Vendéglősök Lapja, 1907 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1907-07-05 / 13. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1907. Julius 5. A mélyen tisztelt vendéglős uraknak közvetlen szállít 8^~ asztalnemüeket, törülközőket, törlőruhákat, pinczérkendőket, vászonárukat, sifonokat, ágyhuzatokat, paplanokat, lepedőket, matraczokat valamint teljes vászon és fehérnemű berendezéseket a hírneves WEISZ és HEIMLER-féle pozsonyi ipartelep. Árjegyzékek,költségvetésekésmintákbórmentveküldetnek Utánvételesmögrendeléseknél2°/o engedmény Az M. V. O. Sz. vezetősége: Elnök : Gundel János. Alelnökök: Glück Frigyes, Juránovits Ferencz (Szeged). Pénztáros: Wilburger Károly. Titkár: F. Kiss Lajos Ügyész: Dr. Solti Ödön. Szakosztályi jegyző Barta Béla. 1. Központi igazgatóság: Bokros Károly (Miskolcz), Förster Konrád, Glück Frigyes, Hauer Bertalan (Debreczen), Nagy Lajos (Arad), Kommer Ferencz, Müller Antal, ií. Igazgató tanács Bittner Alajos, Blaschka István, Bokros Károly (Miskolcz), Braun Gusztáv (Arad), Brückner József, Burger Károly, Ehm János, Erhardt Antal (Győr), Fürst Tivadar, Förster Konrád, Glück Erős János, Glück Frigyes, Gundel János, Hauer Bertalan (Debreczen), Jura- novics Ferencz (Szeged), Kaszanits Ferencz (Temesvár), Két Károly (Szeged), Kommer Ferencz, Kovács E. M., Kriszt Ferencz, Küster Géza (Győr), Lenz János (Temesvár), Lippert Lajos, Máday Lajos, Maloschik Antal, Márkus Jenő (Debreczen), Mehrin- ger Rezső, Müller Antal, Nagy Lajos (Arad), Palkovics Ede, Palugyay Károly (Pozsony), Petanovits József, Prindl Nándor, Priváry Pál (Szeged), Schnell József, Schleiffer Lajos (Esztergom), Schubert Péter (Temesvár), Seress Márton (Kassa) Sped Fíóris, Ifj. Sprnug János, Stádler Károly, Stern Hermann (Nagyvárad), Szarka István (Szeged), Szeifert Antal (Újvidék), Tóth József, Willburger Károly. A Grünfeld-ek? A vendéglős-iparra a legnagyobb veszedelmet a Grünfeldek zúdítják. A Grünfeld röfős, fűszer szakmát tanul, sorsjegygyei vagy szappannal házal, pántlikában utazik, hogy ha nem — ószeres. De minden a világon, csak éppen gasztronómus nem. Rnczét sohase látott, borról fogalma sincs, sört, pálinkát nem is iszik és egy vendéglői konyhában szakértőleg csak a foghagymáról tudja megállapítani, hogy az a földben termett, meg kell hámozni és igen jó. Azonban föltétien és minden körülmények között élelmes, ravasz, kitartó üzletember. Azzal tehát egy pillanatra sem törődik, hogy ért-e valamihez, vagy nem, kárt okoz-e másoknak vagy nem, de mindenre képes, ami jobban kifizeti magát, mint az ő szakmája. És sehol nem olyan szabad a vásár, mint a vendéglős iparban. A Grünfeld egy szép napon megunja a pántlikával való lótást-futást, mert belátja, hogy sokkal nagyobb hasznot hajt neki, a pálinka mint a pántlika. Fölcsap pálinkamérőnek. Föl kel már kora hajnalban, beállítja az egész famíliát és öntögeti a mérget hajnaltól napestig a járó-kelő munkásnépnek. Bevonul egy bérpalotába, egy kis putikba. Megszerzi a bornak és sörnek palaczkokban való árusítására is az engedélyt. Térdig elkopik a lába, mig a pénzügyigazgatóságnál kijárja. Kér, könyörög, veszteget, hajszolja a protekcziót, de megkapja. És csinál óriási reklámot. A pancsolt borokat elnevezi tokajinak, szomoró- dinak, csopakinak, őrsinek, Balatcn- győngyének és ez mind literenkint 24—26—28 krajczár. Még fillérbe sem számit, merő spekuláczióból, hogy igy még olcsóbbnak tessék. A sör, a kitűnő, friss csapolásu Dréher sör poharankint 6 krajczár. A Grünfeld befészkelte magát ebbe a kis putikba. Csakhamar igen jól megy neki. Lakbért keveset fizet, az adóbevallásoknál sir, tagad, svindlizik, dolgozik