Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1908-06-05 / 11. szám

1908. junius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 7 «Kőbányai Újság» szerint e sziklapinczék száma 386 s 25 tulajdonosuk van. A pin- czék közül 61 teljesen téglával van boltozva, 63-nál pedig a sziklamennyezet a szüksé­ges távolságokban boltövekkel van bizto­sítva, úgy, hogy tulajdonkép teljesen szik­lapincének minősithető pince Kőbányán 262 van. Ezek közül a legnagyobb rész a há­rom sörgyár tulajdona, amelyek, tudvalevő­leg, rendesen meszeltetnek s igy a legki­sebb hiba is észrevehető lévén, rögtön ki­javíthatok. Ebbe a kategóriába tartozik 93 pincze. Marad tehát még mindig 169 oly sziklapincze, mely tényleg a barlangszerü- ség jellegét hordja magán, azaz, melyek még a régi időkben folyamatban levő kőbányá- szásból keletkezve, eredeti állapotukat és jellegüket megtartották. A nagy kiterjedésű pinczék a kér. elöljáróságnak a székesfő­városi mérnöki hivatal szakértő bányamér­nökével együttes alapos és beható időközi vizsgálatai folytán veszélytelenek, úgy, hogy bárki is nyugodtan betérhet még az ősi sziklapinczékbe is és bátran élvezheti, — persze, csak a tulajdonos, illetve bérlő meg­hívása folytán — a hamisítatlan, kitűnő bo­rokat, melyek a vendéglőkben ily állapot­ban egyáltalán nem kaphatóik], s egy-két órai ott tartózkodás árán Kőbányának ezen spe- cziális nevezetességét látva, azzal a rózsás hangulattal távozhatik, hogy legjobb világ a kőbányai alvilág. A szőlők állása. A földm. minisztérium legújabb hivatalos jelentése a szőlő állásá­ról igy hangzik: «Ä szőlő mivelési munká­lataival szépen előrehaladtak. Karózását és kötözését többnyire már bevégezték, kapá­lását, sőt helyenkint már permetezését is megkezdték. Egyes helyeken, főleg a ho­moki szőlőkben a fél folyamán sok szem elromlott s a csapok rosszul fakadtak, ál­talában azonban szépen fejlődnek s a für­tök elég nagy számban mutatkoznak.» Vidéki hírek. Wittmann Károly „Hun­gária» kávéházát Aradon megvette Schrei­ber Károly ottani vasúti vendéglős. — A soproni «Fehér ló» vendégfogadót ifj. Bog­nár Gyula volt főpinczér vette át. — A sátoraljaújhelyi «Központi» kávéházat Pol­gár László czeglédi szállodás vette át. — A váczi «Budapest» szállodát László Már­ton fővárosi kávés vette át. Hova menjünk Kispesten? Aki jó bort akar inni, jó magyar étkeket óhajt, az ke­resse föl M a j s a y Lajos vendéglőjét Üllői- ut 47. szám alatt, ahol árnyas, szép udvar­kertben pompás tekepálya is kínálkozik. Igyunk a föherczeg borából. Egy főher- czeg sem iszik vinkót, hanem azért Fri­gyes föherczeg asztala a leghíresebb ki­tűnő borairól. Kaszás Lajosé az érdem, hogy a székesfőváros plebejus népe is iha- tik a fenséges nektárból. Ugyanis lapunk ajánlása révén összeköttetésbe lépett Fri­gyes föherczeg pinczészetével, s onnan több kitünőfajta, színtiszta villányi borokat fog kimérni. Nemsokára tehát Villány vil- lanyozza föl a főváros petyhüdt idegeit. Á franciák borcukrozása. Franciaország­ban az élelmiszerek hamisítása ellen ho­zandó törvény szerkesztésére kiküldött bizottság elhatározta, hogy megengedhe­tőnek fogja kimondani a fehér borok cukrozását egy legalább 5 fok alkohol­tartalmú részben megerjedt must segítsé­gével. Az ilyen házasitás végett szabad 350 miligrammnál nagyobb kénsavtartalmu mustot készletben tartani és forgalomba hozni. Hogy az