Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1908-06-20 / 12. szám

— VENDÉGLŐSÜK LAPJA 1908. junius 20. 1 I üHByy PINCZÉREK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGA Kávésok, vendéglősök és pinczórek bevásárlási helye. — — U. a H S Urea 1 ■ HwB RlinAPFQTFM VII VFRTFQ7.il ->o Saját szipkagyárában mindennemű csinos kivitelű, jó minő y JP Hn ■ ■ ■ DübArto I tN, VII., Atn I Lot U. ZU * ségü szivarszipkák készülnek, kívánságra czégnyomáasal Saját gyártmányú szivarkahüvelyek uagy választékban. Állandóan raktáron: „CONSUM“ svéd gyújtó, azonkívül minden más fajta gyufa is: kréták táblák, szivaosok, fogvájók, gyertyák, kénlap, féxníisztitó szerek és tekeasztal-kellékek legnagyobb választéka. Játékkártya gyár raktara Árjegyzék ingyen és bérmentve. ~3M Talafon-szám 80—14» I Vigasztalás. | „Aki meghal is, él.“ »És most, kedves fiam, eredj oda, ahova elkívánkoztál. Nyugodjál békességgel!« Ezekkel a szavakkal bocsátotta Nagytisz- teletü Horváth Sándor evang. lelkész az anyaföld ölébe azt az ifjút, akinek gyászos sorsa nagy fájdalmai okozott a magyar ven­déglősöknek, hiszen végzetes.tette annak a férfiúnak nemes, nagy szivét sújtotta, aki okos, igaz szerecetébe minket is befogadott s tágabb családi köreként gyámolított és vezetett. Vannak csapások, amikor az ember ajka gyönge a vigasztalásra. A rettenetesen sújtott Jóbot vigasztal­hatta-e más, mint a benne élő Isten, az olíhatatlan hit. Ez az Isten, ez a hit bizonyára megvi­gasztalja őt is s az övéit is, akikhez mi, vendéglősök, annyi tisztelettel ragasz­kodunk. Isten rendeléseit meg nem Ítélhetjük, szándékait át nem láthatjuk. Miért távolítja el az aggastyánt évekig gyötrő betegséggel? Az erős férfit, gyöngék támaszát, hirtelen halállal? A viruló ifjút kara hervadással? Miért nyom a szorgalmas kezébe kol­dusbotot? A hitványnak pedig miért en­gedi megnyitni a bőség szaruját? Ki tudná még csak sejteni is? Egyben azonban bizonyosak vagyunk, hogy az Ur tudta nélkül egyetlen hajszá­lunk sem görbülhet meg; ennélfogva semmi sem történik ok és czél nélkül. Azt a boldogtalan ifjút nem önkeze vesz­tette el; lelkére a kétségbeesés vakító sö­tétségét, szivébe a halál vágyát szintén az Ur szabadította. Nem az értelem halottja ő, hanem gyó- gyithatlan betegsége, akárcsak az, akit a tudővész vagy a hagymáz ragad el. Az Ur adta, az Ur elvette. Az ő karjain vezetik a síron túl s igy bizton szebb, boldogabb életre kél. Ez a tudat, ez a csalhatatlan hit vigasz­talja megrendült szüleit, akiknek fájdalmát enyhítse mindnyájunk őszinte részvéte is s az a fölemelő gondolat, hogy szükebb családjuknak fogyatkozásáért kárpótolni fogja őket az ég, tágabb családjuk, a nemes törekvésű vendéglősök seregének gyarapo­dásával. Az értünk való munkával magasra emel­kedett apát az értünk tovább folytatandó munka erősítse meg s elköltözött fiuk em­léke nem a keserv, hanem a boldogabb élet reménységének forrása lesz. Úgy legyen! Béke a halottal, áldás az élőkkel! R Félegyháziak közgyűlése. Félegyházi szaktársaink ipartársulatának e hó 10-én volt első évi közgyűlése. Örömmel jelezzük, hogy a közgyűlés az ifjú társulat sokat Ígérő fejlődéséről tanús­kodik, ami Kneffel Ede elnök szaktár­sunk buzgalmának tulajdonítható. Tudósításunk igy hangzik: A közgyűlést Kneffel Ede elnök nyi­totta meg, előterjesztve az alapszabályokat, j melyek a felsőbb hatóság jóváhagyását is kiérdemelték s melyeket mi is üdvözlünk. A közgyűlésen elhatározták, hogy a korlá­tolt kimérők szigorúbb ellenőrzése, az újabb italmérési jogok kiadásának megszorítása, va­lamint a vendéglős-iparnak a képesítéshez kötött iparágakhoz való sorolása tárgyában a kereskedelemügyi miniszter ur elé memo­randummal fognak járulni. Elhatározták to­vábbá, hogy tanoncokat szerződtetnek s azo­kat a helybeli ipariskolába járatják, még pe­dig külön osztályba. Ez alkalommal a ma­gyar vendéglősök országos szövetségébe ti­zen léptek be, hogy ezzel az országos ér­dekű vendéglős-törekvéseket támogassák. Az ipartársulat működési körébe vonta Csongrád, Kiskunmajsa