Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-12-05 / 23. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. deczember 5. éjszaki tájékon termőkhöz: pl. a’ Maiagai Isáktornyai Sz. Imrei musthoz kevesebb kell, mint az Ausztriaihoz. De semmi esetében sem árt az, ha többet teszel hozzá, mint amennyi elég lenne; mert az habbal, ’s egyéb felbomolhatatlan részekkel együtt, melyek abban alkotótdtak, a szűrő ruhán marad. Ha tovább akarná valaki, a’ szirupot főzni, úgy vélekedvén, hogy majd jobban eláll, hibázna, mert akkor nem sokára megkristályosodva az, az üveg fenekén és a’ többi olyan lévé válna, mintha sohase főzték volna. Ellenben ha nem eléggé főzik azt el: úgy izibe (értsd rögtön) erjedésbe indulna.“ Hazánk közgazdasága terén észlelt újabb társulási irányokról és azoknak gazdasági életünk fejlődésére kiható fontosságáról. Ezen üdvös egyesületekre soha nem várt még oly óriási feladat hazánkban, mint ma! hogy miért? arról majd a következő pontban teszek emlitést. Helyénvalónak vélem emlitést tenni «Tulipán Szövetség Magyar Védő Egyesületünk» (élén gróf Batthány Lajossal) azon fernes irányú buzdításairól, népművelő felolvasásairól, felvilágosodást árasztó tanairól, melylyél vágyakat igyekeznek gerjeszteni, a közgazdasági téren váío alkotásokra, mintegy kijelölve azon ffeíyes irányt, a melynek: Követésévé'! ma — hazánk fejlődésének hasznára válva — boldogulni lehet. 16. Legutoljára hagytam azt a társulási irányt, mely úgy a munkaadók szövetkezésével, valamint a munkások szövetkezésével részint önállóan, részint állami beavatkozással a munkáskérdéssel foglalkozik. Gazdasági fejlődésünkkel, a vállalkozási szellem és kedv felujulásával óriási szerep jut a tőkén kívül a másik termelési tényezőnek a munkának és igy a keletkező «különféle vállalkozások szaporodásával a munka képviselőiben a munkásokban igen nagy a kereslet. Épen ez a nagy munkás kereslet arra indítja a népámitó, semmiféle tisztességes pályán boldogulni nem tudó izgága tömeget, valamint a renyhe, dologkerülő, sorsával elégedetlen munkásokat, hogy a józan munkaszerető munkásosztályt a munkaadókkal, tőkebirtokosokkal és vállalkozókkal szemben engedetlenségre, teljesithetétlén tul- követelésre izgassák. Nem törődve azzal, hogy túlkapásaikkal, a munkaadó ellen való szervezkedésükkel, tömeges sztrájkjaikkal, mily óriási kárt okoznak első sorban önmaguknak, azután az országnak, annak közgazdasági fejlődésének. Nem is mertük remélni, hogy hazánk becsületes, józan munkás népe között a,szocializmus eszmék hirtelen elterjedése csak rövid 2 év alatt is ily hihetetlen (arányokat öltsön, ily termékeny talajra találjon. Szomorú eredményként kell tapasztalnunk, hogy még azon helyeken is, a hoí még csak pár év előtt a legszebb harmonikus «összetartással működött munkaadó és munkás egyaránt, — meg volt a béke, a nyugalom, a becsülettel elvégzett munka teljesítése közben, tisztelettel adózva anyagi jólétét, megélhetését biztositó munkaadójuknak — ma már az elégedetlenség, a hevenyészett munkálkodás a munkaadóval és 'tökével szemben, meíy nékik a tisztességes megélhetésüket biztositofta, a Bujtogatás, izgatás ütött tanyát. Még azon helyeken is, a hoí még ecfdig a munkás csak haívany fogáíommaf sem birt a szocializmus létezéséről, ahol & munkás a tisztességesen elvégzett munkája után megelégedett eletet folytatott családja körében, ott ma nem a jóakarójukat Tátják munkaadójukban, kinek bizalmára, belátására, jóvoltára jó magaviseretükkel, becsületes munkálkodásukká! joggal számíthatnának — hanem élfenségrükiet, Már a imái viszonyok Közepette is nagyon üdvös vofna, ha a iafuhefyen és városokban a nagyon is sűrűn rendezett társas összejövetelekre, munkás mulatságokra, bálákra — melyek a legtermékenyebb talajt nyújtják a szociális eszmék híveinek gomba módra való nevelésére, — az illetékes hatósági közegek a nagyünnepeket kivéve, nem adnának engedélyt. Vannak egyes helyek, különösen a nemzetiségi vidékeken, a hol az izgatásnak, bujtogatásnak, a szocziális eszmék terjesztésűt mi több, alkalmat adnak rá, akik első sorban — mint a közrend, béke, jogszabadság, a személyi és vagyonbiztonság őrei — volnának hivatva arra, hogy az államrend és a békés viszony ellen törőkét a törvény szerint a legszigorúbban büntessék. A kormány figyelmének első sorban erre kell hárulnia. (Folyt, köv.) NYÍLT-TÉR. A Bór- es Lithion- tartalmú Salvator-forrás kitűnő sikerrel használtaik vesebajobnál, a húgyhólyag bántalmainál és köszvénynél, a czukorbetegségnél, az emésztési cs lélegzési szervek hurutjainál. íi úgyh £8j j tó hatású ! Vasmentes! Könnyen emészthető! Teljesen tiszta! KWphofó ásványvizkeveskedésekben vagy a Szinye-Lipó^zi Snh atitr/urrás Vállalatnál Budapest, V. Rudolfrakpart í „SPRITZERN BORHOZ LEGJOBB! BELATINY PEZSGŐ i Délnémetországban egy jómenetelü bécsi étterem legjobb fekvésű nagyvárosban azonnal vagy később kedvező feltételek mellett eladó. 10.000 márka szükségeltetik. Ajánlatok F. 12337. jelige alatt Haasenstein és Vogler r.-t. irodájába Franfurt a/M küldendők. Tisztelettel értesítjük a n. é. közönséget, hogy a „Terna“ feloszlása folytán üzleteinket személyes vezetésünk alatt fogjuk folytatni. Üzleteink jó hírneve kezességet nyújt aziránt, hogy a belénk helyezett bizalomnak a jövőben még fokozottab mértekben fogunk megfelelni. Kiváló tisztelettel Szimon István. Fő-üzlet: V. kerület, Váczi-körut 12. szám Fiók-üzletek: V., Váczi-körut 60. sz., Teréz-körut 23. sz. Löwenstein M. utóda Horváth N., cs. és kir. udvari szállító. Fő-üzlet: IV. kerület, Vámház-körut 4. szám. Fiók-üzlet: IV. kerület, Kishid-utcza 7. szám. Dr. Szuly Aladár, IV. kerület, Muzenm-körut 23—27. szám. Nyilatkozat. A Terna-ügyből kifolyólag az a hir van elterjedve, hogy Szuly Aladár dr. ur önmaga kívánja a Muzeum-körut 23. sz. alatt levő üzletét a jövőben saját neve alatt folytatni. Szívesen jegyzem meg erre, hogy a magam részéről a legjobb indulattal viseltetem iránta s a jövőben is tőlem telhetőleg azon leszek, hogy a nagy- közönség igényeit iparkodjék a leg óbban kielégíteni. Tárgytalan tehát az a föltevés, hogy én nem adtam beleegyezésemet ahhoz, hogy ő üzletét Brázay Kálmán név alatt folytassa, a mennyiben ő azt nem is kérte. Budapest, 1907. november 26. Tisztelettel Brázay Kálmán. Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen feleségem elhunyta alkalmából tanúsított részvétért, ismerőseim és jóbarátaim fogadják ezúton leghálásaba kö- szönetünket. Budafok, 19C7. nov. 26. Brückner József és családja. Nyilatkozat. A multheti esti és reggeli lapokban a Németh Károly ellen zsarolás miatt tett büntető feljelentésünkből kifolyólag elferdített tudósítások jelentek meg, melyeket, miután sajtópörre vittük az ügyet, bővebben nem akarjuk hirlapilag megczáfolni. A beadott sajtópör marasztaló Ítélete elég czáfolat lesz e híresztelésekkel szemben. Budapsst, 1907. november 21-én. LAMATSCH SÁNDOR ÉS NEJE. Köszön etny il ván .tás Mindazon tisztelt jóbarátaink és ismerőseink, kik felejthetetlen emlékezetű, boldogult édesanyánk, özv. Wampetits Mátyás- né temetési végtisztességtételén megjelentek, koszorút küldtek, vagy jóleső részvétüknek bármely módon kifejezést adtak, fogadják a magunk és családunk nevében hálás köszönetünk kifejezését. Budapest, 1907. nov. 29. Wampetits Forencz és Príndl N.-né.
