Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-11-20 / 22. szám
XXIII-ik évfolyam. 22. szám. Budapest, 1907. november 20. („PINCZEREK LAPJA“) A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZEREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. „Az első magy. orsz. pínczemesterek és pinczemunkások egylete“, a „Budapesti kávéházi segédek egylete*, a „Szatmár-Németi pinczér-egylet, a „Székes- fejérvári pinczér-egylet“, a Szombathelyi pinczér betegsegélyzö-egylet“, a Győri pinczér-egylet“, a Révkomáromi vendéglősök és kávésok ipartársulata", az „Aradi pinczér-egylet“-nek, a „Szabadkai pinczér-egylet“-nek, az „Aradi vendéglősök és kávésok egyesületéinek, az „Újvidéki szállodások, vendéglősök és kávésok ipartársulatá“-nak, a „Miskolczi pinczér-egylet“-nek, a „Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pinczérek egyletéinek, a „Székesfejérvári vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulatá“-nak, az „Újpesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak és' ax Országos pinczér-egyesület budapesti központi mozgalmi bizottságának, a „Budapesti főpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet“, a „Győri vendéglősök, kávésok, italmérők ipartársulatá“-nak, a „Temesvári kávés és vendéglős ipartársulat“-nak a „Magyar szakácsok köre“, a „Londoni Magyar Pinczér-Kör“ a „Pozsonyi pinczérek és markőrök Egyesületéinek (3* HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 2f,-án. Előfizetési ár: Egész évre . . . Í2 kor. II Félévre.... 6 kor. Háromnegyed évre 9 „ || Évnegyedre . . 3 „ Laptulajdonos és feielős szerkesztő IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség es kiadóhivatal: VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Steiner Pál javaslata az anya- ipartársulathoz. (Sérelmeink orvoslása és a három ipartársulat egyesülése tárgyában.) Tekintetes ipartársulat! Az ipartársulat kötelékébe tartozó vendéglősök és korcsmárosokból alakult Jó barátok“ társasága egyik legutóbbi összejövetelén többen is felemlítették, hogy a m. kir. államrendőrség közegei, a vendéglő- és korcsma-üzletekben megjelenve, csaknem mindenütt arra figyelmeztették a tulajdonosokat, hogy akár vendéglő, akár nem, az üzletet ezentúl reggel 6 óra előtt kinyitni nem szabad. A társaság egy jelen volt nem vendéglős tagja — erre elkészülve — magával hozta a szabályrendeletet, hogy a jelenlevők kellőleg tájékozva legyenek, felolvastatta a „A korcsmákról, sorházakról és pálinkamérésekről“ alkotott, kormány- hatóságilag is jóváhagyott és ez évi októ- j bér hó 15-én életbe lépett fővárosi szabályrendeletet, amelyből kiderült, hogy ezen korlátozás a vendéglősöket nem érinti; azok ezentúl is, mint eddig, reggeli 4 órakor, mig a korcsmárosok és sörházak tulajdonosai reggeli 6 órakor nyithatják meg üzleteiket. Nagy megütközést, sőt mondhatni méltó felháborodást keltett azonban a szabály- rendelet 16. §-ának, a pálinkamérésekre vonatkozó azon rendelkezése, mely megengedi ezen üzletek tulajdonosainak, hogy izletüket télen-nyáron egyaránt már reggeli 4 órakor nyithassák meg. A pálinkásoknak adott ezen kedvezmény és a korcsmárosok eddig élvezett ogának korlátozása, szerintünk az osztó gazsággal össze nem egyeztethető; mert ‘zen rendelkezés a korán kelő és munkába siető napszámos és munkás népet nind a pálinkamérésekbe és szatócsüzle- ekbe tereli, mig a korcsmárosok, kik ledig nemcsak a bor- és sör-, hanem a »álinkamérésre is kaptak korlátlan kimé- ési engedélyt, melyért italmérési illeté- :et, kereseti adót és két-három annyi házbért fizetnek, mint a pálinkamérők, e mellett üzletük berendezésének és fentar- tásának költségei sokkal tetemesebbek, ezentúl a pálinkamérésből hasznot alig fognak meríthetni, mivel a nép a pálinkát leginkább a kora reggeli órákban fogyasztja. De a jogaikban megrövidített korcsmárosok ezen szabályrendelet életbe lépte után most már attól is meg vannak fosztva, hogy üzletük korábban való megnyitha- tása, vagy a záróra meghosszabbításáért — például családi ünnepek, vagyis náluk tartott lakodalmak esetén — folyamodhassanak, mivel ezen szabályrendeletben az ezen szabályrendeletet megalkotó székes- fővárosi köztörvényhatóság nem hatalmazta fel az államrendőrséget, hogy arra engedélyt adhasson. Mindezeket magunk között meghányva- vetve, határoztuk el felkérni a tekintetes Schumitzky VenczeL (Szövege a 3-ik oldalon.) Ipartársulatot, hogy amennyiben ipartársulatunk nemcsak a vendéglősök, hanem a korcsmárosok érdekeit is atyailag kell hogy gondozza, mint gondozta eddig is évek során át: méltóztassék módot keresni és találni arra, hogy a szabályrendelet a főváros törvényhatósága által oda módosíttassák, hogy a korcsmárosok üzletüket, mint az eddig is gyakorlatban volt, miként a pálinkamérők, úgy ők is reggeli 4 órakor nyithassák ki és hatalmaztassék fel az államrendőrség, hogy egyesek kérelmére a zárórára vonatkozó kérelmet teljesíthesse. Ezen lépésre bennünket nem csupán a társulatunk kötelékébe tartozó szaktársak iránt való barátság és köteles figyelem vezet, de vezet azon remény is, hogy mennyiben az anyatársula+ kötelékén kívül álló vendéglős és korcsmáros tisztelt szaktársaink javára is egyaránt törekszünk: ezen most nyilvánosságra jutott súlyos sérelem alkalmából talán végre be fogják látni, hogy szétforgácsolt, széttagolt ipartársulatok, az illetékes főhatóságokkal szemben, habár mindet elkövetnek is, mint eddig a legnagyobb buzgalommal elkövettek, vajmi csekély eredményt érhetnek el, migha a fővárosunkban létező s úgy is mind egy czélra törekvő ipartársulat, felhagyva eddigi különállásával: „A Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok egyesült Ipartársulatau elnevezése alatt egyesül; ezen uj ipartársulat megizmosodva, uj értékes, tekintélyes erők által felfrissülve, s a társulati tagok számának nagy tömegére reá mutatva, mint Magyarország legnagyobb ipartársulata, sokkal nagyobb erővel léphet a hatóságok elé, sokkal nagyobb sulylval kérheti és remélheti, hogy jogos és igazságos kérelme meghallgattassék és teljesittessék. Ha tehát a tekintetes Ipartársulat az egyesülésre vonatkozó, ezen általa is rég óhajtott és a nyilvánosság előtt többször is hangoztatott javaslatot elfogadni mél- tóztatnék, akkor bátrak vagyunk felkérni arra is, hogy a két más ipartársulatot indokolt átiratban — nem csupán a saját, FANDA ÁGOSTON hSS BUDAPEST (Központi Vásárcsarnok). Első budapesti mindennemű élő és jegelt halak nagy raktára. Szállít a legmagasabb királyi udvar, valamint iózsef föherczeg Ö fensége udvara számára — Budapest székesfőváros összes nagy szállodáinak és vendéglőseinek szállítója. A „Balatoni Halászati Társaság“ budapesti főelárusitó'e