magas perczentre, forgalma nagy és hízik, gazdagszik rohamosan. Ugyanott van egy nagyvendéglő nyolczezer korona lakbérrel, rengeteg adóval. Tulajdonosa gondokkal terhelt családos ember. Egy évtized óta él, küzd a rengeteg anyagi terhekkel a jövendő reményében. Tetőtől talpig képzett szakember. Keresztül ment a szenvedések minden iskoláján mig borfiuból vendéglős lett, aki alapos ipari szakképzettséggel várja keserves munkálkodásának gyümölcsét. A szomszédban van egy másik hasonló vendéglő. Az utczában, a környéken, szintén van számos kisebb nngyobb vendéglő. És ezek a vendéglők mind egyszerre a tönk szélére jutnak, forgalmuk erősen megcsappan, csupán azért, mert egy szép napon valamelyik Grünfeldnek eszébe jutott, hogy ezentúl nem pántlikát, hanem pálinkát fog méregetni. így ülnek a Grünfeldek a magyar vendéglős-ipar nyakára. De nemcsak sör és bor méréseket, de mindenféle olcsó kifőzdéket, kotyval- dákat is nyitnak a vendéglősipar megrontására. Pusztító versenyt támasztanak ellenünk ételben, italban. Mert ez a legkönnyebb, legolcsóbb és legjövedelmezőbb mesterség. íme, minő rettenetes következményeket szül az, hogy a vendéglősipar nincs képesítéshez kötve. A kormány legközelebb uj ipartörvény alkotására készül. Minden iparág eljuttatta már oda egy-egy memorandumban a maga bajait, hogy e törvény meghozásánál az ipari bajok megszüntetésére vagy korlátozására figyelemmel legyenek. Nekünk is meg kell mozdulni a fenyegetett vendéglősipar védelmére. Követelni kell, hogy a vendéglősipar képesítéshez legyen kötve. Az államnak éppen oly égető érdeke gátat vetni a Grünfeldek szertelen garázdálkodásának, amilyen égető érdekünk nekünk. Mert vendéglösipar sokkal nagyobb adóterhekkel járul az államháztartáshoz, mint ezek a pálinkamérö butikok. Valahányszor egy-egy nagy adóval sújtott vendéglő a Grünfeldek konkurenciája által tönkre megy és adózni többé nem bir, az az államvagyon kárára megy. Mert az ily pulik sohase fizet negyed annyi adót se, mint a vendéglő. Az uj ipartörvényben tehát meg kell védeni az állam érdekét és ezt a hasznos, nemes ősi iparágat: a magyar vendéglősipart. Négy törvényes intézkedés szükséges égetően és pedig: 1. A vendéglösipart képesítéshez kell kötni. 2. A kontárkodás felburjánzásának gátat vetni. 3. A pénzügyigazgatóságoknak megtiltani, hogy a pálinkaméröknek sör- és bor árusításra engedélyt ne adjanak. 4. Kimondani, hogy a háztulajdonosok egy házban két vendéglőnek üzlethelyiséget nem adhatnak. Most már nemcsak a mi érdekünk, az államnak is financziális érdeke, hogy véget vessen az élelmes ravasz Grünfeldek szertelen garázdálkodásainak, akik a vendéglősipar tönkrejuttatá- sával az államnak is tetemes kárt okoznak. És éppen ezért lehet reményünk, hogy a Grünfeldektől hamar megszabadulunk, ha ellenük erélyesen fellépünk. A pécsi kongresszus igen pompás alkalom egy ilyen memorandumnak az országgyűlés elé való terjesztésére. Addig pedig mi hassunk valamely társadalmi utón egyesülten a sörgyárakra, hogy a Grünfeldeknek, ami rovásunkra lega’ább sört ne adjanak. Budapesti föpinczérek óvadék letéti társasága mint szövetkezet Tudatjuk úgy a fővárosi, mint vidéki t. Kartárs urakkal, hogy eddigi rendszerünket teljesen megváltoztatva, teljesen uj alapon — melynél a kamat, dij és részjegy mindig csak egy heti időtartamra számittatik, — oly előnyös és couláns módozatot hoztunk be az óvadékok folyósításánál, mely az eddigi összes módokat előnyök tekintetében jóval felülmúlja. Ajánljuk t Kartársainknak, hogy mielőtt óvadékot folyósittatnak győződjenek meg előnyös feltételeinkről. Felvilágosítással minden Tányban szolgál a társulat vezetősége.
