Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-09-12 / Rendkívüli ünnepi szám
1907. szeptember 12. Vendéglősök Lapja 13 Törley-pezsgőgyár Budafok, (Promontor.) A Törley-Pezsgőgyár eredetét Reims- ban (Francziaországban) vette, ahol a gyár megalapítója és tulajdonosa, csantavéri Törley József azon czélból telepedett meg a 70-es évek második felében, hogy itt a valódi franczia pezsgőkészítés módját megtanulva, azt később hazánkban meghonosítsa. Reimsban töltött hosszú éveken át folytatott eredményes munkálkodása után csantavéri Törley József 1881-ben megalapította jelenlegi gyárát Budafokon (Pro- montoron), amely 1898—99-ben uj otthont és nagyszabású átalakítást nyert, mi által a gyártelep a világczégek sorába lépett és úgy a legtökéletesebb műszaki berendezése, valamint óriási méreteinél fogva nemcsak hazánkban foglalja el a legelső helyet ezen a téren, hanem a külföld hasonló vállalatai között is mint a mintatelep egyedül áll. A gyár jelenleg egy millió palaczk évi termelésre van berendezve. A pinczék kiterjedése óriási; két emelet magasságban vannak és felvonókkal egymással összekötve. A bolthajtások hatalmas pilelfér. Itt kierjedvén, lefejtetnek és alapos átkóstolás és kiválogatás után az óriáshordóban összeházasittatnak és télen át ezen helyiségben maradnak, hol a tél beálltával erjedésük megszűnik. Tavaszkor a megtisztult borok ismét lefejtetnek. Amint ' a bor tavaszi erjedése mutatkozni kezd, ! a bor egy bizonyos mennyiségű czukrot j kap, hogy uiból és teljesen erjedhessen; i ekkor következik a palaczkok megtöltése, ! naponta 25 — 30.000 palaczk. Megtöltés után a palaczkok a nagy te- ; remben fekve helyeztetnek el, ahol a bo- j rok kierjednek. Miután a palaczkok be vannak dugva és vaskapcsokkal leszorítva, j a kifejlődött szénsav nem illanhatván el, i a palaczkokban levő bor átváltozott pezsgő- • borrá. Ennek bekövetkezte után a pezsgők a pinczékben helyeztetnek el évjáratok szerint és itt érnek meg 3—5 éven keresztül. Bizonyos fajták, mint pl. a ca- j sinó-pezsgők 6—7 évig, sőt tovább is tartatnak raktáron. Kitűnő évi termésű borokból egy nagyobb mennyiség hordókban is félretétetik. Ha már a pezsgő kellően megérett, annak feldolgozása következik. Először is álványokra kerül, még pedig a palaczkok fejjel lefelé fordítva, hogy az erjedés alatt Törley kastély. léreken nyugosznak, úgy, hogy a pinczék tulajdonképpen földalatti rengeteg termeket képeznek, elütőleg az eddigi pincze- épitési formáktól. A pinczék rakfelülete 15 000 négyszögmétert meghalad. A világítást és szellőztetést egy 80 lóerejü gőzgép végzi. Ugyanezen gép hajtja a ládagyártáshoz szükséges gépeket, a felvonókhoz és borszivattyukhoz a villamos erőátvitelt szolgáltatja; forgatja a likőr kikészitőhordót, melyben 10 métermázsa kandisnádczukor olvad fel egyszerre a legfinomabb borban, a pezsgőbor végleges elkészítéséhez keveri a különféle borokat az óriáshordóban, amely 50.000 palack űrtartalommal bir; a cognacfőzés- hez a gőzt szolgáltatja stb. A pezsgőborok gyártása és kezelése röviden a következő: Szüret után a borok egy nagy erjesztőteremben helyeztetnek el, ahol több mint 1500 transporthordó kényelmesen kifejlődött seprű a dugóra gyűljön össze, minek megkönnyebbítése végett a palackok mindennap körforgásszerü rázásban részesülnek. Miután minden seprű a dugón összegyűlt, a palaczkok fejjel lefelé j való helyzetben helyeztetnek el. Ezután következik a pezsgőnek seprűjétől való megszabadítása, az úgynevezett „dégor- gérozás.