Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1908-06-05 / 11. szám

8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1908. junius 5. czikkckért mindinkább magasabb árak kí­náltainak és adatnak. Feltűnő azonban, hogy az elsőrendű szükségletek kielégítésére szánt czikkek (termékek) drágulásánál a gabona ára csak nem emelkedett. Nyilvánvaló, hogy a mező- gazdasági főtermények különösen a gabona neműek aránytalan árhanyatlásában a me­zőgazdaság tovább haladása veszélyeztetve van. Kormányunknak ezidő szerint főfel­adata, helyes agrár intézkedések által a mezőgazdaság védelméről gondoskodni. A mezőgazdaság okszerű folytatása kivált a jelenlegi viszonyok között a gazdálkodás­nál alapos szakképzettséget tételez fel. Ennek megszerzésére azonban ma már a gyakorlat utján való ismeretszerzés nem elegendő, hanem kell hogy azt a szüksé­ges elméleti ismeretek kiegészítsék, (gaz­dasági tanfolyamok), vannak ma már oly gazdasági iskoláink is (de kevés számmal), a hol a gyakorlati irány a mérvadó és a kézfogások begyakorlására kiváló figyel­met fordítanak. (Ilyenek : a kertészeti, szőlőszeti, gyümölcsészeti iskolák, továbbá a len-, dohány-, komlótermelő, rétöntöző, lótenyésztő, tejgazdasági, sajtkészitő, juhá- ízati, baromfi-tenyésztő, selyemtenyésztő, szeszgyárrási. sörgyártási, kosárkötő isko­lák és tanfolyamok.) A mezőgazdasági termények, főleg a gabona neműek aránytalan árhanyatlásával, czélszerü lenne, ha a fogyasztók túlnyomó része az elsőrendű szükségletek fedezésére szánt élelmi czikkeket jobbadán kenyér terményekből, hüvelyes vetemény ékből, gyümölcs félékből és a konyhakertészet termékeiből szerezné be. Ez esetben nem képzelhető, hogy az élő gazdasági állatok, valamint a fogyasztásra levágott állati-, szárnyas és vadhúsok árai oly magasra felszökhetnének, mint a mai visszonyok közepette. Csodálatos, hogy e nagy drá­gaság közepette (különösen nagvobb for­galmú ipari és kereskedelmi góczponttal biró városokban), nem akadtak élelmes vendéglősök, a kik csakis vegelariar ételek felszolgálásával foglalkoztak volna, a hol bizonyára a mai kiképzett szép eredmé­nyeket felmutatni tudó szakácsművészetet csak oly tápláló és Ízletes eledeleket tu­dott volna felmutatni, mint a sokkal drá- gáob húst felszolgáló konyhában. Igaz, hogy napról-napra vegetál táplálékkal él­ni később nagyon funottá sőt talán un­dorítóvá válna, de hát lehet azt időnkint változtatni is és különféle módosításokkal változatossá is tenni. Tény azonban, hogy ezek a vendéglők állandóan zsúfolva vol­nának, pláne ha bebizonyosodna, hogy az ottani étkezés nagyon kielégítő, és kifo­gástalan,^ hozzá még jóval olcsóbb is az otthoni étkezésnél, még egész családok is előszeretettel keresnék fel. A házi étkezésnél olcsóbban kiállítható csoport étkezés alapján létesülnének a perisiók, a mety helyeket egyes ismerős családok állandó étkezési helyükül szemel­nének ki. A családi élet harmonikus olda­lit azért ez uj intézmény semmiben sem veszélyeztetné, sőt inkább a mai viszonyok közepette nagyon is szükségelt volna első sorban anyagi megtakarítást, jelentene má­sodsorban a cseléd mizériák (a mely vagy n cselédhiánynyal vagy a cseléddel való bajlódással jár) részben megszűnnének har­madszor pedig nagyon alkalomszerű és kívánatos volna a mai rideg, érdek világ­ban az összetartási érzület istápolására. A jövő majd megmutatja, hogy az élet küzdelmei közepette, a sok bajlódás, küz- ködés és hozzá még nehéz anyagi viszonyok szükségessé teszik-e majd az ilven (fent vázolt) családias vendéglők felállítását. Ha földbirtokaink termőképességét job­ban kihasználnánk, úgy a mezőgazdasági termények napi árainak nem volna oly feltűnő árhullámzása; igaz, hogy földünk igy is eleget ad, úgy hogy a közepes évek­ben is elég jut a kivitelre a mezőgazdaság összes terményeiből. A még parlagon heverő földek nagy részének munkálás alá vételével, a termő földek intezivebb művelésével, a konyha­kertészetnek az ország termő helyén való felhasználásával, fejlesztésével lehet remé­nyünk, hogy a jövőben — a nagyközönség jólétének biztosítására — alakulnak majd vállalatok, melyek inkább a növényi termé­kek felhasználását tűzik ki czélul az élet- fenntártási szükségletek fedezésénél. Akkor pedig több mint bizonyos hogy az állati termékek, nem fognak elérni oly horribilis árakat, mely az élvezhető hús féléket ma, a pénzértékéhez viszonyítva, fényüzési czik­kek sorába emeli. A szarvasmarhák értékének folytonos emelkedését nemcsak fejlődő kereskedel­münk, gyáriparunk és mezei gazdászatunk okozza, hanem azon körülmény is, hogy szarvasmarháink száma — összehasonlítva más államok