Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-12-05 / 23. szám
1907, deozember 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 TTll'f'fl T'lTTQrlQ’P császári és kir. XI UL U Ux XIV CLUL(X)L udvari szállitó porczellángyáros és nagykereskedő Budapest, V., Dorottya-utcza 14. Tb“«»4" Alapittatott 1854. Teljes edényberendezések szállodák, kávéházak és vendéglők részére. Állandó nagy raktár bélés külföldi, valamint eredeti angol gránit-por- czellánban. Kívánatra költségvetés és mintadarabok (esetleg külön tervezés alapján) küldetnek. nosaitól, azt, hogy főiskolánknak legalább azon tagjait, akiket a nélkülözések és az egyre súlyosabb megélhetési viszonyok legjobban sújtanak, azokat ingyenes és kedvezményes ebéd- és vacsora-segélyben részesíteni szíveskedjenek. A segélyekért a segélyezetteknek köszönetét fejezi ki s szolgálatát ajánlja föl előre is az Orsz. M. Kir. Mintarajziskola és Rajztanár- képző alakuló Menza-Egyesületének előkészítő bizottsága. Budapest, Andrássy-ut 71. Felhívás a szaktársakhoz! Mutassuk meg, hogy hazafiak vagyunk! Itt az idő, hogy mi is elősegíteni iparkodjunk az országnak boldogulását, azért szaktársak hazafias cselekedetet végezünk azzal, hogy a külföldi ásványvizekért kiküldendö temérdek pénzt meg apasszuk és helyette a kitűnő hazai ásványvizeknek nagyobb forgalomba- hozatalát elősegítsük s ezáltal sok pénz marad itthon kedves hazánkban. Pinczér szaktársak! Akiben egy csepp magyar vér buzog, tartsa becsületbeli kötelességének vendégei körében a hazai ásványvizeknek ajánlatba hozatalát; mint kitűnő asztali és bor viz kiállta a versenyt 26 év óta minden külföldi ásványvízzel szemben a mohai Ágnes-forrás l-sö rendű szabad szénsavas nátron ásványvíz; ennek becsét és gyógyértékét nem tudta legyőzni a nagyhangzásu reklámok serege sem, — különösen akkor — ezután még úgy sem, ha a magyar vendéglősök tömege pinczér-szaktársaikkal egyetemben, a hazai ásványvizeknek elsőjét, a kitűnő MOHAI ÁGNES-FORRÁST felkarolva kínálják, minden fajbeli borral alkalmazható, annak zamatát nemcsak nem rontja, sőt inkább kellemesebbé teszi, egy próba bizonyítani fogja, hogy nem is hasonlítható ama íl-odrendü és drága külföldi vizekhez. Fel tehát hazafias szaktársak I Sorakozzunk hazánk jobbléte érdekében a „TULIPÁNKERT“ dicső szolgálatába mindannyian. Szt.-Margitsziget gyógyfürdők és szállodák részvénytársaság. Tóth Pál és gróf Bethlen Aurél igazgató töröltetett. Ohnmacht Nándor igazgató bejegyeztetett. A Trotty-pezsgö. A tisztességtelen verseny terén régóta nem követtek el nagyobb abuzust, mint a legutóbb nagy gar- ral hirdetett Trotty-pezsgővel. Ezt az árut a főelárusitó üvegenként 60 fillérért bocsátja a vevőközönség rendelkezésére, azzal az állítással, hogy franczia pezsgőt árusít. Eltekintve attól, hogy a franczia pezsgő 95 koronás vámtétele nem áll arányban ennek a gyártmánynak eladási árával, a legrutabb visszaélés az, hogy pezsgőczégére alatt közönséges hashajtót hoznak forgalomba, azaz az áruminősitést durva módon hamisítják. A visszaélést azonban könnyen megértheti mindenki, aki tudja, hogy a Trotty-pezsgő strohmannként szereplő fő- j elárusítója mögött ugyanaz a Fáik Richárd budapesti gyógyszertáríulajdonos áll, aki Falkogén és mi egyéb czimek alatt egyéb j csodatevő holmikat is árusít, olyan minden- j ható gyógyszereket, amelyek minden beteg- j ség ellen használnak, de legfőképp a gyár- I tójának. Ilyen visszaélésekkel szemben, aminőket ezzel a legújabb holmival tanúsít az érdekelt czég, legfőbb ideje, hogy a tis-ztességtelen versenyről szóló törvény büntető tételei érvénybe lépjenek. Nyilatkozat. A jóizlésü közönség figyelmébe. A közönség mindenkor undorral és megvetéssel fordult el az olyan szennyeslelkü revolver-újságíróktól, akik nem átallották bele- markolászni az emberek magánéletébe és belső családi dolgaikat hurczolták pellengérre. Ezt cselekszi egy idő óta a „ Fogadóu czimü sajtótermékben egy „Karvaly Gáboru álnév alatt rejtőzött rovott múltú kalandor, aki egyidőben hirdetési ügynök volt és e téren a legnagyobb csalásokat követte el. Vele majd csak a törvényszéki rovatban foglalkozi nk, mert már nagyon közel áll és megérett az idő arra, hogy a rendőrség rátegye a kezét. Mi tudjuk miért! Mi csak Janura Károlyhoz, Flór Győzőhöz, és Matsád Jánoshoz intézzük, kivételesen először és utoljára — a következő kérdéseket: Nem-e pirul az arczuk, hogy ők, akik magukat egy közügy védőinek hirdetik, ilyen alakkal szövetkeztek össze ? Hát