“ Ugyanis a palaczkok fejei addig amed- j dig nyakukban a seprű van, egy 20 fokos hideg folyadékba lesz bemártva, amelyben a seprű a dugóval néhány perez alatt csontkeménynyé összefagy. Ezután a palackok felállittatván, a vaskapocs levétetik, mire a palaczkokban levő szénsav í nyomása a seprűt dugóstól együtt kilöki, ! a palaczkban pedig a kristálytiszta pezsgőbor visszamarad, amelyhez most likőr adatik hozzá, még pedig a különféle Ízléseknek megfelelően. A fagyasztáshoz való hideget egy külön | e czélra való compressor szolgáltatja, mely legújabb szabadalmazott eljárás naponta 6000 palackot képes ellátni. Ezután a pezsgő uj dugót kap és most már készen lévén, a kész pezsgő pinezébe vándorol, ahol az újonnan kapott likőrrel egy éven át összeérik, nyugodtan fekve egy helyben mindaddig, mig fel nem kerül a csomagolóba, hol szépen felöltözve, kaczér kupakkal ellátva elindul a nagy világba mindenhol jó kedvet teremteni. N'*, <♦, ■'<*; X'* N^; A városligeti artézi-kutat tudvalevőleg a Nagy János-utcza sarkára helyezték át. Az ott újonnan megnyitott ivócsarnokot, a kúrát használó közönség közül sokan keresik fel s elismerésüket nyilvánítják a viz gyógyító hatásán. Az Artézid-részvénytársaság, a mely ezt a kutat a fővárostól bérli, az artézi vizet folyékony szénsavval telítve Ilona névvel hozza forgalomba és már öt üveg rendelésnél bérmentve szállítja a házhoz. A fiumei tífusz- járvány idején Nákó Sándor gróf kormányzó rendeletére nagyobb mennyiségű artézi vizet küldtek el. Darányi Ignácz és Andrássy Gyula gróf miniszterek rendesen hozatják az Ilona artézi vizet. Az Ilona-vizet számos hires orvostanár teljesen baktériummentes üditő és gyógyító italnak ismerte el és mindennapi italul ajánlja. Mivel utánzatok is kerülnek forgalomba, azért tessék az Ilona védőjegyre ügyelni. Ä Rákosi család gyásza. Rákosi Jenőt, a magyai hírlapirodalom atyamesterét súlyos családi gyász érte: édesányja, özvegy Rákosi Jánosné augusztus 13-án 89 éves korában történt elhunytéval. A gyászeset alkalmából ezerszámra érkeztek Rákosi Jenőhöz az ország minden részé bői a részvéttáviratok és levelek, ami élénk tanúbizonysága annak, hogy ez az erősen sovén lelkű magyar iró milyen általános tiszteletnek örvend az országban. Az általános részvétben osztozkodik a Vendéglősök Lapja szerkesztősége is, amely évtizedek óta egy ösvényen haladt Rákosi Jenővel, a magyarosítás e nemes lelkű bajnokával. Rákosi Jenőnek tagadhatatlanul nagy része van a főváros meginagya- rosításában. Hosszú évtizedek óta szolgálja szavával és tollával a magyarosodás ügyét s abban a tekintetben mindig hűséges támogatója volt lapunk szerkesztője is, aki, mint a vendéglői szakirodalom egyik úttörüje, Rákosi Jenővel együtt harcolt a vendéglős ipar megmagyarositásárt. Ez — hála az Égnek — a legnagyobb mértékben sikerült is, úgy hogy bátran elmondhatjuk, hogy a magyar vendéglőskar ma már nemes k szívben és lélekben, de nyelvében is teljesen magyar. Ennek a derék testületnek a nevében is küldjük részvétünket súlyos családi gyásza alkalmából Rákosi Jenőhöz, aki nemcsak iró és hírlapíró, hanem szóval és tettel is hazafi. A közönség a vendéglőkben. Nem kell finnyás ízlés ahhoz, hogy belássuk, hogy a közönség viselkedése a vendéglőkben sok kifogás alá eshetik. Minden pillanatban tapasztalnunk kell, hogy a vendégek alig vannak tekintettel egymásra. Akár a társalgásukat, akár a modorukat vegyük, bizony-bizony sokszor kell bosszankodnunk. És ebben nemcsak a kisebb vendéglőkben van részünk, hanem az előkelőbb éttermekben is. Ez nem egyszer igen kellemetlen helyzetbe keveri úgy a vendéglőst, mint a személyzetét aminek temérdek durvábbnál-dur- vább incidens a következménye.