állatállományával — az ország termékeny területéhez viszonyítva igen csekély, pedig hazánk égalji és talaj vi- viszonyai igen kedveznek az állattenyész­tésnek. Gazdasági fellendülésünk hatalmas mun­kájában nevezetes szerep jut a müveit ma­gyar vendéglősöknek is. Az általános fej­lődéssel a minden téren tapasztalt élénk föl­lendüléssel a szállodás és vendéglős ipar sem maradt tétlen. Különös figyelmet ér­demel azon nagyjelentőségű törekvésük, a melylyel a szállodai és vendéglősipar gya­korláslát a képesítéshez kötött iparágak közé soroltatni szándékozzák. Számos kongresz- szus folyt már le az utóbbi években, me­lyek lezajlása után egymást érték a kor­mányhoz intézett feliratok; melyek mind arra kérték a kormányt, hogy az uj ipar­törvény revíziójánál méltányolja a vendég­lősipart annyira, hogy ezután a szállodai vagy vendéglői ipar gyakorlását képesítés­hez kösse, vagyis csakis azoknak adjon ez­után ezen iparág üzéséhez engedélyt, akik nyert képesítésükkel igazolni tudják, hogy magukat ezen iparág üzésére szakszerűen kiképezték. («Korlátlan kimérés alatt a szeszes italok­nak ülő vagy álló vendégek részére az üzlet- helyiségben való fogyasztásra akár nyilt, akár zárt edényekben kicsinyben való ipar- szerű kiszolgáltatása értetik.» Világos tehát, hogy törvény vendéglői, illetve korcsmái ipa­runk alatt szakképzettségen alapuló iparszerü foglalkozást ért.) Egy czégbejegyzett szállodás munkaköre (a budapesti kir. ítélőtábla 1902. II/4. 18— 1902. sz. a. kimondja, hogy az a szálloda- tulajdonos, akinek szállodája 18 szobából áll, oly terjedelmű üzlettel bir, mely a kis­ipar körét kétségtelenül meghaladja, s igy tulajdonos kereskedő köteles czégét beje­gyeztetni), sok esetben meghaladja egy ki­sebb gyári-üzem munkakörét. Nagy városok szállodásai hazánk közgazdasági fejlődését nagyban elősegítik, az idegen forgalom fej­lesztésének pedig legfontosabb tényezői. Egy szakavatott kezek által vezetett nagy szál­loda, ahová az érkező idegen első Ízben is jut az első észlelt benyomásra kész tükröt nyújt az idegennek azon (ország vagy) vi­dék jólétéről, kereskedelmi fogalmáról, mű­veltségi állapotáról, kulturális fejlettségéről. Magunkról tudjuk, hogy ha idegenbe me­gyünk, mily jól esik, ha a szállodákban, ven­déglőkben kényelmes otthonra, kifogástalan konyhára, jó pinczérre akadunk; a jelenben felvidítja kedélyhangulatunkat, a jövőben pe­dig mindig szívesen emlékezünk vissza az oly helyekre, ^ ahová a kedves emlékek fűz­nek, ha csak arra visz utunk, el nem kerül­jük azokat. Gyakori példa mutatja, hogy sok város­ban a város előrehaladását czélzó intézmé­nyek tárgyalásánál, forgalmának fejlesztésé­ben, társadalmi életének összpontosításában politikai dolgok megvitatásában, ünnepsé­gek rendezésében, a jótékonyság gyakorlá­sában szállodásainknak és vendéglőseinknek — tekintélyüknél fogva — jelentékeny sze­rep jut. Az ország központjából, székesfőváro­sunkból hazánk első szállodásainak és ven­déglőseinek mint iparunk vezérférfiainak kez­deményezésére országos mozgalom indult meg, mely egy erős táborba, elszánt véde­kezésre szólítja az ország összes vendéglő­seit. Legújabb. Lapunk zártakor kaptuk a követ­kező örvendetes hirt: A király Francois Lajos budafoki pezsgőgyárosnak ipari téren szer­zett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adomá­nyozta. Francois nemcsak ipari téren, ha­nem a közélet egész terén oly oda­adással munkálkodik, hogy a kitün­tetés méltóbb férfiút nem érhetett. Addig is, amig a kitüntetés alkal­mából, behatóbban szólhatunk, Francois Lajosnak a lovagi kereszthez sok szerencsét kívánunk! Ez a kereszt Fran^oisénál lovagias- sabb szivén nem ragyoghat soha. Szerkesztői üzenet. A. K. u. Vámospércs. Nem mellőzés okából történt, hanem csak azért, mert az idézett eset önöket nem érintette, ellenben a felsoroltaknak közvetlenül ártott. Hogy csakugyan igy van, láthatják közlésünkből. Mi mindenkor szívesen teszünk meg minden megtehető szolgálatot, ha — amint most is — közvetlenül fordulnak hozzánk. Tegyék meg ezt minden egyes kívá­natos esetben s egyáltalán azt tanácsoljuk, hogy ne ügynök utján — hiszen az csak drágábbá, nehézkesebbé s igy ridegebbé is teszi a viszonyt — lépjenek velünk közvetlenül összeköttetésbe. Üdvözlet! NY9 LT-TÉR. kitűnő sikerrel használtaik vesebajoknál, a húgyhólyag bántalmainál és köszvénynél, a czukorbetegségnél, az emész tési és lélegzési szervek hurutjainál. Húgyhajtó hatású! Vasmentes! Könnyen emészthető! Teljesen tiszta! Kapható ásványvizkereskedésekben vagy a Szinye-Lipóczi Salvatorforrás Vállalatnál Budapest, V. Rudolfrakoart 8.

Next

/
Thumbnails
Contents