igy cukrozott bort szabad­jon tovább is származási helye szerint megnevezni, a cukrozásra használt must­nak azonos eredetűnek kell lennie a bor­ral. A nevezett bizottság megengedhető­nek mondja ki a citromsavnak borjavitásra való felhasználását maximális 50 grammal hektoliterenként. Vizsgálat szakiskolánkban. Szakiskolánk­ban a nöyendékek vizsgálata e hó 6-án, dél­után fél 5 órakor kezdődik Érsek-utcza 4. szám alatt. Országos Szövetségünk közgyűlése. A «Magyar Vendéglősök Országos Szövetsé­ge», s a «Szállodások, vendéglősök, kávé­sok, pinczérek és kávéssegédek orsz. nyug- dijegyesülete» ez idei közgyűlését ismét Debreczenben tartja meg. Szeptember 24-én lesz a nyugdíjintézet, másnap a szö­vetség közgyűlése. A debreczeniek már meg is alakították a rendezőbizottságot. Elnök lett Hauer Bertalan, alelnök Törő Imre, pénztárnok Márkus Jenő, ellenőr Rosen­berg Simon, titkár Szathmáry Zoltán és dr. Weinberger Sándor. A pinczéri karból Lefler Károly és Haas Rezső let­tek az elnökök. — Országos gyűlésünk véd­nökségét Veszprémy Zoltán főispán és Kovács József polgármester vállalták el. Az előkészítő bizottság irodája a DréherszálLo- dában van. Nádpatak. Ez a csodás hatású, erdélyi fürdő egyre látogatottabbá válik. Gyönyörű fekvése, kimaradhatlan gyógyhatása, olcsó­sága s a kényelmes, figyelmes ellátás már a külföldet is nagy rajokban vonza. Nád­patak Küküllő-megyében van, 12 kilo­méternyire, az alsó-szombatfalvi állomástól. Bővebb felvilágosítással szolgál a fürdő-ke- zelőség. Utolsó posta Nagysink. Ajánljuk az az üdülésre vágyók és gyógyulni akarók fi­gyelmébe. Leleplezett szépnevüek. A k. k. Land­wirtschaftsgesellschaft bortermelő osztálya elhatározta, hogy figyelmeztetni fogja a stájer bortermelőket, hogy ne vásároljanak és ne ültessenek a Noah zöld, Elvira fe­hér és Delaware piros és fehér fajtáiból, mert ezeknek nincs ellenálló képességük a filoxerával szemben és csekély értékű bort szolgáltatnak, amely a jó stájer bo­rok hírnevének rendkívüli mértékben ár­tana. — Nálunk az élelmes vesszőkeres­kedők különösen a delawareral tették bo­londdá termelőinket. Ez az eset is mutatja, hogy szőlőtermelőink csak ragaszkodjanak a nálunk századok óta bevált, pótolhatlan magyar szőlőfajtákhoz. Visszatetszés. Köztiszteletben állott szak­társunk, Steiner Pál elhunyta alkalmából, többen panaszt tettek nálunk, hogy gyász- jelentést vagy nem kaptak, vagy későn kap­ták. így járt szerkesztőségünk is. A figyel­metlenség súlyos beszámítás alá esik s a «Jó barátok ama tagjait terheli, akik ma­gukra vállalták a gyászjelentések expediá­lását. Az ő mulasztásuk vagy szándékossá­guk miatt több előkelő szaktársunk nem jelenhetett meg a végtisztességen, ami őket igen fájdalmasan érinti. Népvándorlás. A vén „Orient“ álmo­dik, agyrémek gyötrik. Néha az a rög­eszméje, hogy ő a «Nagy Oriens» s akkora a hatalma, hogy sörgyárat is fujhat sem­miből; most meg Andrássyval kötekedik. Andrássy, meg akarod akadályozni a kiván­dorlást? Göthös! Nézd, a kis ujjamban is több van. Hogy megpukkadj irigységedben, rögtönzők én neked kivándorlás helyett egész- népvándorlást. És — dictum faktum — a ;vén képzelődő előbb szétugratta a füstös kávéház törzsvendégeit, akik az «Arpád»-ban foglaltak uj hazát. Aztán az étteremben tar­tott razziát s onnan is kivonultak az utolsó mohikánok, hogy visszatérjenek ősi fészkük­be, Kaszás Lajos