városok és K é c s k e, valamint A 1 p á r nagyközségek vendéglőseit is. A közgyűlésen az iparfej­lesztés terén kifejtendő sürgős teendőkre utaltak hangzatos beszédekben Tóth Imre ipartestületi elnök, dr. Deskó József ipar- testületi ügyész, Kneffel Ede elnök, id. Bakos Sándor ipartestületi alelnök, Lajos Sándor és P erényi Sándor választmányi tagok. — A gyűlést megható jelenet zárta be, a vendéglősök gyűjtést rendeztek jóté­kony célokra, s befolyt összesen 19 korona 40 fillér. Ha szivüket a humanizmus lángja ennyire hevíti, úgy munkájukon lesz Isten áldása. Nagyjelentőségű határozata volt a köz­gyűlésnek a közös vásárlásra vonatkozó. Kiemelkedő mozzanata volt a közgyűlés­nek Kneffel Béla »Hazánk közgazdasága terén észlelt újabb társulási irányokról és azoknak gazdasági életünk fejlődésére ki­ható fontosságáról« lapunkban most folyta­tódó tanulmányának: »Miért egyesültünk?« | czimü részletének felolvasása Dósay Jenő ipartársulati jegyző által. Megemlítjük még, hogy a közgyűlést táv­iratilag üdvözölte dr. Holló Lajos orszgy. képviselőt, Glück Frigyest, G un del Já­nost. R bor védelme. Mindenki tudja, hogy a szőlőmivelésnek mai napság mennyi nehézséggel kell meg­küzdenie s emiatt mennyire költséges. Most nemcsak az időjárás fenyegeti a gazdát, hanem a sokféle szőlőbetegség is, amelyeken csak úgy diadalmaskodhatik, ha velük szemben szakadatlanul védekezik. Ez ' pedig tömérdek pénzt emészt fel. Mindennek daczára, hazánk éghajlatánál fogva, a szőlőmivelés egyik leggazdagabb jövedelmi forrásunk. Az állam érdeke tehát, hogy ez a for­rás, amikor nálunk oly nehezek a megél­hetési viszonyok, mentői bőségesebbé váljék. Ennek pedig csak egy módja van, az, ha mentői inkább elősegíti a szőlő és a bor értékesítését. Erre a kormánynak többféle módja van. A legelső és leghatékonyabb a bor adójának a minimumra szállítása. Ha a bor terhe csökkennék, olcsóbbá lenne s igy( emelkednék a fogyasztása; mert a nép szegény rétegei is elfordulhatnak a lélek- és test-ölő pálinkától, hogy az egész­séges, nemesebb faji tulajdonságainkat táp­láló borhoz térjenek vissza. Az adó leszállítását pedig a kincstár vesz­tesége nélkül eszközölheti az állam, ha a pálinka adóját fölemeli; illetőleg, ha az él­vezeti szesz elárusitását monopolizálja, úgy, amint ezt ismételten sürgettük. Az élvezeti szesz árusításának monopó­liuma legkevésbbé sem sújtaná a szesz- gyártást, sőt az ipari czélokat szolgáló szeszt sem drágítaná meg, csak a szeszszel való embertelen üzérkedést szüntethetné meg. Éppen ezért csodáljuk, hogy most, ami­kor a boradó kérdése szőnyegen forog, a pénzügyminiszter még mindig késlekedik a szeszmonopolium megvalósításának kimon­dásával; pedig elkerülhetetlen szükség van a kincstár jövedelmének fokozására, pedig ez a jövedelemfokozás a nép direkt terhei­nek emelésével meg sem is kísérelhető. Ennek a tudatnak már nemcsak a kor­mányt, hanem a pénzügyek minden fakto­rát át kellene hatnia s nem szabadna mu­tatkoznia oly igyekezetnek, amely a boradó révén akarja a kincstár jövedelmét fölcsi- gázni. Azok a pénzügyi közegek, akik igy jár­nak el, csak korlátoltságuk bizonyságát ad­ják s rossz szolgálatot tesznek az állam­nak. Éppen ezért csodálkozással és elkedvet- lenedéssel olvastuk a »Füszerkereskedők Lapja« következő tudósítását: »A pénzügyigazgatóság, amely eddig az adóprés szorításával szokta a polgárság helyzetét minél inkább kellemetlenné tenni, most átlépett az eddig teljesen ismeretlen boríogyasztási adóemelés terére. Nagyvárad város a bortermelőkkel és magánborfogyasz­tókkal a borfogyasztási adóra minden év­ben kiegyezési tárgyalásokat folytat és több i fogyasztóval általányösszegben kiegyezik. HnrOáfh ÁC rcili™ tekeas*ta!-» rfákó- mübutorgyár norvain C5 vSllldg Budapest, VII., Kiauzál-tér 6.----- -------- ----------(Ezelőtt István-tér) Telefon 95—31. Te ljes kávéház, étterem és szálloda berendezések. Állandó raktár kész és használt tekeasztalokban. Árjegyzék vidékre ingyen és bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents