Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-06-05 / 11. szám
8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1908. junius 5. czikkckért mindinkább magasabb árak kínáltainak és adatnak. Feltűnő azonban, hogy az elsőrendű szükségletek kielégítésére szánt czikkek (termékek) drágulásánál a gabona ára csak nem emelkedett. Nyilvánvaló, hogy a mező- gazdasági főtermények különösen a gabona neműek aránytalan árhanyatlásában a mezőgazdaság tovább haladása veszélyeztetve van. Kormányunknak ezidő szerint főfeladata, helyes agrár intézkedések által a mezőgazdaság védelméről gondoskodni. A mezőgazdaság okszerű folytatása kivált a jelenlegi viszonyok között a gazdálkodásnál alapos szakképzettséget tételez fel. Ennek megszerzésére azonban ma már a gyakorlat utján való ismeretszerzés nem elegendő, hanem kell hogy azt a szükséges elméleti ismeretek kiegészítsék, (gazdasági tanfolyamok), vannak ma már oly gazdasági iskoláink is (de kevés számmal), a hol a gyakorlati irány a mérvadó és a kézfogások begyakorlására kiváló figyelmet fordítanak. (Ilyenek : a kertészeti, szőlőszeti, gyümölcsészeti iskolák, továbbá a len-, dohány-, komlótermelő, rétöntöző, lótenyésztő, tejgazdasági, sajtkészitő, juhá- ízati, baromfi-tenyésztő, selyemtenyésztő, szeszgyárrási. sörgyártási, kosárkötő iskolák és tanfolyamok.) A mezőgazdasági termények, főleg a gabona neműek aránytalan árhanyatlásával, czélszerü lenne, ha a fogyasztók túlnyomó része az elsőrendű szükségletek fedezésére szánt élelmi czikkeket jobbadán kenyér terményekből, hüvelyes vetemény ékből, gyümölcs félékből és a konyhakertészet termékeiből szerezné be. Ez esetben nem képzelhető, hogy az élő gazdasági állatok, valamint a fogyasztásra levágott állati-, szárnyas és vadhúsok árai oly magasra felszökhetnének, mint a mai visszonyok közepette. Csodálatos, hogy e nagy drágaság közepette (különösen nagvobb forgalmú ipari és kereskedelmi góczponttal biró városokban), nem akadtak élelmes vendéglősök, a kik csakis vegelariar ételek felszolgálásával foglalkoztak volna, a hol bizonyára a mai kiképzett szép eredményeket felmutatni tudó szakácsművészetet csak oly tápláló és Ízletes eledeleket tudott volna felmutatni, mint a sokkal drá- gáob húst felszolgáló konyhában. Igaz, hogy napról-napra vegetál táplálékkal élni később nagyon funottá sőt talán undorítóvá válna, de hát lehet azt időnkint változtatni is és különféle módosításokkal változatossá is tenni. Tény azonban, hogy ezek a vendéglők állandóan zsúfolva volnának, pláne ha bebizonyosodna, hogy az ottani étkezés nagyon kielégítő, és kifogástalan,^ hozzá még jóval olcsóbb is az otthoni étkezésnél, még egész családok is előszeretettel keresnék fel. A házi étkezésnél olcsóbban kiállítható csoport étkezés alapján létesülnének a perisiók, a mety helyeket egyes ismerős családok állandó étkezési helyükül szemelnének ki. A családi élet harmonikus oldalit azért ez uj intézmény semmiben sem veszélyeztetné, sőt inkább a mai viszonyok közepette nagyon is szükségelt volna első sorban anyagi megtakarítást, jelentene másodsorban a cseléd mizériák (a mely vagy n cselédhiánynyal vagy a cseléddel való bajlódással jár) részben megszűnnének harmadszor pedig nagyon alkalomszerű és kívánatos volna a mai rideg, érdek világban az összetartási érzület istápolására. A jövő majd megmutatja, hogy az élet küzdelmei közepette, a sok bajlódás, küz- ködés és hozzá még nehéz anyagi viszonyok szükségessé teszik-e majd az ilven (fent vázolt) családias vendéglők felállítását. Ha földbirtokaink termőképességét jobban kihasználnánk, úgy a mezőgazdasági termények napi árainak nem volna oly feltűnő árhullámzása; igaz, hogy földünk igy is eleget ad, úgy hogy a közepes években is elég jut a kivitelre a mezőgazdaság összes terményeiből. A még parlagon heverő földek nagy részének munkálás alá vételével, a termő földek intezivebb művelésével, a konyhakertészetnek az ország termő helyén való felhasználásával, fejlesztésével lehet reményünk, hogy a jövőben — a nagyközönség jólétének biztosítására — alakulnak majd vállalatok, melyek inkább a növényi termékek felhasználását tűzik ki czélul az élet- fenntártási szükségletek fedezésénél. Akkor pedig több mint bizonyos hogy az állati termékek, nem fognak elérni oly horribilis árakat, mely az élvezhető hús féléket ma, a pénzértékéhez viszonyítva, fényüzési czikkek sorába emeli. A szarvasmarhák értékének folytonos emelkedését nemcsak fejlődő kereskedelmünk, gyáriparunk és mezei gazdászatunk okozza, hanem azon körülmény is, hogy szarvasmarháink száma — összehasonlítva más államok állatállományával — az ország termékeny területéhez viszonyítva igen csekély, pedig hazánk égalji és talaj vi- viszonyai igen kedveznek az állattenyésztésnek. Gazdasági fellendülésünk hatalmas munkájában nevezetes szerep jut a müveit magyar vendéglősöknek is. Az általános fejlődéssel a minden téren tapasztalt élénk föllendüléssel a szállodás és vendéglős ipar sem maradt tétlen. Különös figyelmet érdemel azon nagyjelentőségű törekvésük, a melylyel a szállodai és vendéglősipar gyakorláslát a képesítéshez kötött iparágak közé soroltatni szándékozzák. Számos kongresz- szus folyt már le az utóbbi években, melyek lezajlása után egymást érték a kormányhoz intézett feliratok; melyek mind arra kérték a kormányt, hogy az uj ipartörvény revíziójánál méltányolja a vendéglősipart annyira, hogy ezután a szállodai vagy vendéglői ipar gyakorlását képesítéshez kösse, vagyis csakis azoknak adjon ezután ezen iparág üzéséhez engedélyt, akik nyert képesítésükkel igazolni tudják, hogy magukat ezen iparág üzésére szakszerűen kiképezték. («Korlátlan kimérés alatt a szeszes italoknak ülő vagy álló vendégek részére az üzlet- helyiségben való fogyasztásra akár nyilt, akár zárt edényekben kicsinyben való ipar- szerű kiszolgáltatása értetik.» Világos tehát, hogy törvény vendéglői, illetve korcsmái iparunk alatt szakképzettségen alapuló iparszerü foglalkozást ért.) Egy czégbejegyzett szállodás munkaköre (a budapesti kir. ítélőtábla 1902. II/4. 18— 1902. sz. a. kimondja, hogy az a szálloda- tulajdonos, akinek szállodája 18 szobából áll, oly terjedelmű üzlettel bir, mely a kisipar körét kétségtelenül meghaladja, s igy tulajdonos kereskedő köteles czégét bejegyeztetni), sok esetben meghaladja egy kisebb gyári-üzem munkakörét. Nagy városok szállodásai hazánk közgazdasági fejlődését nagyban elősegítik, az idegen forgalom fejlesztésének pedig legfontosabb tényezői. Egy szakavatott kezek által vezetett nagy szálloda, ahová az érkező idegen első Ízben is jut az első észlelt benyomásra kész tükröt nyújt az idegennek azon (ország vagy) vidék jólétéről, kereskedelmi fogalmáról, műveltségi állapotáról, kulturális fejlettségéről. Magunkról tudjuk, hogy ha idegenbe megyünk, mily jól esik, ha a szállodákban, vendéglőkben kényelmes otthonra, kifogástalan konyhára, jó pinczérre akadunk; a jelenben felvidítja kedélyhangulatunkat, a jövőben pedig mindig szívesen emlékezünk vissza az oly helyekre, ^ ahová a kedves emlékek fűznek, ha csak arra visz utunk, el nem kerüljük azokat. Gyakori példa mutatja, hogy sok városban a város előrehaladását czélzó intézmények tárgyalásánál, forgalmának fejlesztésében, társadalmi életének összpontosításában politikai dolgok megvitatásában, ünnepségek rendezésében, a jótékonyság gyakorlásában szállodásainknak és vendéglőseinknek — tekintélyüknél fogva — jelentékeny szerep jut. Az ország központjából, székesfővárosunkból hazánk első szállodásainak és vendéglőseinek mint iparunk vezérférfiainak kezdeményezésére országos mozgalom indult meg, mely egy erős táborba, elszánt védekezésre szólítja az ország összes vendéglőseit. Legújabb. Lapunk zártakor kaptuk a következő örvendetes hirt: A király Francois Lajos budafoki pezsgőgyárosnak ipari téren szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Francois nemcsak ipari téren, hanem a közélet egész terén oly odaadással munkálkodik, hogy a kitüntetés méltóbb férfiút nem érhetett. Addig is, amig a kitüntetés alkalmából, behatóbban szólhatunk, Francois Lajosnak a lovagi kereszthez sok szerencsét kívánunk! Ez a kereszt Fran^oisénál lovagias- sabb szivén nem ragyoghat soha. Szerkesztői üzenet. A. K. u. Vámospércs. Nem mellőzés okából történt, hanem csak azért, mert az idézett eset önöket nem érintette, ellenben a felsoroltaknak közvetlenül ártott. Hogy csakugyan igy van, láthatják közlésünkből. Mi mindenkor szívesen teszünk meg minden megtehető szolgálatot, ha — amint most is — közvetlenül fordulnak hozzánk. Tegyék meg ezt minden egyes kívánatos esetben s egyáltalán azt tanácsoljuk, hogy ne ügynök utján — hiszen az csak drágábbá, nehézkesebbé s igy ridegebbé is teszi a viszonyt — lépjenek velünk közvetlenül összeköttetésbe. Üdvözlet! NY9 LT-TÉR. kitűnő sikerrel használtaik vesebajoknál, a húgyhólyag bántalmainál és köszvénynél, a czukorbetegségnél, az emész tési és lélegzési szervek hurutjainál. Húgyhajtó hatású! Vasmentes! Könnyen emészthető! Teljesen tiszta! Kapható ásványvizkereskedésekben vagy a Szinye-Lipóczi Salvatorforrás Vállalatnál Budapest, V. Rudolfrakoart 8.
