Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-03-20 / 6. szám
1907. márczius 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Aki igazán jó és Ízletes szalámit akar venni, az kérjen Herz szalámit! Ezen legjobb hirnévnek örvendő magyar szalámi a legtisztább kezelés mellett kizárólag elsőrendű húsból készül. Csak az a valódi Herz-féle szalámi, melynek rudja ólompecséttel van ellátva, melyen a gyár vfidipnvp _ látható, amire uov a rudakban. mint minta - . . _| J t IX. kér . Soroksárí-Ut 16. SZ. Herz Armin Fiai, Budapest magyar: és QiasZ sz^^r. védjegye. __ felvágott majdnem látható, amire úgy a rudakban, mint mint a állapotban való bevásárlásnál ügyeljünk. Kapható minden jobb csemege-, fűszer- és hentesüzletben. náljában ésigy felelünk, — nem a „Fogadó“- nak, — hanem Molnár Sándornak. Neki is keveset. Azt íratja magáról a „Fogadó“ római XXVIII czikkében, hogy mi „neki esünk Molnár Sándornak az Orient „jonevü“ foga- ; dósának és „rágalmazzuk“. És megmagyarázza a „Fogadó“, hogy azért „esünk neki“, mert Molnár lebeszélte lapunk előfizetőit, hogy lapunkat ne járassák, hanem a „Fogadó“-t. Czéloz arra is Molnár, hogy támadásainkért a bíróság előtt fog felelősségre vonni. Hát mi kijelentjük, hogy Molnár Sándort mi nem támadtuk és rágalmaztuk soha, csak attól kezdv? kifogásoltuk az ő agitá- lásának helyes voltát, a mikor a sörgyár ügyében akczióba lépett. A mozgalmat elítéltük, annak jövőt nem jósoltunk és a bekövetkezett kudarcz bennünket igazolt is. Ez nem volt rágalom és támadás, hanem jogos kritika, a mihez a sajtónak joga van és kötelessége is. Hanem támadta és rágalmazta Molnár Sándort más. És pedig a „Fogadó“. Hónapokon át rendszeresen támadta, gúnyolta és támadta Molnár Sándort. Itt vannak előttünk a „Fogadó“ tavalyi számai. Czitálunk belőle Molnár Sándor ur mulattatására. 1906. szeptember 15-iki számában „Pucs“ czimen ezt irta: „Mit akarnak Boros A. és Petánovits ? ... Egy másik sörgyárat, egy ügyes pucs- csot... Molnár Sándort egy-kettőre megszerezték ügyüknek... Most már aztán ketten Boros és Molnár dolgoztak azon, hogy a sörgyár vezetését kézbe kaparitsák ..., szóval mindenképpen puccsot terveztek, de tervük dugába dőlt, a kongresszusokon kudarczot vallottak, meg se hallgatták őket.“ A czikk alatt pedig e jellemző zagyva „aranymondat“: „A szereplési vágy nem mindig az idealizmus kifolyása, legtöbbször a sáp képezi rugóját Majd odébb ez: „Koncz. A „Fogadó“ által indított sörgyári mozgalmát egyes stréberek közönséges koncznak tekintették.“ ... Ugyanitt ez: „Kndarcz. Miskolczra érkezett Molnár Sándor „Orient“-sza7/os, Boros referált neki, minden áron akartak valamit tenni, a vendéglősöket értekezletre hivták, de bizony senki se ment oda, legújabb csábereje(!?) kudarczczal járt.“ Az 1906. október 1-jén megjelent számban ezeket a zagyvaságokat Írja Molnár és társairól: „A tekintély tisztán a fogalom dolga. Tökkel ütött koponyák az arany borjut tekintik tekintélynek — még ha döglött is. — A sörfőzőgyár gründolása kátyúba került. Hiába, a korcsmárosoknak van eszük. — Senki se keresse másnak tiszta múltját, ki a jelen'piszokkal oan tele, mert az ilyen kutatás viszául szokott elsülni.“ (A XXVIII czikksorozat is ily visszául sült most el! Szerk.) A lap 7-ik oldalán vastag betűkkel ez áll: „Puhitás. Boros—Petánovits—Molnár malátások puhítják a vendéglősöket és ,,elnÖkség“-et Ígérnek nekik.“ A lap 9-ik oldalán: ,,Magántudakozó. Boros—Petánovits— Molnár, mint értesülünk, a malátagyárral kapcsolatban magánszemélyek előélete kitudakolását is elvállalják. Tessék őket megbízásokkal ellátni.“ Folytathatnánk a végletekig idézését azoknak a hülye és zagyva kifakadásoknak, a melyekkel e lap Molnár Sándort támadta, gúnyolta és pellengérre akarta állítani. Egy nap azután megszűnt a támadás. És ime, ma a „Fogadó“ előtt Molnár Sándor a „ jónevii szállodás“ lett, a derék ember, a ki Karakter, a ki nem stréber, nem tökkel ütött, a ki előtt nem a döglött aranyborjú a tekintély, a ki nem csinált puccsot, a ki nem vallott kudarczot, a ki nem vállalkozott soha magánszemélyek előéletének kipuhatolására, sápok, konczok, önös érdekek hajhászására, ellenben olyan kivaló ember, a kinek a XXVIII bucsu- czikk szavai szerint „köszönetét kellene szavazni fáradságos munkájáért“. Ez