Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-08-05 / 15. szám
XXIV-ik évfolyam. 15. szám. Budapest, 1908. augusztus 5 VENDÉGLŐSÖK URU A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ES KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLD SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ..............6 kor. Háro mnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége Budapest IV., Ferencz József-rakpart 16. Meghívó. A „Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége?“ 1908. évi szeptember hó 9-én, délelőtt, Debreczenben tartja VIU. évi rendes közgyűlését, miről a szövetség t. tagjait az alapszabályok értelmében ezennel értesítjük. Budapesten, 1908. évi augusztus havában. Oundel János, elnök. Napirend: I. A közgyűlés megnyitása. II. Az évi jelentés. III. A szakosztályok jelentései: a) a nyugdij-egyesület jelentése; b) a tano'nczügyi szakosztály jelentése; c) a közvetitésügyi szakosztály jelentése; d) az idegenforgalmi szakosztály jelentése. IV. Számadás az 1907—1908. szövetségi évről. V. A felmentvény feletti határozat, VI. A központi igazgatóság előterjesztése. VII. Indítványok tárgyalása. (A napirendre tartozó indítványok és javaslatok, az indokolással! együtt, Írásba foglalva, a központi igazgatóság határozatához képest, legalább 8 nappal a közgyűlés előtt a központi igazgatósághoz (Budapest, IV., Ferencz józsef-rakpart 16.) beküldendők.) VIII. Az 1939. évi közgyűlés helyének meghatározása. A közgyűlés sorrendje: 1. A közgyűlést a szövetség elnöke, akadályoztatása esetében a helyettes elnök nyitja meg. (Alapszabály 7. §.). 2. A közgyűlésen minden szövetségi tag jogosítva van cselekvői eg részt venni. Vendégek a közgyűlésen megjelenhetnek, azonban külön helyet foglalnak el és a tanácskozásban részt nem vehetnek. (Alapszabály 7. §.). 3. A közgyűlés — tekintet nélkül a megjelent tagok számára — határozatképes. Határozatok viszonylagos szótöbbséggel hozatnak. (Alapszabály 7. §.) 4. A közgyűlésen csak olyan ügyek tárgyalhatok, melyek napirendre vannak tűzve. A napirendre tűzött ügyek az előadók előterjesztése alapján és sorrendben tárgyaltatnak. (Alapszabály 7. §.). 5. Akik felszólalni kívánnak, kötelesek előbb a jegyzőnél feliratkozna s csakis a feljegyzés sorrendjében szólhatnak. Ugyanazon tárgyhoz csak egyszer és tiz perczig szabad szólani. A napirendhez szólni, személyes kérdésben válaszolni, vagy indítványt visszavonni bármikor lehet. Az elnök és az előadó bármikor felszólalhat. 6. Az elnök a szólót — szükség esetében — megintheti, rendreutasithatja, vagy tőle a szót megvonhatja. A vita bezárása után az elnök elrendeli a szavazást. 7. A vita bezárására irányuló indítványt, 10 tag Írásbeli kívánságára, az elnök szavazás alá bocsátja. 8. A szavazás felállás által történik. Kétség esetében ellenpróba alkalmazandó s ha ez sem vezetne eredményre, akkor az elnök elrendeli a névszerinti szavazást. A központi igazgatóság. MEGHÍVÓ. A »Szállodások, vendéglősök, kávésok, pinczérek és kávéssegédek országos nyugdijegyesülete« alantirott elnöke tisztelettel meghívja az egyesület tiszteletbeli, alapitó, rendes- és pártolótag urait az 1908. évi szeptember hó 10-én, délután 4 órakor Debreczenben tartandó XI. évi rendes közgyűlésre. Budapest, 1908. évi augusztus havában. Bokros Károly elnök. Dr. Solti Ödön, jogtanácsos. Tárgy- sorozat: 1. Közgyűlés megnyitása. (Bokros Károly elnök.) 2. Határozatképesség megállapítása és a szavazójegyek beszedése. 3. Évi jelentés előterjesztése. (Dr. Solti Ödön jogtanácsos.) 4. Felügyelő-bizottság jelentése. (Francois Lajos felügyelő-bizottsági elnök.) 5. Költségvetés és zárószámadások tárgyában határozathozatal. 6. Alapszabályok módosítása. 7. Felebbezések tárgyalása. 8. Jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 9. Indítványok. (Legkésőbb szeptember 5-ig terjesztendők be a központi irodába: Budapest, VII. Wesselényi-utcza 4. szám.) 10. Közgyűlés berekesztése. Egyesülnünk kell. Egy országban ugyanarra a szakmára nem szabhatnak kétféle törvényt, ugyanannak a szakmának nem lehet kétféle, hatósági jogokat gyakorló szervezete; mert ugyanegy szakma emberei kényükre nem járhatnak, ki tüled, ki hozzád. Ezt diktálja a józan ész, ezt parancsolja a közös foglalkozással járó közös érdek is. A vendéglősöknek szakmájuk álta- lonosságában általános s egy az érdekük, tehát kebelükben nemcsak felesleges, hanem káros is a külön- ködés. Ezért kárhoztattuk mindig a széthúzást; tanácsoltuk, istápoltuk az összetartást. Csak az összetartás adhat erőt, csak ez adhat tekintélyt fölfelé és kifelé a nagy társadalomban. Ma már bölcsen tudja ezt mindenki, még a műveltségben legelmaradottabb foglalkozásúak rétegeit is ennek a tudata indította egységes szervezkedésre; a vendéglősök között mégis akadnak némelyek, akik elmaradot- tabbak akarnak lenni a hátramaradottaknál s csatasorba állottak önmaguk ellen. így van Budapesten, pedig az ország fővárosának útmutatónak kellene lennie a jóban, a haladásban. A főváros vendéglősei azonban a rosszra, a meddő torzsalkodásra adnak példát. Budapesten szakmánkban ma három ipartestület tengődik. Egyet a múltak emléke, partikula- risztikus törekvés tart fenn élőhalottként, a másikat a korlátoltság és az akarnokság akar hólyaggá fújni, de sehogy sem tudja megmutatni, hogy a semmiből is lehet valami. Ezekkel szemben áll a harmadik, amely él a társadalom tudatában, ismert a kormány és a hatóságok előtt s tekintély magunk között országszerte. Ez a „nagynak“ nevezett budapesti ipartársulatunk a legrégibb, ez az anya, ennek a mintájára és buzdítására alakult az ország valamennyi társulata. Ez az ipartársulatunk a kezdeményezője és megteremtője mindennek, ami a múlt század óta iparunk fejlesztése és felvirágoztatása érdekében történt. Ennek az érdeklődése folytán sikerült lapunkkal szaksajtót teremtenünk 25 év előtt; ez a társulat hívta Panda Áqos-jon és Zimmer Péter utóda ZIMMER FERENCZ halászmester BUDAPEST, föüzlet Központi vásárcsarnok, telefon; 61—24. Fióküzlet V., lózsef-tér 4. szám, telefon: 62—39. ftumár, pisztrán Az egyedüli halkereskedő czég mely az úri háztartásban és az előkelő éttermekben szükséges összes édesvízi és tengeri halfajokat állandóan raktáron tartja. g, osztriga, rajn^Hazacz, langoust.
