Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1907-02-05 / 3. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. február 5. HERRMANN J.L. cs. és kir. fémáru-gyár. Budapest, IV., Eskü-ut 6. Ajánlja a legszolidabbnak elismert gyártmányait alpacca-ezüst chinai ezüst s alpaccából szálloda, kávéház és vendéglő felszerelések. Árjegyzékek, költségv. díjmentesen. Alapítási éy 1819. Egy pár komoly szó. Hónapok óta folyik a harcz nagy lármával, sippal-dobbal, nádi hegedű­vel az alapitandó „vendéglősök sör­gyára“ érdekében. Vagyis hát beszél­jünk őszintén, nem ez az igazi érdek, hanem az, hogy e sörgyár alapítása révén teljesen jelentéktelen emberek meg nem érdemelt poziczióba jussa­nak. Nem értjük ez alatt azokat a jóhiszemű vagyonos urakat, akiket ebbe a minden üzleti komolyságot nélkülöző tiszavirágéletü gründolásba beugrottak, s akik a milliók káprá­zatos fellegvárának szemlélése köz­ben elvesztették tiszta látásukat, ha nem igen értjük azokat, akiknek ve­szíteni valójuk nincs, akik a sörgyár alapítása esetén, ha bár egy egész sereg becsületes, jóhiszemű ember tönkretevése árán is — lapos gutá­tól megsoványodott zsebeiket meg­tömhetik. Mert hiszen úgy áll a dolog, hogy senkinek sem kell ez e sörgyár, csak ezeknek a kullancstermészetü embe­reknek. Pedig a kullancsot nehéz le­rázni. Ha egyszer megtámadott, beléd kapaszkodik, beletúrja magát a bő­rödbe, s jaj neked, ha ideje korán el nem távolitod, mert utóbb már csak egy darab bőröd árán szabadulsz meg. Óva intjük szaktársainkat, hogy bár­milyen nagy hangzatos reklámmal dolgozzanak, Kullancs & Comp. hang­zatos frázisaiknak, bül-bül énekeiknek fel ne üljenek, mert egész bizonyos­sággal állíthatjuk, hogy úgy fognak járni, mint az, aki a lidércz fény után futva, ingoványba jutva, elvész. Kifejtettük már e helyen több Íz­ben e dologról a nézetünket s azzal az őszinteséggel, melylyel 22 év óta szolgáljuk a vendéglősök érdekeit, nyíltan ki kell mondanunk, hogy en­nek a vállalkozásnak semmi reális alapja nincs. Mert ha ezzel a meglévő és szilárd alapokon nyugvó sörgyáraknak akar­nak konkurrencziát csinálni, hát ez már magában véve lehetetlen, mert az első három hónap alatt tönkre ten­nék éppen azok, akik ellen konku­rálni akartak. Avagy olcsóbb sört akarnának adni? Hát ez is lehetetlen. Mert először is a közönség lenne az, amely ezt a sört visszautasítaná. Visszautasítaná pedig azért, mivel sem minőségben, sem árban nem állaná ki a versenyt a többi sörgyárak produktumaival szemben. De még más veszedelem is szár­maznék ebből. Sörgyáraink természe­tesen a saját érdekeiket látván meg­támadva, minden utat és módot meg- kisérlenének, hogy azokat a vendég­lősöket, akik az ő sörüket bojkottál- ják, minden lehető eszközzel tönkre tegyék. Ennek nem is utolsó eszköze az amerikai konkurrenczia. Vagyis minden ilyen vendéglő körül rövid idő alatt a sörgyárak pénzén három­négy üzlet nyílna, ami hogy hova vezetne, megítélni szaktársainkra bíz­zuk. Hangoztatják a „gründolók“, hogy ez a sörkartell megtörésére volna alkalmas. Hát igenis nem al­kalmas arra sem, mert addig, amíg kontárok lesznek vendéglősök, amig a vendéglősipar engedélyhez (melyet mindenki megszerezhet) és nem ké­pesítéshez kötött iparág lesz, addig mindig fenn fog állani a sörkartell, sőt ha (amit nem hiszünk), ez a sör­gyár létesül, még fokozottabb mér­tékben fog fennállani. Óva intjük tehát kartársainkat, hogy ennek a szivárvány minden színét játszó szappanbuborék vállalkozásnak fel ne üljön, megtakarított pénzecs­kéjét ebbe a csakis bukással kecseg­tető vállalatba ne fektesse, mert köny- nyen meglehet, hogy ezzel ássa meg tisztességes megélhetésének sírját. Kötelességünk volt ezt elmondani, kötelességünk volt szaktársainkat fi­gyelmeztetni a veszélyre, mely sok könnyenhivőnek a sarkában ólálko­dik; Óvakodjunk a kullancsoktól. Szívélyes üdvözlettel Egy vendéglős. Nyílt levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztőség! Becses lapjának folyó hó 20-án megjelent 2. számában a hatósági husszékekről szóló czikkére vonatkozólag legyen szabad követ­kező megjegyzéseket tennem: A hatósági husszékek tisztaságára köz­egészségügyi szempontból a legnagyobb gonddal őrködünk és e tekintetben éppen olyan, sőt fokozottabb mérvben vannak azok a kér. elöljáróság, mint I. fokú közegészség- ügyi hatóság ellenőrzésének alávetve, mint más ipari üzlet. Éppen azért még régebben elrendeltem, hogy az eíadott áruk minden­esetben tiszta papirosban szolgálandók ki. A kolbász es hurkafélék súlya szigorúan meg van határozva és ha mégis előfordult volna gazoknál sulyhiány esete, az csak p nagy tömegű gyártásnak tudható be, hol majdnem lehetetlen minden darab utánmér- legelése; intézkedtem azonban, hogy e te­kintetben a jövőben panaszra ok ne szol­gáltassák. Minthogy végül a székállóknak a közön­séggel szemben való előzékeny és udvarias bánásmódot a legszigorúbb rendeletekkel már több Ízben kötelességévé tettem, ennél­fogva igen kérem a Tekintetes Szerkesztő­séget, hogy e tekintetben és egyáltalában a panaszlott pontok bármelyike tekintetében esetleg rendelkezésére álló konkrét adato­kat és eseteket velem közölni, esetleg jövő­ben panasz emelőket hozzám utasítani szí­veskedjék, hogy módomban legyen a pana­szok okának megszüntetése és az ildomta­lanul viselkedő alkalmazottak eltávolítása iránt intézkedni. Kiváló tisztelettel: A székesfővárosi állatvásárok és közvágó- hidak igazgatósága. Preuszner Ferencz igazgató. fj szakácsművészet históriájából. ni. A kereszténység beköszöntével egyszerre vége lett a tobzódásnak, a pazarul fényes lakomáknak. A leggazdagabb asztalánál is az egyszerűség nyert polgárjogot. De azért vannak olyan emberei ennek a kornak is, a kiknek neve fenmaradt, mint olyanoké, akik állandóan foglalkoztak a szakácsmüvészettel, bár az eddig illusztráltaknál és a mainál jó­val primitívebb formában. A jótékonyság szolgálatában álltak és a szegényeknek főz- tek-sütöttek. Bizony nem holmi lucullusi la­komákat, hanem egyszerű, tápláló eledeleket. A mai kor nyelvén szólva, olyan népkonyha­félét vezettek. Ilyen szakácsmüvészettel fog­lalkoztak Szent 'Erzsébet, a thüringiai király­leány, Szent Tamás, a canterbury érsek és Szent Lajos. Idővel azonban a jótékonyság gyakorlásán kívül az egyéni szükséglet kielégítése is rá veszi, különösen a zárda-lakókat arra, hogy jobban foglalkozzanak az inyenc-mesterség- gel. Azok közül, akik a kereszténység ko­rában első úttörői lettek a szakácsmüvészet- nek, különösen érdemesek a megemlítésre Szent Radegunda és Szent Benedek. Élőb­bem a szakácsnők védszentje lett, Utóbbit pedig, aki 27 éven át volt szakácsa és kony­hamestere rendjének, a barátoknak, a sza­kácsok választották védszentjüknek. Mi sem természetesebb, mint hogy idővel a szakácsmüvészet mind több művelőt hódí­tott s áttörte az egyszerűség által eléje állí­tott korlátokat. A klastromokon belül született meg újra s onnan indult világbeli útjára. A szürke falak mögött tálaltak fel olyan italokat, p melyek hírnevüket s készítésüknek titkát p mai napig megőrizték, mint például a kar- thausi szerzetesek által gyártott Grand char­treuse és a Benedek-rendü szerzetesek ké­szítette Benediktiner. Az első keresztények fő élelmi czikkei a kenyér, tej, vaj, sajtok, bab, szárnyas, ha­A Aii SÁTOK\, FRdNK, VÖLKER /jk I ^ I | 1 I I 8 FISBESTOIb dombormű is épület-diszitmény^K gyára IliiiJ L/ V 4^ t V/ 1 vl Budapest, ¥1., Hungária-körut 72. sz. ' S Man\fD7űf oo folrlic7ÍfócDl/ rJomhd I hu r Iz ni o+aI/ flomKoriól/^ e?oR AchoofnirJ­legszebb és legtartósabb1 — Prospektus, minta és árlapok kívánatra ingyen és bérmentve. Menyezet és faldiszitések, Talamint falburkolatok (lambériák) szab. Asbestoid- bol, dombormű™ kivitelben, szállodák, vendéglői és kávéházi helyiségek] részére.

Next

/
Thumbnails
Contents