már annyira veszendőben van az ügyük, hogy még a Karvaly Gáborokra is rászorulnak ? Nem-e röstellik lapjukat ily piszkos kirohanásokkal beszennyezni ? Nem-e gondolják meg, hogy épp a közönség, melynek e piszkos rágalmakat szánják, épp a közönség az, mely undorral fordul el az i!y piszkolódástól ? Nem-e lebeg szemeik előtt az, hogy ezzel ügyüknek sokkal többet ártanak, mint amennyi hasznot e piszkolódás nekik hajt ? Ilyen alacsony, aljas fegyverekkel még fegy- házviselt gazembereknek sem szabad élnie. Még azokban is jobb Ízlés van. Mi őket az ő magánbecsületükben soha sem támadtuk. Nem irtuk meg Januráról, Flórról, Macsádról, hogy milyen magánéletet élnek, mit és mennyit isznak, hol és mikor fordulnak meg, mert ez undok, jellemtelen és nemtelen eszköz, amit a sajtóba bevinni bűn és gyalázat. A szaksajtót ennyire bemocskitani már mégse volna szabad. Mi ünnepélyesen tiltakozunk a szaksajtó ilyetén bemocskolása ellen és fölldézéseért elhárítjuk magunkról a felelősséget. Mi irtunk az ő terveik ellen és Írunk ezentúl is, de ellenük soha. Folytassunk nemes és tisztességes harczot, ha már szembe kellett kerülni egymással, de ilyen mocskos térre, az alacsony sárba nem követjük őket. Henteregjenek Karvaly Gáborral a csatornában ha úgy tetszik, de gondolják meg, hogy a sárból, az eldobó keze lesz legelőször mocskos. A szaksajtó rettentő szégyene, hogy ilyen Karvaly Gáboroknak még csak terük is nyilik az ily mocskolódásra. Ilyenekért akarják megnyirbálni a sajtószabadságot. Pedig inkább ezeket kellene fegyházba dugni. Mi kiadtuk ezen nyilatkozatot, a továbbiakért viseljék ők a felelősséget. A Vendéglősök Lapja szerkesztősége. Régi reczeptek. A M. B. K. Krónikás-a közli ezt a két, 1792-ből való reczeptet a cseresznye-bor és a szőlő-szirup készítéséről. Az eredeti utasítás régies Írásmód szerint igy hangzik : „Tseresnye-bor készítése módja — jövő nyárra. Egy tsomó tiszta, megért, inkább fekete mint veress fejér tseresnyérői leszedvén a’ szárait, törd meg azt mozsárban magvastól, ’s akkor keverj közzé : ánist, fahéjt, tzukort, és akaszd belé a’ hordó vörös borba, vagy: — a’ legszebb megért tseresnyét, a’ mit találsz fatsargasd ki egy ruhán által, és ebbül a’ lébül 6 ittzét keverj össze 16 ittze veres borral és akaszd ebbe is ollyan füszerszámos zatskót, mint elébb, hadd állani 2 hétig, akkor vedd ki a borbul ’s fáin tseresnye- izű vörös borod lészen.“ — A második reczipe ez : „Szőlőszirup készítése módja. Végy elő például 24 ittze ujj mustot, melynek felét tedd a’ tűzre, egy üstben forrásáig melegíted lassanként. A’ mint a must elgőzölög, rakosgass ahhoz több ujjat, ’s a tajtékját hányogasd, ’s egyszersmind, kavargasd, hogy annál jobban gőzölögjön, így megyen ez, mig tsak az egész must az üstbe nem kerül, minden motskot le kell arról szedegetni a tajtékkal eggyütt. Akkor vedd le az üstöt a tűzről, és akassz a főtt musttba egy zatskót, kilugolt hamuval vagy tört krétával tele, mellyet előre musttal kellett felegyeliteni ez a’ zatskó addig marad a’ mustban mig a’ sustori- kolás félbe nem szakad, a’ fojadék kavar- gatása közben. Ez által a’ mustbeli zolánta- savanyok külön válnak és kétesednek (neutralisaratur), és hogy semmi érezhető (szabad) savany nincs többé benne megtudni arról, ha az abba mártott lákmus- papirosnak a’ színe nem változik és veres nem lesz. Pihentesd most ezt az elegyet, azonban habarj közé 2 tojásnak a fejérit minek utána ezt habbá habartad, és tedd a’ tűzre az üstöt ismét, egy kevés ideig, Azután szűrd az egész folyadékot egy flanelon, mely rámára van feszítve, s igy ismét tűzre tévén főzd be. Hogy meg. lehessen tudni, ha eléggé befőtt-e a szirup egy tseppet kell hébekorba egy hideg ón vagy tserép edényre tseppenteni. Ha a tseppaz edényre eséskor nem ugrik, vagy nem főj széjjel, vagy ha kétfelé választod azt, nem mindjárt főj össze: úgy kész az, a’ mint kell lenni. Akkor töltsd egy vászon (mázatlan) tálba azt, hadd hülljön meg; meghűlés után rakd középszer nagyságú üvegekbe, dugd erőssen ’s rakd a’ pintzébe. Ha az illyen üvegszirupot megkezded, el is fogyazd azt rövid időn: azért jobb kisebb, mint nagy üvegekbe rakni. Ha nints tele, orvossága az, hogy keményen bedugván, fővel kell lefelé állítani. Mennyi hamut vagy krétát kelljen elővenni a savany kihúzására ez a’ must minémü-ségétől és jóságától függ. Az édesebb természetű déltájéki borokhoz kevesebb kell, mint az COGNAC CZUBA-DUROZIEMC“ FRANCZIA COGNACGYÁR PR0M0NT0R. ■ ALAPITTATOTT 1884. ■ __
