott-foldott a társadalom és az állam csikorgó szekere, s hiába tatarozzuk, nyomban tovább porlad, reped korhadt fája.

Sürgetjük a reformokat, s mikor elénk állnak velük a mestereik, savanyú képet vágunk hozzájuk; mert be kell látnunk, hogy azok, nem használnak, még jó, ha nem ártanak.

így vagyunk ipartörvényeink, az adók s a közhivatali fizetések reformjáról.

Újnak uj pepecselés közintézményeink fakó bordázatára, de javulást nem szerezhetnek a vén, repedt csontoknak.

Nem a bábák és orvosok jó igyekezetén múlik, hanem a beteg állapotán a gyógyulás elmaradása.

S mint a gyógyulását hiába váró, türelmetlen beteg szidja az orvosokat, vádolja környezetét, szidja az Istent, azonképpen szidjuk, vádoljuk, gyanúsítjuk mi is a reformok készítőit; pedig hát egyszerű az egész: nincs az az orvosi praktika, mely a törött csontot ha, mindjárt összeforrasztja is — töretlenné varázsolná.

Közéletünkben is hiába támad isteni ész, erő és akarat, nem támad- j hat oly csodatevő hatalom, amely a | mi állami és társadalmi institúcióink 1

összemarczangolt testét éppé gyúrhatná.

Ilyent ép észszel nem kívánhatunk s ilyesmivel becsületes szándékú emberek egymást nem áltathatják.

Ki kell mondanunk a nagy, igaz szót, ezt : rajtunk nem segíthetnek tatarozó reformok, csak egy szabadíthat meg a nyomortól és a pusztulástól, a teljes megújulás!

Uj vér, uj bordázat kell a magyar állam és a társadalom testébe.

Át kell gyúrnunk ezt a megviselt testet, hogy megifjodjék, s ellenállóvá váljék szemben a jövő évezer megpróbáltatásaival.

Éhez a munkához kellenek mélyre látó, providenciális államférfiak, a milyeneknek, hála Isten, nem vagyunk hiányában. Ámde ezeknél is nagyobb szükségünk van felvilágosult, az ország és a nemzet helyzetét megértő népre, amely nem abban keresi és találja politikai hivatottsá- gát, hogy panaszokat és követeléseket zagyváljon össze, asszonyos gyanúsításokkal izgassa magát; hanem okos észszel mérlegelje, mit lehet, mi előbbrevaló, s fokozatosan, lassú, de szívós munkával miként segíthetjük elő nemzetünk jobblétének, jövendő nagyságának kiépítését.

Jól mondják, hogy veszedelmes időket élünk; ám ebből a veszedelemből nem a lárma, nem az áltató jelszavak gyártása menthet meg, hanem az, amit először szoktunk venni, s nem egyszer meg is mentett bennünket nehéz időkben, a magyar józan ész.

Ezt a józan eszünket vegyük most is, s ezzel vizsgáljuk a fölmerült, s fölmerülő reformokat. Ne várjunk ezektől a reformoktól mindent, még csak sokat se; mert a minden is, meg a sok is csak egy föltétel mellett következhetik el ránk, s ez a föltétel hazánk függetlensége.

Ezen kell dolgoznunk érett észszel, magyar észszel, józanon. Semmit sem szabad a pillanatnyi látszat, az egyéni érdek szempontjából mérlegelnünk ; hanem mindent abból a nagy végczélnak a horizontjából.

Minden legkisebb reformnál, minden toldás-foldásnál, igy az ipartörvény revíziójánál is ez a nagy czél lebegjen a szemeink előtt.

Ebben járjanak elől jó példával vendéglőseink, akik már nem egy Ízben adták jelét annak, hogy hazánk iparosainak legintelligensebb, leggondolkodóbb elemét képezik.

Rendelet az italmérési illetékről. Mint a „Magyar Kereskedők Lapja“ jelenti az italmérési illeték kivetéséhez szükséges forgalmi adatok gyűjtése tárgyában a pénzügyminiszter 1908. — 30,211. szám alatt a következő körrendeletét adta ki:

„Az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-c. végrehajtása iránt kiadott utasítás 17. §-a értelmében, az italmérési illeték időszaki kivetéséhez szükséges forgalmi adatok minden harmadik évben és pedig az illeték három évi kivetését megelőző év junius hó 30-ig bezárólag számítandó egy évi időszakról gyűjtendők és Írandók össze. Minthogy az italmérési illetékek legközelebb, vagyis az 1909—1911. évekre eszköz- lendő kivetéséhez szükséges forgalmi adatok ezek szerint az 1907. évi julius hó 1-től 1908. évi junius 30-ig terjedő egy évi időszakról gyűjtendők és írandók össze, utasítom a kir. pénzügyigazgatósá- got, hogy a pénzügyőrséget a szóban forgó munkálatok pontos és gyors felvételére, illetőleg befejezésére utasítsák és az ebbeli munkálatoknak pontos eszközlését ellenőrizzék, mert az italmérők részéről átlalános a panasz, hogy az összeírás adatai, nem a tényleges forgalmi adatokat tartalmazzák ; már pedig az italmérési illeték törvényszerű, arányos és igazságos kivetése szempontjából pontos és helyes adatokra van szükség A sör és égetett szeszes italok forgalmára vonatkozó adatok mikénti gyűjtésére nézve a végrehajtási utasítás 17. §-a kellő útmutatást nyújt, mig a bor- italadó tárgyaira vonatkozó adatok az italmérési illeték kivetésének céljaira is általában véve azokból az adatgyűjtési és összeirási munkálatokból mentendők, meiyek a borital és husfogyasztási adók községenkénti biztosításának céljaira készíttetnek.“

E körrendelettel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az italmérési illeték ellen

Fanda Ágoston és Zimmer Péter utóda ZIMMER FERENCZ Halászmestep-------------- BUDAPEST, föiizlet Központi vásárcsarnok, telefon: 61—24. Fióküzlet V., József-tér 4. szám, telefon: 62—39. -------------Az egyedüli halkereskedő czég mely az úri háztartásban és az előkelő éttermekben szükséges összes édesvízi és tengeri halfajokat állandóan raktáron tartja.

Humár, pisztráng, osztriga, rajn^ilazacz, langoust.