éttermébe. Igen, a ma­gyar szellemi arisztokráczia kedélyes társa­sága «A Rodostói tanya» junius hó 1-én visszaköltözött a régi Muhr, most Ka­szás Lajos vendéglőjébe (Kerepesi-ut 44. szám, szemben a Népszínházzal.) Minden este 8 órakor szalmaözvegyek társas vacso­rája, ünnepeken és vasárnaponkint d. e. fél 12 órakor a «Rodostói tanya» villásregge­lije körsörrel, de nem csörpörrel. A vén «Orient» pedig tovább álmodik, azt álmodva nagy dölyfösen, hogy a rodos- tóiak nem corJolánok, hanem csak jónások, ő pedig a rettenetes «busaszökető». A la Benediktine. A budapesti büntető járásbíróság előtt érdekes védjegybitorlási per folyt le. A sértett cég panaszkép elő­adta, hogy a Darányi István vezetése alatt álló „Szepesmegyei gazdasági szeszterme­lők szeszfinomitó részvénytársasága“ cég előállít és forgalomba hoz likőrt, melynek palackjai jogtalanul „Bénédictine“ jelzéssel vannak ellátva, e szó pegig sértett fél javára védjegyként lajstromozva van. Fel­jelentésében sértett fél kérte egyúttal az előzetes eljárás elrendelését, mely kére­lemnek, miután sértett a feljelentéshez becsatolt eredeti lajstromozási okmánnyal igazolta, hogy a „Bénédictine“ szó sértett fél javára védjegyként lajstromoztatott — hely adatott. Hazánk közgazdasága terén észlelt újabb társulási irányokról és azok­nak gazdasági életünk fejlődésére kiható fontosságáról. . E nélkül talán nem is érhettük volna el azt az élénk üzleti föllendülést, melyet rö­vid pár év leforgása alatt észlelhetünk. Bepillantást kell nyernünk hazánk fejlődő gazdasági állapotába és örömmel tapasz­talhatjuk, hogy a fokozott termeléssel és okszerű beruházásokkal a földbirtok ér­téke szokszorosan emelkedett; a magyar termények megállják a versenyt a külföldi piaczokon ; hazánk számos pénzintézettel szaporodott a magánhitelünk fenntartá­sára (ez eredményezi, hogy Magyarország hitele egy rangban áll sok külállaméval) ; folyton épülő vasut-hálózatunkkal, folyami és tengeri közlekedésünkkel, kül- és bel­kereskedelmünk összeköttetésbe kezd jönni a nagy világgal még a tengeren túl is ; végül örömmel tapasztalhatjuk, hogy nagy tőkével alakult vállalatokkal és uj gyárte­lepekkel egyes eddigi elhanyagolt vidékek felvirágzásnak indulnak ; városok és fal­vak jólétről tanúskodnak. A közgazdasági hivatalos jelentésekből meggyőződhetünk, hogy az állam mily sok ipari és kereskedelmi vállalatnak adott már engedélyt nagy vállalkozásokba való bocsátkozásra, uj gyártelepek létesítésére, melyek még üzembe sincsenek. Nem kerülheti el figyelmünket az a körülmény, midőn örömmel látjuk, hogy mennyire igyekszik az állam a felvirágo- zásnak indult iparunk és kereskedelmünk érdekeit különféle hathatós intézkedések­kel, rendeletekkel megvédeni és kedvez­ményt nyújtó engedményekkel elő segíteni. Az általános drágasság, a gazdasági föl­dek, az állati termékek, házak, telkek, gyári termékek és különféle elsőrendű szükségletek, mint életfenntartáshoz szük­ségelt czikkek, termékek értékének roha­mos áremelkedése csakis az ipar és keres­kedelem hirtelen nagyarányú föllendülésé­nek tudható be. Az ipar fejlődésével, a népesedés emelkedésével, az életfenntar­tási szükségletek kielégítésére szánt ter­mékek nagyobb fogyasztásnak örvendenek, a kereskedelem fejlődésével folytonosan uj piaczok fedeztetnek fel, a hol adás-vé­tel tárgyát képező árukért, fogyasztási

Next

/
Thumbnails
Contents