a frontváltozás novemberben történt. Mennyibe kerülhetett Molnár Sándornak? — Sejtjük és sejtheti mindenki __! Mé g akkor nem tudta, hogy a sörgyár kudarczot fog vallani. Mi hiába magyaráztuk neki és mindenkinek, ő megharagudott ránk. Tényleg lapunkra kimondta a bojkottot, nem azért, mert őt támadtuk, — mert őt sohase támadtuk, — hanem mert a sörgyári hóbort ellen állást foglaltunk. Igazunk is volt. De ő ezt akkor be nem látta. Ellenben ajánlotta a „Fogadó“-t. Ez a jó lap ! Ezt a lapot kell járatni! Ezt a lapot kell pártolni, mely őket állandóan tökkel ütött strébereknek, érdek- hajhászoknak és mindennek rágalmazta, gúnyolta, támadta, mig Molnár Sándor vele megosztani a „koncz“-ot hajlandó nem volt. Azután jó barátok lettek. Összefogtak. Molnár a „Fogadó“-t nem perelte. Most minket fenyeget perrel. Mi állunk elébe. Mert egyszerűen nem támadtuk. Legföljebb arra czéloztunk tréfásan, hogy van miből Molnárnak kiizzadni a kudarczot vallott vállalat költségeit, mert az „Orient“ nagyon látogatott, mióta szabad ott a szerelem. Ez nem sértés, nem rágalom, ez igaz. Tanúink vannak rá, a kik ott fönn jártak és a szabad szerelemért duplán fizettek. Ez nem is vétek. Legföljebb komolyan szólni lehetne arról, hogy akkor, a mikor a garni szállósokat nem akarták fölvenni i az ipartársulatba, helyes-e, ha egy régi | elsőrendű szálloda Budapest legélénkebb helyén ilyen újítást enged meg magának? I Erről még beszélni fogunk alkalmilag a szaksajtó kritikai jogánál fogva. Egyébként M Inárt nem támadtuk. Ő rá nem haragudtunk. Ő tudja legjobban, bogy igazunk volt. A „Fogadó“-nak csak egy szót! Igenis, mi féltjük a vendéglősök pénzét. Ez a kötelességünk mint szaklapnak, hogy a közönséget óvjuk. Szamár az, a ki azt kérdi: ki jogosítja föl a sajtót, hogy a közönség érdekeit védje? Hisz ez az élethivatása! Féltjük a vendéglősök pénzét mindenkor, de nem azoktól, a kiket a „Fogadó“ nagy iavaszul fölsorol, mint Petánovits, Gömbös, Molnár, Janura stb. stb. Dehogy, kis ravasz! Nem ezektől a tisztességes, becsületes, önálló exisztencziáju köztisztelt férfiaktól. Dehogy, kis ravasz! Önöktől, az üres zsebü,nagyhangú,handa- bandázó gyütt-ment alakoktól! Ezért voltunk ellene annak a nagy sör- gyár-gründolási mániának. És lám, akárhogy rugdalódznak, vádaskodnak, gyanúsítanak, hazudoznak, — biz Isten igazunk volt! Mikor bor a bor? (Második közlemény,) A borhoz való hozzátételek, amelyeknek az a czéljuk, hogy a mennyiség öreg- bittessék, tilosak. Az erjedés előtt vagy után megengedett hozzátételek a következők: friss szőlő, friss szőlőnek czef- réje vagy mustja, bor, (házasitás), élesztő, a must savtalanitása czéljából tiszta szénsavas mész, tiszta szénsav, az egészségre ártalmatlan deritőszerek, amilyenek a tannin, to- jásfehérnye, gelatine, vizahólyag, kaolin, stb. mérsékelt mennyiségű arzenikum-mentes kén a hordók ki égetéséibe s a fehérborok színének javítása czéljából az égetett czukor (karamel). Az erjedés előtt és után egyaránt meg nem engedett hozzátételek: az aluminium- és mag- neziumpreparatumok, gipsz, suliit, ásványos savak, folypát összeköttetések, kátrány festék-anyagok, az idegen festanyagok egyáltalában, a saliczilsav, gliczerin, mesterséges illatosító anyagok, az egészségre veszedelmes anyagok egyáltalában, a viz, az aszalt gyümölcs, különösen a bel és külföldi mazsola, a tamarinda, a sűrített must, az eszencziák, a keményitőczukor, a mesterséges édesítő anyagok, amilyen a saccharin és dulcin. Ilyen tiltott hozzátéteknek árubabocsátása, hirdetése és eladása borkészítés czéljából tilos. A mézesbornak, mindennemű gyümölcsbornak, csemege- és pezsgőbornak, valamint olyan italoknak, amelyek illatosító, vagy gyógyszerészeti hozzátétekkel álittattak elő, a készítése és hirdetése, árubabocsátása, eladása és kimérése meg van engedve. Tilos a bornak oly vidék megnevezésével való forgalomba hozatala, ahol az nem termett. Borok, amelyek különböző vidékről származó borok házasitása által állíttattak elő, csak Szállodások figyelmébe! Ajánlcr^ dúsan felszerelt raktáromat vas- és rézbutorban olcsó árban és kedvező fizetési feltétellel. Gyár : IX., Liliom-ütcza 8. sz. (saját házban.) PRUQK J. HENRIK vas- és rézbutor-gyára = BUDAPEST = Minta raktár és iroda: ¥1, Andrássy-u. 32. sz.
